Képem mása

Napok óta barátkozom azzal a fotóval, amelyet Csönge készített rólam legutóbbi itthoni ebédje közben. Feltette a Facebookra és én hosszan, idegenkedve nézegettem. A fotó jó, állapítottam meg, de a modellel szemben komoly fenntartásaim vannak. Valahogy nem egyezik azzal az önképpel, amely bent él bennem. Azt egy ideje beláttam, hogy sajnos már régóta nem vagyok az a nyúzott arcú (én szeretem így mondani: Krisztus-képű) fiatalember, aki 30 éve nézett szembe a kamerával, valamelyest megszoktam a nagy, dagadt fejemet – de ez a mostani kép valahogy a szokásosnál is pöffedtebbnek mutatott. Egy igazi hájfejű. (Mondanám, ha nem félnék, hogy Éva megsértődik, amiért a férjéről ilyeneket írok.) Aztán végül rájöttem, mi zavar még: a szemüveg hiánya. Az okuláré valahogy intellektuálisabbá teszi malacpofámat és elvonja a figyelmet hatalmas pofazacskómról. Jaj, az a két pöffedt párna, mintha mindkét oldalon be lenne dagadva a fogam. No, gondoltam egyet, készítettem a fotóból egy kivágatot.  Ezt sokkal elfogadhatóbbnak találtam, így most félve itt is közreadom. Aki rossz ízlésével az eredetit is megnézné, keresse a Facebookon.


több fotó
(Visited 17 times, 1 visits today)
Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?