Hónap: 2011 június

Kreatív ígéret

Szerző:

Még meg sem száradtak a kilobájtok minapi írásomon, amelyben hírt adtam arról, hogy Csönge jelesre diplomázott, s máris itt az újabb siker: nem csupán a szociológiával birkózott meg szerencsésen az ELTÉn, hanem már korábban megszerzett szakmai képesítését (alkalmazott grafika) is eredményesen kamatoztatja: Népeslap c. projektjének néhány darabját a szakmai zsűri beválogatta Az Év Kreatív Ígérete … Olvass tovább

Kettős kockázat

Szerző:

Az semmi, hogy a helyszínen fúrógéppel dolgozó munkások megsebesítették a háziasszony karját, mert utána még anális szexet is folytattak vele. Nem elég, hogy karba fúrták, utána még farba kúrták. több hasonló

Csönge, Weöres

Szerző:

csönge híreiJóval a születése előtt eldöntöttük: ha lány, akkor Csönge. Illetve Csenge. Illetve mégis Csönge. Kicsit bonyolult… A Ladó-féle utónévkönyvben akkor csak Csenge alakban szerepelt – mint Magyarországon anyakönyvezhető név. (A mostani hivatalos jegyzékben egyébként már a Csönge is benne van.) Na de miért vonatkozna ránk a magyarországi szabály, itt lehet Csönge is. Ukrajnában ekkoriban nagyjából az a név volt anyakönyvezhető, amelynek a létjogosultságáról sikerült meggyőzni a Hivatalt.

Olvass tovább

Virtuális tűzugrás

Szerző:

Szeretnél ősi virtussal tüzet ugrani, de nincs kedved kimozdulni a szobából? Szeretnél bátornak mutatkozni, de eszed ágában sincs megpörkölődni? Itt a soha vissza nem térő alkalom: jóvoltomból csupán klikkelned kell és máris részt vehetsz az idei nyári napforduló és a Szent Iván-éj alkalmából rendezett virtuális közjóban. >>tovább

Dadaista dadogás

Szerző:
bdk hóban és homokon

Tovább lapozva éppen húsz éve megjelent kötetemet (mint itt és itt) és formai újításokat keresve benne persze rábukkantam egyik dadogós versemre is. Erről a nagy találmányomról már írtam egyszer, most azt a jegyzetet bővítem ki sok újabb adalékkal, verssel és részlettel.

Kései kamasz koromban, miközben már sikereket értem el úgynevezett tematikus (szocreál) verseimmel,  aközben az avantgárd irányzatokkal kacérkodtam (a publikálás halvány reménye – és igazi szándéka – nélkül). Ekkoriban találtam fel a dadaista dadogást. Az első így leírt szövegem talán ez volt:

Olvass tovább

Kazinczy szelleme válaszolt

Szerző:

Soha ilyen szép és gazdag nem volt a magyar nyelv, mint most, ugyanakkor a magyar nyelv bajban van, mint általában minden nyelv – mondta Schmitt Pál köztársasági elnök Széphalmon, az első anyanyelvi juniálison. Soha ilyen szép és gazdag nem volt még Schmitt Pál, ugyanakkor bajban van a magyar nyelvvel – válaszolta Kazinczy szelleme.

Mégsem szűz a KISZó?

Szerző:

Lezárult az a szavazás, amelyet azért indítottam, hogy megtudjam, olvasóim is „nagyjából baloldalinak” tartják-e országos közéleti lapunkat. Előzmény: egy blogjegyzetemben használtam a nagyjából baloldalinak tartott minősítést, amelyet egy magát Kárpáti Igaz Szónak nevező kommentelő kifogásolt: szerinte ez olyan, mint a félig-meddig szűz, no meg ők éppenséggel mindenevők, minden irányzatra nyitottak. Egy dolog azonban az önminősítés, és más tészta a kívülállók véleménye: a szavazás eredménye legalábbis eléggé meggyőzően engem igazolt: nagyjából baloldali (30 voks), olyan, amilyen éppen Gajdos (27), szocdem (16), félig-meddig szűz (4), semleges (2), jobboldali (1).

Olvass tovább

Aranymálinkó

Szerző:

Megtudtam, hogy a mai napon komoly nyelvész szakemberek a 2010-es év költői szavának választották azt, hogy aranymálinkó. Arról nem szól a fáma, hogy ezt milyen költői anyag alapján tették, kinek melyik versében bukkant elő a sárgarigóként is ismert madár neve, én mindenesetre halálosan megrémültem, hogy teljes költői életművemből hiányzik ez a legköltőibb szó. Kihasználva hát egyrészt az alkalmat, másrészt azt, hogy a kis szárnyas ily nagy karriert befutott neve éppen öt szótagú, haladéktalanul írtam egy madártani ismereteim széles körét bizonyító rímelő haikut, amelyet ezúton ajánlok a szó kiválasztásában serénykedett nyelvészeknek:

Olvass tovább

Enjambement, Tarkovszkij

Szerző:

Nemrégiben egy friss internetes lelet okán idéztem fel csaknem elfelejtett versemet és keletkezése körülményeit. A szöveget akkor, nem kis meglepetésemre, húsz évvel ezelőtti kötetemben sikerült megtalálni (holott már az OSZK-nak is írtam, hogy a Magyar Napló 1990. szept. 20-i számából legyenek szívesek számomra beszkennelni és elküldeni versem képét; meg is tették, íme a nem túl tetszetős eredmény). A most kezem ügyébe került, egyébként nagyon rég nem forgatott könyvbe ma unalmamban újra belelapoztam, s bizony találtam néhány elfelejtett érdekességet. Igazából az internetes korszakom előtt keletkezett verseim közül én jó ideje csak azokat tartottam számon, amelyek bekerültek a Halott madárral c. válogatott kötetembe, a többiről, mint értéktelenekről, nagyjából meg is feledkeztem. Talán érdemtelenül.

Olvass tovább