Az építész hasa

Az 1990-es évek legelején, amikor Évával a budapesti mozikban először szabadultunk rá a friss nyugati kínálatra, habzsoltuk a Greenaway-filmeket. Még érződött a botrányszag A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője körül, s mi nem tudtunk betelni a felkavaró és páratlanul szuggesztív képi világgal s az ezt kísérő hatásos zenével. No persze a történet sem volt akármilyen. Kedvencünk lett a Számokba fojtva,  tetszett A rajzoló szerződése, s amint bemutatták, azonnal megnéztük  Prospero könyvét és A macomi gyermeket. Egy addig számunkra ismeretlen filmnyelvet ismertünk meg, rácsodálkozhattunk a tobzódó hanyatlás és a rothadó szépség képeire, az ocsmányság tiszta művészetbe oltott esztétikumára.

Az építész hasa ((The Belly of an Architect, 1987) valahogy kimaradt ebből a sorból, tíz-tizenöt év késéssel láttuk először itthon, a tévében, addigra a brit rendező iránti rajongásunk valamelyest alább hagyott. Aztán nemrégiben láttuk újabb alkotásai közül a 8 és 1/2 nőt (vegyes érzelmekkel fogadtuk), most pedig az építészt és az ő gömbölyödő beteg hasát néztük újra nagy élvezettel. Egészen kitűnő film, állapíthattuk meg, mesteri ábrázolása annak, hogyan keveredik a művészet fennköltsége a női és főleg férfiúi lélekben lakozó hitványságokkal, no meg persze a test biológiájával.

Az amerikai építész azért érkezik feleségével Rómába, hogy a leginkább csak általa ismert, száz évvel korábban élt francia építész emlékére nagyszabású kiállítást rendezzen. Az előkészületek 9 hónapon át tartanak, ezalatt felesége éppen kihordja gyermekét, de ő maga is egyfajta kínos terhességbe esik: enyhén dagadt hasának fokozódó fájdalmai mániákussá és a végletekig önzővé teszik, szervezői státusa is meginog. Mindeközben esendősége, szánandósága is kibuggyan elégtelen bélfunkciói mögül, titkolt érzékenysége már-már szerethetővé teszi akkor, amikor olasz partnerei kiakolbólintják élete nagy projektumából, amikor leveleket ír múltbéli kollégájának vagy amikor felesége csalárdságát egy kulcslukon át meglesve sírva fakad.

A kiállítást végül (sok pénzt elsikkasztva) csak megnyitják, a szalagot férje helyett átvágó asszony a kupolák alatt megszüli gyermekét, az építész pedig, nem várva be, hogy a hasában tenyésző kór végezzen vele, kiesik egy emeleti ablakon. Kifejezetten szép hulla benyomását kelti, ahogy elterül egy zöld automobil tetején.

 


A kitűnő filmzenét is élvezhetjük:

 

Az építész hasa (The Belly of an Architect), olasz-angol filmdráma, 1987. Rendezte: Peter Greenaway, forgatókönyvíró: Peter Greenaway, operatőr: Sacha Vierny, zene: Wim Mertens. Szereplők: Brian Dennehy (Stourley Kracklite), Sergio Fantoni (Io Speckler), Stefania Casini (Flavia Speckler), Chloe Webb (Louisa Kracklite), Lambert Wilson (Caspasian Speckler), Vanni Corbellini (Frederico), Geoffrey Copleston (Caspetti).

több film
Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..