Késő Bánat

Alberd Yollaka

A MENTSÉG

nem érdekli, ha félvállról veszed
és némán tűri el a hazugságot
eltitkolja, hogy régen másra vágyott
és elrejti a felkapart sebet

és mintha minden rendben volna – mered
a felmutatott ékre. sosem lázad
és szinte kéri azt, hogy megalázzad
ha ezzel bármi jót tehet neked

de tudd meg, egyszer mégis megelégli
hogy folyton folyvást rá hivatkozol:
hja, én sem vagyok már a kedves régi

– ezt mondja majd és hátadon dobol
és torkodra feszíti jól a sálat
nevét hogy mondd ki végre: Késő Bánat.

Balla D. Károly fordítása


Megjelent: Forrás, 2011/9.

A közlemény másik két verse:  A maradó | Félig fényből félig félhomályba

(Visited 21 times, 1 visits today)
Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?