Heti örömök

Még nincs is vége a hétnek, lehet, hogy további váratlan örömök érnek (mondjuk megkérdezi valaki, hogy az én álnevem-e a Muhammad Balfas), de így is kellemes fejleményekről számolhatok be. A legkedvesebb: éppen aznap, amikor én egy 8 évvel ezelőtti eseményről emlékeztem meg (Volt egyszer egy Álkárpátráz), Bognár László barátom is nosztalgiázott, ő a 6 évvel korábbi előadásomat idézte fel (jaj, mi ez a múltba révedő elfogódottság? lehet, hogy öregszünk, cimbora?), amikor is Pécsett avantgárd-attitűdökkel megtűzdelt szövegperformanszt mutattam be Salvador Dalí vakítóan napfényes árnyékában. Az est egyik epizódjára utalva kedves pécsi barátom most így kívánt jókat nekem: Sült krumplit BDK-nak! – kösz, ízlett!

Hasonlóan kellemesen érintett, hogy a Káfé Főnix átvette Beavatkozás a valóságba c. esszémet, Németh Zoltán pedig a BárkaOnline-béli naplójegyzetében engem is szerepeltetve adta közre a Tsúszó Sándorhoz köthető álnév-hálózatot.

Itt annyit azért meg kell jegyeznem, hogy esetemben még további jó pár név feltüntethető lenne…

És ha már hálózat… Az internetes oldalakat tudvalevőleg a linkek kötik össze, így alakul ki a webhelyek hálózata. A hivatkozások jelentősége óriási, s nemcsak azért, mert révükön navigálunk az interneten, hanem azért is, mert a navigálás iránya befolyásolható, céltudatos munkával például elérhető, hogy egyes honlapok könnyebben legyenek megtalálhatók, mint hasonló tartalmú társaik. A rátalálás valószínűsége bonyolult algoritmussal határozható meg, ennek alapján a Google 10-es skálán rangsorolja a honlapokat. Ez az úgynevezett PageRank-érték. A 2-es PR érték például azt jelenti, hogy az adott oldalra való rábukkanás 10-szer valószínűbb, mint az 1-es PR-számú oldal esetén. A 3-as százszoros, a 4-es ezerszeres, az 5-ös érték tízezerszeres valószínűséget jelent.

Mindezt most azért részletezem, mert a Google éppen a napokban értékelte újra az általa indexált honlapok PR-számát – és nekem jó néhány oldalam igen kedvező besorolást kapott. Eddig alig dicsekedhettem 5-ös értékű oldalakkal, most a számuk 10 fölé emelkedett. 4 PR-es oldalam eddig cirka három tucatnyi volt, most 60-nál többet számoltam össze. Érdekesség, hogy ezek között sok nagyon fiatal, csupán néhány hónapja indított weblap szerepel, az ilyen rövid idő alatt elért siker kicsit gyanús: gyakran megtörténik, hogy a Google utóbb korrigál.

Hogy a PageRank-érték szerint legfontosabbnak számító oldalaim rendszere áttekinthető legyen, egy külön honlapra kitettem a listát: PageRank-linkmarketing.

Az olvasóban persze joggal felmerülhet: miért is kerítenek mindennek ekkora feneket? Kit érdekel, hányas számot visel egy weblap?

Annyi a dologból igaz, hogy az olvasónak nem dolga ezekkel a körülményekkel foglalkoznia. Tévézni remekül lehet a hullámelmélet ismerete nélkül, és a hűtőből kivett sör annak is jólesik, aki nem tudja a termodinamika II. főtételét. Akik azonban a dolog működésének a hátterével foglalkoznak, azoknak nem árt meg kicsike szakismeret. Esetemben a kicsikén van a lényeg :)  Ez a kevés azonban, úgy tűnik, elegendő lehet bizonyos eredmények eléréséhez.

Azért az nem teljesen véletlen, hogy ha valaki beüti a Google keresőbe azt, hogy: ukrajnai választások 2012 – akkor ippeg az én blogomat találja az első helyen… (Ezt csakis úgy érhetem el, hogy megfelelően erős – azaz magas PR-számú – oldalakról elegendő linket irányítottam az említett webhelyre.) Az pedig, hogy ezt a blogot a választás másnapján kétezernél több olvasó látogatta meg – az a múlt heti örömök sorába tartozik.

Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?