Összecsukló ácsolat alatt

Balla D. Károly

A rosszkor jött néző

Most érkezik az állványok alá.
Vállára halkan hullik rá a mész,
mint életére les a kínhalál.

Magát nyugtatja, nincsen semmi vész,
hisz szinte új még ünnepi kalapja –
de mégis marja bent a sanda félsz,

mikor az ajka sarkát megharapja
a meg-megingó állványok alatt.
És hull a mész, és fejfedője kajla,

és nem ragyoghat fenn a szende nap,
mert elrontva a múló emberélet,
mert elhavazva már a szép kalap:

a mész rakott rá rettenetes szégyent.
S mikorra jönne mentő virradat,
lejár a jegy, lejár a régi bérlet

az összecsukló ácsolat alatt.


Ezzel a versemmel köszönöm meg mindazok figyelmességét, akik hárító magatartásom ellenére jókívánságaikkal a téli ünnepkör alkalmából megtaláltak.
(Visited 32 times, 1 visits today)
Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?