Igény van Szaniszlóra

Hiába no, valamire való  nemzetnek kell egy Szaniszló Ferenc. Kell, hogy a neki odaítélt díjjal a Fidesz beudvarolja magát a Jobbik-szavazók táborába (mint anno a turullal), s kell, hogy az eredeti lelkészi hivatását naponta megcsúfoló miniszter hazudozzon miatta, előbb azt állítva, hogy nem tudta, kinek a kitüntetését írta alá, aztán, amikor rábizonyították az ellenkezőjét egy hozzá közel álló lapban,  eljusson odáig, hogy visszakuncsorogja a díjat. (Annyira nem bolond Szaniszló, hogy ennek a szánalmas „szíveskedjen visszaadni” felkérésnek eleget tegyen.) Nevetséges: a Fidesz az Alaptörvénybe úgy nyúlkál bele, mint maci a mézes bödönbe, de egy díjat nem tud visszavonni, mivel „a jogszabályok nem teszik lehetővé”. Mióta akadály ez a Fidesznek?

Szóval kell Szaniszló a nemzetnek, különben kivel járathatná le magát a kulturális kormányzat – és különben hogy csaphatná le a magas labdákat az ellenzék és a balliberális címkétől szabadulni képtelen független sajtó? De kell Szaniszló azért is, hogy a Jobbik kioktató, emelt hangon és fenyegetőzve megvédje, hogy lelkes hívei gyatra helyesírással és nyelvhelyességgel ilyen szépen kiálljanak mellette. De, valljuk be, jól jön nekünk is, ha a szörnyülködésből hangos röhögésbe csapó kedélyváltozásra van szükségünk. Ilyenkor akár egyetlen evőkanálnyi Szaniszló-féle elixir is elegendő, mondjuk innen.

.

szaniszlo

 

Facebook hozzászólások

Szólj hozzá!