Békés pártállami idők jönnek

fidesz-ketharmad
az index.hu illusztrációja

Pontosan egy évvel ezelőtt a Mozgó Világba írt 2013. április havi naplójegyzetemben megkíséreltem néhány választási forgatókönyv valószínűségének a megtippelését. A demokratikus ellenzék győzelmi esélyét akkor 35 %-ra becsültem, annak pedig 30 %-ot adtam, hogy a Fidesznek csak a Jobbikkal koalícióban lesz meg a többsége (ez volt a legrosszabb  forgatókönyv).  A Fidesz kétharmados győzelmének mindössze 10 % esélyt adtam. Hát épp ez tudott bejönni… A várható folytatást tavaly ilyenkor így prognosztizáltam (vajon ebből mi igazolódik be?):

Az erőteljes kormánypropagandának és a nagyarányú osztogatásoknak, szapora hangulatjavító intézkedéseknek és nem utolsósorban a határon túlról leadott pár százezer szavazatnak köszönhetően, illetve az ellenzék erőtlensége és megosztottsága miatt Orbán Viktor újra megszerzi a 2/3-ot. A Fidesz megnyugszik. Hatalmi éhségüket eddigre nagyrészt kielégítették, saját embereik ülnek minden fontos pozícióban, a döntéshozó, pénzosztó, felügyelő egy egyéb testületekben, intézményekben a Nemzeti Banktól a községi sportklubokig bezárólag. A pártelitnél szélesebb klientúra is nagyrészt pozícióhoz, kisebb-nagyobb hatalomhoz, bőséges jövedelemforráshoz jutott. Ami befolyás még megszerezhető, arra az új négy év bőven elegendő lesz, gondolják, így enyhítenek a tempón. Már nincs szükség a permanens harcra sem a kultúra, sem az oktatás, sem a közigazgatás területén, már nincs kit legyőzni: az ideológiájukkal és politikai meggyőződésükkel szemben álló csoportokat már perifériára szorították. Békés pártállami idők következnek, a pedagógusok tanítják Nyírőt és Wasst, a mozik játsszák a Vajna-ízlésű filmeket, a fényes papi segédlettel felszentelt Nemzetiben parádézik az úri osztály krémje. Befejeződik a más meggyőződésűek kivándorlása vagy meghasonlása-elhallgatása, az ellenállás félig vagy teljesen illegális szűk körökbe húzódik vissza. A pártutasításos rendszer körülményei között a szigorú központi irányítás egyrészről és a lakossági megfelelni akarás másrészről stabilizálja a társadalmat, a befektetők túlteszik magukat aggályaikon, egyre több a beruházás, növekedésnek indul a termelés. A korábban oly neuralgikus társadalmi kérdésekről szó alig esik, a roppant szerény, de stabil megélhetési lehetőségek iránti ragaszkodás a társadalom javát kitevő rétegekben lassan kitermeli a nyugalom és elégedettség hormonjait. Orbán hátradől bársonyszékében, és jól mulat azon, ahogy fintorogva és öklendezve bár, de Európa lenyeli a békát.

Érdekesség: A választási eredmények azt mutatják, nem volt Magyarországon kormányváltó hangulat. Meglehet. Az elmúlt napokban nekem mégis ezek voltak a legnépszerűbb statikus oldalaim:

lemondott-orban
A látogatók döntő többsége a miniszterelnök bukására rákérdező Google-keresések révén érkezett oldalaimra, leginkább erre:

  • Orbán Viktor megbukott / lemondott
Facebook hozzászólások

“Békés pártállami idők jönnek” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Valóban! A „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” más kontextusban szerepelt és a XXI. században nehéz más értelmet adni neki, pedig én figyelmeztetésül akartam szánni. Belátom, butaság volt, talán másképp kellett volna fogalmaznom.

Szólj hozzá!