Lengyel Balázs nevezte először a hiány költőjének. De azt is ő állapította meg, hogy Pilinszky képes a legkisebb helyen a legtöbbet kifejezni. Tömörség és hiány egy helyütt, egyazon poétikai térben? Robbanni kész kritikus tömeg és tátongó hiány? A Semmibe helyezett Minden?
Az anyag szerkezete már a görögöket is foglalkoztatta, és el is jutottak merész hipotézisekig. Ám a bizonyosságra évezredekig kellett várni. Ha ma közénk csöppenne Démokritosz és az újkori kutatások történetét követve először találkozna azzal a felfedezéssel, hogy a világunkat felépítő atomok „belseje” nagyrészt „üres”, joggal lepődne meg. Elképedt maga Ernest Rutherford is kereken száz évvel ezelőtt, amikor híres kísérlete során megfigyelhette, hogy a vékony aranylemezre irányított részecske-nyaláb gyakorlatilag akadálytalanul áthalad a lemezen. A fóliára lőtt alfa-részecskék közül csak alig néhányat térített le pályájáról valami, a döntő többségük nem ütközött semmibe. Mindez, kicsit leegyszerűsítve, azt jelentette, hogy az aranylemezt alkotó atomok az alfarészecskék méretét sokszorosan meghaladó sok-sok semmiből és nagyon kevés valamiből állnak. Nagy űr és benne gyéren elhelyezkedő szemcsék: ez az anyag! Ezután alakult ki a Niels Bohr pontosította atom-modell, amely a Naprendszer felépítéséhez hasonlította az anyag mikroszerkezetét: a roppant tömör atommagok körül, mint a Nap körül a bolygók, tetemes távolságra keringenek az elektronok. Közbül pedig nincsen semmi. A maximális tömörség apró gócai – és köztük hatalmas hiányok. Ez a kettősség képezi világunkat mind a parányok, mind a kozmosz szintjén. »tovább
A virtuális megelőzöttség nagyszerű projektumán belül zseniális előrelátással készítettem el január 18-án két oldalt Lemondott Schmitt Pál címmel. Az államfői lemondás iránt megelőlegezett bizalmam április 2-án beigazolódott. A hírt örömmel fogadva azonnal jeleztem, hogy nekem bizony van Lemondott Orbán Viktor weblapom is. Az ezeken olvasható magyarázat szerint az oldal „nem titkoltan egy vágyott eseményt vetít előre abból a célból, hogy bekövetkezése esetén a Google-keresések erre az oldalra vezessenek. Az akció indításának időpontja: 2011. nov. 18. – az a nap, amikor a kormány tárgyalást kezdeményezett az IMF-fel. (Korábban, mint ismeretes, Orbán Viktor azt nyilatkozta, ha az IMF jön, akkor ő megy. Lemondása tehát saját következetességét és felelős politikai magatartását bizonyító döntés lenne.)” – Ez a feltevésem Schmitt esetében beigazolódott: oldalaim látogatottsága az egekbe szökött. Roppant érdekes azonban megfigyelni, hogy amint a Schmitt-lemondás iránti Google-keresések alább hagytak, meredeken felszökött az Orbán lemondása iránti érdeklődés (és ma már ez a népszerűbb). E tény valószínűleg egyben bizonyos társadalmi várakozást, igényt is kifejez. Ez akkor is örvendetes, ha felettébb kifinomult realitásérzékem azt súgja, Viktor-buktató oldalam csúcsra járatásához még nincs itt az idő.
Büszkén mutatja hét esztendei munkájának bordó műbőrbe kötött eredményét. Újra és újra nekifutok a hosszú címnek, aztán inkább belelapozok… Van benne elég sok helyszíni fotó, jobb híján elidőzöm a hegyi kunyhóknál, fatemplomoknál. Hümmögök, mintha ismerném ezt a világot. Holott a külsőségeit sem eléggé. De mennyivel többet tudhat az, aki a legmélyére ásott. »tovább
Óriási szenzáció! Megszólalt az ember, aki Schmitt Pál doktoriját készítette. A magát (természetesen) megnevezni nem kívánó sportújságíró saját bevallása szerint a mostani köztársasági elnök megbízásából 1992-ben rekordidő alatt készítette el a disszertációt. Schmitt megfelelően magas összeget ígért a munkáért, és a forrásmunkákat, így a bolgár sportkutató anyagát, maga bocsátotta rendelkezésére: „Elég, ha ezeket lefordítja és szerkeszt belőlük egy jó kis dolgozatot – a kollégák a TF-en már nagyon akarnak nekem egy doktorit adni, a kutya sem fog a disszertesibe belekötni.” A megbízott lázas munkával dolgozott és a kért határidőre elkészítette a szöveget. „Hm. Nem írt bele lábjegyzeteket…” – csóválta fejét Schmitt. „Kellett volna? Miért nem szólt…” „Na most már mindegy, jó lesz így is” – ragadta fel a kéziratköteget az olimpikon és leperkálta a megbeszélt summa cum laudét.
Miután megfosztották doktori címétől, Schmitt Pál tv-interjúban jelentette be, hogy nem mond le államfői tisztségéről. Továbbra is úgy beszélt, mintha doktori dolgozata „alkotás” lenne, mintha írta és nem pedig mások szellemi terméket eltulajdonítva lopkodta volna össze 95 %-át. Ez az ember ragaszkodik hozzá, hogy egy ország röhögjön rajta.
*
Interjújában azt mondta, „Becsületbeli kérdésről van szó.” Valóban. Ő a sajátját most vesztette el örökre.
*
A bábjátéknak vége. Orbán Viktor kezére menthetetlenül ráégett ez a szánalmas rongybaba.
*
Ha ebből nem lesz országos botrány és népharag, akkor ez a nemzet megérdemli, hogy egy ilyen ostoba fajankó, tisztségére és országára szégyent hozó tolvaj hazudozó legyen az első embere. Úgy kell nekünk!
Minden a saját művemnek számít, amit kézjegyemmel ellátok.
Ben Vautier
A jeles alkalomból – Megfosztották doktori címétől Schmitt Pált – kivételesen ünnepélyes körülmények között újra dedikálom Schmitt Pál könyvsikerét, a Mégsem Doktori Értekezést a Tudományok Házának Plágium-termében.
A közvéleményt foglalkoztató elnöki plágiumgyanú jó alkalmat ad számomra, hogy felidézzem, magam miként keveredtem kabátlopási ügybe. Az eset a ma már messzinek tűnő múltba, a hanyatló szocializmus cenzúraterhes esztendeibe vezet. A történet eléggé szövevényes, így kis bevezető és néhány kitérő elkerülhetetlen. »tovább
Tegnap azt írtam, páratlanul izgalmas bölcsészi-szociológusi kutatási téma lehetne a Schmitt-plágium ügye, társadalmi-politikai vonatkozásainak teljes körű feltárásából remek valódi disszertációt lehetne írni. Ma már azt is tudom, mi annak a tudományágnak a neve, amely az effajta ügyeket vizsgálja: egyrészt magát a plagizálást, másrészt az erre lehetőséget adó (netán ezt ösztönző) társadalmi körülményeket, harmadrészt – és leginkább – azoknak a politikai reakcióknak a természetét, amelyek egy ilyen ügyet öveznek. De nemcsak a tudományágnak lehetne a neve, hanem annak a kialakulni látszó mondavilágnak is, amely révén az ügy egyre inkább eltávolodik a tények valóságától és átcsúszik a mesék és legendák, hitek és dogmák világába. Biztos vagyok abban, hogy a schmittológia megszületése nem egyszeri és nem spontán jelenség. Igaz, hogy egy szélhámos politikai tündöklésének és várható csúfos bukásának a története révén nyer megfogalmazást, de az is bizonyos, hogy a mai magyar viszonyokra roppant jellemző társadalmi igény és szükségszerűség hozta létre. »tovább
Egy eddig számomra ismeretlen folyóirat internetes változatában rábukkantam néhány régi versemre. Bár előzetesen nem kérték közlésükhöz hozzájárulásomat, most megkeresésemre gáláns ajánlatot tettek – örömmel el is fogadtam. A publikáció érdekessége, hogy az 1978-79 ben írt verseim nagyjából az elsők azok közül, amelyeket ma is fontos darabjaim között tartok számon. Mondhatnám azt is, hogy bár ekkor már csaknem 5 éve publikáltam, mégis ezek tekinthetők voltaképpeni első költeményeimnek. »tovább
Kicsit mindig csodálkozom azon, amikor a nívósnak, igényesnek számító hírportálok képszerkesztői slendriánul végzik a munkájukat. Nemrégiben is a hvg.hu oldalán tettek rossz illusztrációt a szöveg mellé (Picasso szeretőjének álma), most is ugyanitt szúr szemet, hogy a valaha legnagyobb áron elkelt magyar festmény, a sokáig lappangó Csontváry-kép ellopásáról közreadott hírbe nem a Szerelmesek találkozása, hanem a Magányos cédrus reprodukcióját tűzték. Holott az előző kép is könnyen fellelhető a neten, még a Wikipédia is közöl jó minőségű reprót. Én találtam annál is jobbat, nagyobb felbontásút, alább közreadom. »tovább
Ötvenöt esztendeje ezen a napon tért meg bengáli és maláj őseihez Cecil M. Jeopardy, az egzotikus életű és szemlétetű költő és gondolkodó, miután az antananarivói közkórházban a madár szó hallatása közben kilehelte lelkét. Ebből az alkalomból adom közre néhány aranyköpését. »tovább
Jobb időpontban nem is érkezhetett volna az ismert kubai költő, Heriberto Hernandez Medina üzenete. Nemrégiben írtam neki, mert szerettem volna hozzájutni az általam magyarított Alberd Yollaka-versek spanyol verziójához: Ezeket Ferdinandy György és Herberito közös munkája révén ismerhetik meg az újlatin nyelvet beszélők százmilliói. A rövidesen Budapestre látogató dél-amerikai poéta válaszát éppen ma, a költészet világnapján - WORLD POETRY DAY – kaptam meg, így a lehető legjobb időpontban tehetem én is közzé a spanyol szövegeket. »tovább
Csiripjeim:
Az oldal PageRank értéke:
Látogatók és oldallehívások az utóbbi 24 órában:
189 (68 %) 222 
44 (16 %) 98 
8 (3 %) 13 
5 (2 %) 13 
5 (2 %) 5 
4 (1 %) 7 
4 (1 %) 5 
4 (1 %) 4 
3 (1 %) 3 
3 (1 %) 3 
2 (1 %) 3 1 (0 %) 1 
1 (0 %) 1 
1 (0 %) 1 
1 (0 %) 1 
1 (0 %) 1 Összes látogatás / 24 h: 276 Oldalletöltés / 24 h: 381
- Ha ismersz vagy kapcsolatban állsz velem, csatlakozz ismerőseim táborához: Balla D. Károly a Facebookon
Ha írásaim alapján ismersz, lépj be ide:
Erre a képre kattintva népszerűsítheted blogomat:
Kis blogzeném
Címkék
aforizma ajánló akció berniczky blogolás bökvers C-dul csönge egyek Facebook film fotó haiku halálaim hír interjú internet irodalom játék kecskerím kritika Kárpátalja képzőművészet könyv közélet levél limerik minima mozgó napló novell Oresztész politika pszicho személyes szösz sírvers tejmozi történelem ungvár vers web zene élc íróság
