Szerény költészetnapi részvétel

haiku portál - költészet napjaMindenki tudja rólam, hogy nem vagyok különösebben ünneplős-megemlékezős fajta, így éppenséggel április 11-én sem szoktam talpig versbe öltözni, de ezért ijenkor csak megengedem magamnak, hogy a magyar költészet szentségéről elmerengjek. Igen, a szentségéről, mert bár sem a polgárpukkasztás nem idegen tőlem, sem az avangárd allűrök, a műfaji határok áthágásának meg éppenséggel híve vagyok, de azért valahogy abba kicsit mindig belesajdul a szívem, ha a költészetet lecibálják a hétköznapiság szintjére. Nem, nem az ellen van kifogásom, hogy a vers mindennapi használati eszközünk legyen, ellenkezőleg, azt szeretném, ha a költészetre állandó igénye lenne mindenkinek – viszont arról, hogy mi számít költeménynek és micsoda a költészet maga, arról eléggé konzervatív módon gondolkodom. A kordivat és az én értékrendem most éppen elég kevés hejen fedődik át. Mégsem szeretnék bezárkózni a valahol valóban szent dolognak gondolt magasköltészet elefántcsonttornyába (ha épp ojanom van, meghallgatom én akár még a slammereket is – mondjuk kéthavonta egyet), ezért első ellenreflexem ellenére elfogadtam a szíves invitálást egy haiku-projektumba.

Ami vonzott, az a kezdeményezés online háttere és önépítő jellege.

A tegnapi meghívás így szólt.

Kedves Balla D. Károly!

A holnapi magyar költészet napján új weboldalt indítunk a haikukat írók és kedvelők számára. Szeretnénk neked előzetesen megmutatni az oldalt, kikérni a véleményedet, és persze örülnénk, ha téged is tagjaink között tudhatnánk.

Az oldal a https://3sor.hu címen él, és jelenleg még csak regisztráció után érhetőek el a funkciói. A 3sor különlegessége, hogy kizárólag haikukat fogad, azok moderálás nélkül, azonnal felkerülnek az oldalra, azonban egy hétig csak a többi regisztrált tag részére jelennek meg. Ők úgy pontozhatják és kommentelhetik a műveket, hogy a szerző nevét csak az értékelés után jelenítjük meg számukra. A sikeres művek kerülnek ezután – természetesen rögtön szerzőnévvel együtt – az oldal publikus felületére.

Bár hivatalosan még nem indult útjára a 3sor, az oldal már most is élesben használható, a feltöltött tartalmak elérhetőek maradnak indulás után is.

Ha érdekesnek találod a koncepciót, megköszönöm, ha megnézed az oldalt, esetleg megírod véleményedet, javaslataidat, illetve segíted az oldal indulását azzal, hogy a április 11-én, vagy az azt követő napokban megemlítesz minket vagy kritikát írsz rólunk a blogodban.

Üdvözlettel:
Varga Gábor

Mielőtt megfogalmazódott volna bennem, hogy ez bizony nagyon jó ötlet, sugdosni kezdett a fülembe kisördög:  hát hiszen ebből is csak valami ojasmi fog kisülni, amiben összemosódik az igazi irodalom annak halovány utánzatával. Megszállják a portált a grafomán dilettánsok, a elszánt fél- és negyedtehetségek, szorgos amatőrök. Ha beszáll néhány jegyzett költő is, szerepük leginkább az lesz, hogy az ő nevük legitimálja az önjelöltekét. Egyáltalán: akinek nincsenek publikálási gondjai, miért szálljon be egy ijen kezdeményezésbe? Legyen ez inkább azoké, akik másutt nem tudják megjelentetni háromsorosaikat.

Az első reflexem tehát a hárítás volt.

Aztán viszont egyfelől arra gondoltam, hátha mégis lesz az egymás-véleményezésen túl (én felpontozlak téged, te felpontozol engem: pár haver összefog és simán eluralja a „sikeres művek” publikus felületét) valamiféle szerkesztői kontroll, másrészt meg az jutott eszembe, hogy ez a portál lehetne az első hej, amejre már elipszilon nélkül jelentkezem be, azaz Balla D. Károjként. (A döntésem ugye arról szólt, hogy újabb írásos megnyilvánulásaimban nem használom a ly betűt, de semmijen korábban létrehozott szövegben utólag nem változtatok.)

Így hát regisztráltam, bejelentkeztem, és bemásoltam tíz egynéhányat régebbi haikuimból. Csak órákkal később vettem észre, hogy ojikban elipszilon is előfordul. Ezeket utólag szégyen szemre töröltem: hiszen régi szövegen nem változtatok, viszont Károj-alakú nevem alatt mégis hüjén festene a meghagyott ly. Az áthidaló manőver tehát egyelőre az, hogy ojan haikukat választok, amejekben eleve nem szerepel a mellőzni kívánt betű. A végső megoldás persze az lenne, ha új, ezután írandó háromsorosokat töltenék fel és azokban már saját szabájomat alkalmaznám. Viszont amellett egyelőre nem sok érv szól, hogy friss haikuimat ezen az új portálon publikáljam először, de hogy a saját blogomban megjelenteket ojkor utólag oda is betűzzem, arra látok eséjt.

Bárhogy is: köszönöm a meghívást, nézzük, hová fejlődik a projektum. Részemről egyelőre ennyi a szerény költészetnapi közreműködés.

Haikuk – „Hever egymáson”, 1

egymason-a-vilagBarátaimat, olvasóimat >arra kértem<, személyenként küldjenek nekem tartalmilag össze nem tartozó 2-2 szót, és én felhasználásukkal írok és publikálok egy haikut vagy valami más rövidet. Itt a haikukat sorakoztatom egymás alá megírásuk fordított sorrendében, alattuk feltüntetve az ihlető szópárt és beküldőjét.

Az álszent

Még zúg a vivát.
Fénylik, de már bűzt áraszt
dohos glóriád.

doh, glória – Geréb Anna – szept. 28

A provokátor

Mért mond ajvét ő?
Hogy asszociálhasson
minden fajvédő.

asszociáció, ajvé – Kulcsár István – szept. 18.

Ha a föld isten kalapja

Üres fejed pang,
mégis felbokrétázza

nyílván a pitypang.

pitypang, kalap, nyilván – Tóth Anikó Panna – szept. 6.

Az ideális én a valós énhez

Te vagyok, szia!
Ellehetetlenít a
diszkrepancia.

diszkrepancia, ellehetetlenít – Dr. Zimmermann-Glasel Judit – aug. 23.

Verlaine Rimbaudhoz

Romlásba te ránts!
Beléd ragadtam, mint egy
transzcendens bogáncs.

bogáncs, transzcendens – Zaharovits Beáta – aug. 20.

A fárosz

Volt egy érzésem,
hogy nappal is látszik a
fényem. De mégsem.

de, mégsem – Rum Attila – aug. 15.

Mozaikkockák

Mind vétlen. Mégis
kirakható belőlük
a világégés.

mozaik, világégés – Harsányi Judit – aug. 15.

Magyarország 2016

Lapul az elit,
véd erényt – égit, pártol
bűnt – pokolbelit.

elit, pokol – Törzsök Erika – aug. 15.


Egy korábbi haikus projektem: Vers a falon

Magampróbáló írójáték: küldjetek 2-2 szót

a már elkészült haikuk 1 | aforizmák 1 | minimák 1

„Hever egymáson a világ”

egymason-a-vilagKedves barátaim, kollégáim, ismerőseim, olvasóim! Sok esztendő elteltével újra szeretném magam a ti segítségetekkel szellemi erőpróba elé állítani. Bizony rég volt, amikor azt kértem tőletek, küldjetek nekem megadott rímekre szonettsorokat és én belőlük a magam betoldásaival egész szonetteket állítok össze  (mi jópofa költemények születtek!), és az sem volt tegnap – hanem 12 éve! – , amikor azt kértem, kedvenc idegen nyelvű könyvetekből egy-egy mondatnyit fordítsatok le számomra, s én ezeket majd maradéktalanul beleépítem egy magyar novellába – ez utóbbi multikulti szövegjátékból nőtte ki magát Tejmozi c. regényem (erről az előtörténetről itt tudhattok meg részleteket). Ezek a kéréseim tőletek is erőfeszítést igényeltek: korrekt szonettsort improvizálni bizony nem is olyan könnyű megadott rímre, mondatot választani és lefordítani magyarul még meg nem jelent prózaműből szintén odafigyelést, munkát követelt tőletek. Most könnyebb lesz a dolgotok – és vélhetően az enyém is, mert tágabb, szabadabb a játék.

Mindössze azt kérem tőletek, személyenként

küldjetek nekem tartalmilag össze nem tartozó 2-2 szót

és én felhasználásukkal záros határidőn belül írok és publikálok

  • vagy egy haikut
  • vagy egy aforizmát (legalábbis effélét)

Ha pedig egyikkel sem tudnék megbirkózni, akkor az a büntetésem, hogy valamivel hosszabb, általam teljesen szakszerűtlenülposztmodern koannak” nevezett minimál-szöveget kell létrehoznom, amely az általatok feladott egyik szóval kezdődik és a másodikkal fejeződik be.

És hogy neve is legyen a gyereknek, meg hogy azért valami nagyon tág értelmezési tartományt mégis magunk elé képzelhessünk, a játékunk címéül közös kedvencünk, József Attila egy versidézetét választottam: Hever egymáson a világ. Ehhez igazodva azon leszek, hogy a fogalmilag össze nem tartozó két szót, akár a halom hasított fa darabjait, egymás mellé helyezzem, talán összefüggést, talán koegzisztenciát, netán kognitív disszonanciát találva-teremtve közöttük.

Kérlek titeket létező, szótárban található magyar szavakat adjatok fel (szófajuk nem kötött), az én szabadságom annyi, hogy szükség esetén toldalékolhatom őket vagy összetételt képezhetek velük.

A lebonyolítás menete:

Mivel a kommentelések mostanában leginkább a Facebookon zajlanak, és mivel az ottani megosztásokat többen olvassák, mint magát a megosztott bejegyzést, így praktikusabb, ha a szavakat ott, az aktuális FB-topikban adjátok meg számomra. Az elkészült szövegeket én valamelyik blogomban fogom közzétenni – valószínűleg ebben, ahol ezt a felhívást olvassátok, de az is lehet haikus-aforizmás blogomban – , a megfelelő linket pedig mindig beteszem a feladott szavakat tartalmazó komment alá is: így talán követhető lesz a dolgok menete. Ha egyszerre túl sok ötlet, szópár érkezne, akkor majd kis önmérsékletre kérlek titeket addig, amíg a meglévőket feldolgozom.

A többi remélhetőleg menet közben kialakul.

Küldj tűzfalat – írok rá haikut

vers a falon, ungvar, egyetemNéhány hete elkezdett sorozatomban olyan képeket tettem közzé, amelyeken falra írt verseim láthatók. A versek nagyrészt haikuk voltak, a megjelenés helye pedig tűzfal vagy ahhoz hasonló valamilyen falazat: épített objektum olyan üres felülete, amelyet alkalmasnak ítéltem verssoraim megjelenítésére. Eközben ügyeltem persze arra is, hogy a vizuálisan érzékelhetővé tett szöveg és a bemutatás helyszíne valamilyen (inkább áttételes, mint direkt) módon kapcsolódjon egymáshoz. Az egyes darabokat általában rövid ismertetéssel, keletkezéstörténettel is kiegészítettem.

bdk-szentendre2011-250Azon nem sokat töprengtem, hogy a keletkezett művek ebben a formájukban vajon képversek-e, s azon se, hogy amit csinálok, az vajon mekkora engedménnyel illeszthető be akár a vizuális költészet, akár a street art kategóriájába. Ez legyen az ítészek gondja. Számomra elég az élmény, amelyet a verbális értelmezés és vizuális érzékelés egybejátszása szerez – reményeim szerint nemcsak nekem, hanem azoknak is, akik szemlélik, betűzik, egybeolvassák a képet a szöveggel.

gatirat-250Az akciót örömömre sokan kísérik figyelemmel és többen tetszésüket is kifejezték (főleg a Facebookon, de volt, aki levelet írt). Nekem pedig az tetszett leginkább, hogy a művészet valóságábrázoló és/vagy fikcióteremtő jellegével kapcsolatos, firtató szándékú kérdések vagy szóba se kerültek, vagy sorra függőben maradtak: ebből azt a következtetést vontam le, hogy blogom látogatói pontosan értik, mi képezi ennek a sorozatnak a lényegi részét, és mi az, ami felett nagyvonalúan el lehet siklani. Legyen ez így ezentúl is, amikor:

irodalmi webakcióm új fordulatot vesz!

Ezúton fordulok a következő felhívással barátaimhoz, költőtársaimhoz, fotózással bármilyen szinten foglalkozó ismerőseimhez, weboldalaim látogatóihoz:

Küldj nekem (tűz)falat – írok rá haikut!

Ezúton kérlek, ungparty-gmailküldj nekem olyan saját készítésű fotót, amelyen nagyobb szabad falfelület található és ezért alkalmasnak látszik arra, hogy néhány verssoromat (lehetőség szerint egy háromsoros haikut) elhelyezzek rajta. Kérlek, add meg a pontos helyszínt, ahol a felvétel készült és lehetőleg a dátumot is. (A kép ajánlott formátuma .jpg, felbontása minimum 900 pixel legyen (szélességben), de jobb, ha nagyobb, viszont a fájl mérete a 2-3 megabájtot azért ne haladja meg.)

bdk-utrecht2011-250Jelezd azt is, megjelenés esetén feltüntethetem-e a nevedet. Ezt annak tudatában tedd, hogy a képhez valószínűleg kis történet vagy utalás fog kapcsolódni arról, hogyan is kerültek verssoraim az általad fotózott felületre.

Természetesen annak is roppant módon örülnék, ha olyan fotókat is kapnék, amelyeken már eleve rajta vannak a soraim :) – a keletkezéstörténetet ez esetben a felirat elhelyezője írhatja meg!

Várom tehát a küldeményeket, számítok aktív részvételedre!

Minden óhajod

fohaszkodtal01Sajátos környezetbe helyezett két haikumat már megosztottam bázisblogomban, lásd: Látásmód és Megfigyelés – ez a harmadik, nyáron készült is ott fog megjelenni sokkal szélesebb nyitásban: akkor majd egyértelműen felismerhető lesz a jól ismert, jellegzetes helyszín. Előtte azonban legyen kis játék az itt látható kivágatból: vajon a roppant árulkodó bal oldali részlet alapján ki tudja-e valaki találni, pontosan hol is található ez a fal. (A képre kattintva kicsit nagyobb méretben is megvizsgálható.)


Frissítés. Első segítség. Nagyobb részlet: a cikk folytatódik >>

Aranymálinkó

Megtudtam, hogy a mai napon komoly nyelvész szakemberek a 2010-es év költői szavának választották azt, hogy aranymálinkó. Arról nem szól a fáma, hogy ezt milyen költői anyag alapján tették, kinek melyik versében bukkant elő a sárgarigóként is ismert madár neve, én mindenesetre halálosan megrémültem, hogy teljes költői életművemből hiányzik ez a legköltőibb szó. Kihasználva hát egyrészt az alkalmat, másrészt azt, hogy a kis szárnyas ily nagy karriert befutott neve éppen öt szótagú, haladéktalanul írtam egy madártani ismereteim széles körét bizonyító rímelő haikut, amelyet ezúton ajánlok a szó kiválasztásában serénykedett nyelvészeknek: a cikk folytatódik >>