Tíz éve blogolok

A hónap elején egyszemélyes megemlékezés szerény, de felemelő keretéi között méltattam blogírói nagyságomat. Erre a méltán megérdemelt ünnepi gesztusra egy évforduló alkalmából került sor. Bár naplójegyzeteim 1997-ig visszamenően olvashatók a neten (lásd: Manzárd archívum), igazi webnaplót 2002 szeptemberében kezdtem írni. 2000-ben indított akkori fapados webrendszeremnek kezdettől volt egy hírrovata, amely eleinte csupán információk közlésére szorítkozott. Később a híreket egyre gyakrabban és egyre hosszabban kommentáltam, mígnem 2002 szeptemberétől Közhírek, magándohogások alcímmel valódi netnaplóvá tettem. A blog kifejezés ekkor még alig volt használatban, a blogolás valódi ízét én is csak később ismertem meg. A 2002-es – olykor nagyon tanulságos – jegyzeteimet később újrapublikáltam egy alkalmasabb bloghelyen (akit érdekel, szép fordított kronológiában a szeptemberieket itt találja: Manzárd  2002/szeptember). Azt hiszem, ezeknek a ma már ártatlannak látszó, akkor még igen szokatlan magándohogásoknak meglett a maguk kézzelfogható haszna: a kárpátaljai magyarságszervezetekkel és az irodalmár kollégák többségével való végső szakításhoz vezetett.    a cikk folytatódik >>

Homo Seo Ludens

Mostanában újra többet játszom. Azt játszom, hogy dolgozom. Azt dolgozom, hogy játszom. Játszom sakkot, gót, seót, irodalmat. Játszom az eszem. Az agyamat játszítom, a logikámat. Odaengedem a homokozóba a kreativitásomat: hadd épüljön a vár, legyen mit lerombolnia a szelíd hullámnak és a bölcs szélnek, amely minden körbefújt alakzatot  örökre megőriz végtelen emlékezetében. Amit homokba építesz, azt a szélbe építed. Amit játszásiból a homokba írsz, rajzolsz, azt egyszersmind belevésted az időbe: őrzi az örökkön fúvó szél.

Dolgozom. Játszom. Honlapokat állítgatok és tologatok a web nagy tábláján. Összelinkelem őket úgy, hogy stratégiámba a Google beleszeressen. Hogy szívet rajzoljon a homokba, amikor rám gondol. Fúhat az internet szele, értem, amit duruzsol: a játék efemer. Ezért örök.

Marsra szállás idején

Egyelőre elég gyéren jövögetnek a nem is túl jó minőségű képek a Marsról, igaz, a Curiosity nagy kameráját még nem üzemelték be, talán az majd elkápráztat bennünket – egyelőre viszont több az animáció, mint az élvezhető valós felvétel. Az pedig nyilván nem véletlen, hogy ugrásszerűen megnőtt Ember a Marson c. oldalam látogatottsága – hű, mi lesz, ha egyszer majd tényleg! Ami viszont kevésbé érthető, miért ugrott meg a napokban az űrbéli eseményekkel semmilyen összefüggést nem mutató két másik oldalam nézettsége: Az ungvári lámpagyújtogató – Boríték címzése. Lehet, hogy a Marslakók levelet akarnak írni Koljának, az ungvári neonfények hajdani csiholójának? a cikk folytatódik >>

Robotjaink nevében :)

Ezt nem én találtam ki, az egyik legismertebb blogszolgáltató írta, válaszul visszaállítási kérelmemre.

Robotjaink nevében elnézést kérünk a nem spam jellegű tevékenységet végző blogod zárolásáért. Türelmedet kérjük, amíg megvizsgáljuk, hogy blogod valóban nem végez-e spam jellegű tevékenységet.

A WordPress angyalai

Az persze remek dolog, hogy a WordPress blogmotornak van magyarított verziója, és az is, hogy ez rendszeresen frissül. Az viszont némileg meglepő, hogy a frissítések letöltése után az egyedi fejléc-képek beállításának a lehetőségét a rendszer az itt látható képpel példázza, három verzióban is mutatva az angyalokkal megerősített opciót. A nemzeti szimbólumok ilyen ízléstelen, mondhatni otromba túlharsogása egy nemzeti intézmény honlapján is fölösleges (az állami és kormányzati honlapok például, nagyon helyesen, sokkal tartózkodóbbak és persze angyalmentesek), egy blog tetején pedig leginkább csak akkor képzelhető el, ha tulajdonosának birtokában van a nemzeti féltégla, amellyel dagadó kebelét veri. Meglehet, hogy a WordPress-felhasználók között akadnak ilyenek, talán nem is kevesen, sőt, az is biztos, hogy ez a fejléc még mindig jobb, semmint ha turulok húznák rajta keresztbe az árpádsávot, de talán egy nemzetközi fejlesztésű szoftver magyarított változatát mégis valami semlegesebb dizájnnal kellene cégéreztetni. Érdekes, hogy saját honlapjukon nyoma sincs semmilyen nemzeti szimbolikának. Hogy a frissítési oldalra milyen túlbuzgóságból kerültek a turbómagyar fejlécek, azt nem értem. Még kevésbé, hogy a WordPress ezzel milyen üzenetet akar eljuttatni felhasználóihoz.

16 megabájtot raksz…

Bármilyen nagy netgurunak is tartom magam (vagy gondolnak sokan), két alapvető webes élmény eddig kimaradt az életemből. 1 – még soha nem tettem fel honlapot ukrajnai szerverre; 2 – még soha nem telepítettem WordPresst.  Mindkettő elég fura, nem? Az első azért, mert hát ésszerű lenne „idehaza” futtatni legalább néhányat félszáz oldalamból – de valahogy semmi bizalmam nem volt a honi internethez (holott amikor úgy látszott, hogy a magyar médiatörvény talán a blogokat is ellenőrzése alá vonja, akkor egy blogger kollégám arra kért, segítsek a webnaplóját ukrán szolgáltatóhoz áttelepíteni…). Az elmaradt második élmény meg azért furcsállható, mert több WordPress-hajtotta blogom van (ez is ilyen, meg ilyen a Blogfő) – ám ezeket Kolos telepítette kérésemre az általa kezelt szerverhelyre, nekem csak be kellett ülnöm a készbe. Ám eljött az ideje, hogy a webvadászataimból kimaradt két legyet most egycsapásra leüssem. a cikk folytatódik >>

Homo Online

A világháló térhódításának még csak a legelején járunk, abban az átmeneti időszakban élünk, amikor még egymás mellett léteznek és működnek az internet előtti és utáni világ eszközei, médiumai. Még vannak nyomtatott újságok – de egyre többen már az internetről olvassák a friss híreket. Még könyvet veszünk és sokan áradoznak a papír tapintásáról és a nyomdafesték szagáról, de egészen bizonyos, hogy rövidesen teljesen áttérünk az egyre kényelmesebb és alkalmasabb digitális eszközökre: az e-könyvek és az e-book-olvasók robbanásszerű elterjedésével olvasási szokásaink is megváltoznak. a cikk folytatódik >>

Digitális Kossuth Lajos

Alig néhány éve annak, hogy egy tanácskozáson, miután azt találtam mondani: a digitális kiadások és online megjelenés térhódítása következtében a nyomtatott folyóiratok rövidesen meg fognak szűnni, a könyvtárak pedig múzeummá alakulnak – egy literátus elme demagógiával vádolt. Nem ám valami begyepesedett agyú, remeteéletű öreg szobatudós, hanem egy nálam fiatalabb, a mai kor forgatagában élő kritikus, szerkesztő, irodalomtörténész. Hogy sokan kételkednek a Neumann-univerzumnak a Gutenberg-galaxist lassan magába olvasztó erejében, azt jól tudtam addig is és mindig mosolyogtam, amikor „a könyv illatához” való ragaszkodást hozták fel legfőbb érvként. Demagógiának azonban akkor először nevezték egyáltalán nem utópisztikus, hanem tudományos prognózisokra + privát tapasztalatra alapozott „jóslatomat”. a cikk folytatódik >>

A Google identitása

Ha a Google keresőbe beütjük azt, hogy Google, a keresés első eredménye maga a Google kereső lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy a Google pontosan tudja, hogy ő maga kicsoda, önmagával azonosnak tarja magát, azaz erős és határozott identitástudattal rendelkezik. Ugyanakkor – ezen túl – a Google alaposan ki is terjeszti internetes énjét, hiszen önnön elsősége után még 16 milliárd találatot jelez. Így bolygónk minden lakosára több mint két Google esik, ami árulkodó jele annak, ki is valójában a földi civilizáció ura.

Személyes vonatkozású érdekesség: ha a Google keresés kifejezést ütjük be a Google keresőbe, az első találati táblán egy-két saját oldalam is előfordul…

Google keresés | Google keresés | Google keresésGoogle keresés – a Google a barátod

Virtuális megelőzöttség

Tudományos leírás

A virtuális megelőzöttség fogalmát Balla D. Károly, a nagy webrátor vezette be az internetes gyakorlatban. A kifejezést már korábban is indított olyan webakcióira alkalmazta 2011-től, amelyek során egy-egy még be nem következett esemény világhálós interpretációját készítette elő és alkotta meg. Ezen akciói során weboldalak és rájuk mutató linkek révén igyekezett olyan rendszereket létrehozni, amelyek egyfelől alkalmasak lettek arra, hogy a várható esemény iránt előzetesen érdeklődők internetes kereséseik során oldalaira rábukkanjanak, másfelől előkészítettségük azt valószínűsítette, hogy az esemény bekövetkezésekor várható tömeges keresések az aktuális tényközlő hírek mellett az adott oldalak lehívásait is ugrásszerűen megnövelik. a cikk folytatódik >>