Közvetítés a Semmiről

amelyből megtudjuk: a hiánynak vannak fokozatai. Van, ami csak úgy szimplán nincsen, meg van, ami sokkal inkább nincs. Zeusz csak egyszerűen nincs, viszont mindent tudunk róla. A görögök ismeretlen istene – Agnosztosz theosz – viszont jobban nincs, mert róla nem tudunk semmit. Ennél is cudarabbul nincsen szobra ennek az ismeretlen csávónak. A hiányok netovábbja pedig … Olvass tovább

A magyar badarokról

Csordás László kis recenziója a Magyar badar című limerik-gyűjteményről a kulter.hu portálon: Kéjjel járó kínrímek. Jólesett, hogy a 400 versike között az egyik sajátomat is említette: »A legfrissebb termés közül pedig Balla D. Károly Kárpáti limerikek ciklusának itt található darabjait ajánlom ízlelgetésre: „Pontos egy városka Beregszász, / kurváknak létszáma kerek száz. / Nem bírja a tárcád?/ Keress egy apácát, / ha már csak imára erektálsz.” (Kínálat és lehetőség).« Írását blogjában is közzétette. Limerikjeim: Kárpáti limerikek | Széles az alagút – 73 limerik

Olvass tovább

Bodolay Klára portréja

Nevét ma kevesen ismerik Kárpátalján. Holott egykor az ungvári szalonok közkedvelt vendége volt, az irodalmi és zenei életről írott tudósításai a korabeli újságolvasók körében nagy népszerűségnek örvendtek. Versei kevésbé találtak utat a kor vidéki olvasójához, holott ezek alapján joggal sorolhatjuk a kárpátaljai(nak is nevezhető) magyar irodalom előremutató hagyományai közé.

Olvass tovább

} távolság } { üveggolyó {

Meghirdettem virtuális irodalmi felolvasóhelyem új, immáron harmadik akcióját. A Balládium friss projektumának a lényege: arra kértem fel meghívott vendégeimet (cirka félszáz irodalmárt), hogy az alábbi kapcsolt két hívószóra reagálva készítsenek szöveget:

} távolság } { üveggolyó {

Arra számítok, hogy az irodalmi előzménynek tekintett

Olvass tovább

Egy regény fülei

Újraolvastam harmadik regényem kéziratát. Tettem ezt ünnepélyes alkalomból: a kiadó szerkesztője elküldte észrevételeit. A szöveg egészéről igen kedvezően nyilatkozott, igazítani valót sem talált túl sokat; amit megkérdőjelezett, az leginkább néhány modorosság vagy erőltetett eredetieskedés volt, illetve egy-egy pontatlanságra és a saját stílusomba nem illő kifejezésre hívta fel a figyelmemet. Megjegyzéseit szinte kivétel nélkül akceptáltam. S miután észrevételei nyomán elvégeztem az igazításokat, újraolvastam a teljes szöveget, még magam is javítva pár apróságot.

Olvass tovább

Eladó a VakCina

Nem kis meglepetésemre (és nagy megelégedésemre!) megvételre kínálják egy könyves portálon VakCina című virtuális könyvemet. A dolog csupáncsak azért meglepő, mert e könyvnek nincsen valós fizikai létezése, lényege éppen az, hogy a virtuális térben képződött meg (mint ezt a kiadóm elnök asszonya egy interjúban annak idején részletesen kifejtette: Nem készül, hanem létrejön). Úgy tűnik, nyolc év után a VakCina képzetes létezése most a kereskedelmi térben tett szert némi valóságosságra azáltal, hogy megvásárolhatónak tüntetik fel; íme:

Olvass tovább

Vandál verscsonkítás

bdk kárpátalja versIsmeretlen tettesek mára virradóra súlyosan megrongálták Balla D. Károly Kárpátalja c. szonettjét. Az elkövetők  összetörték a vers rímképletét, megtépték jambusait, és belső szerkezetét is megbontották a sorcezúrák kiszaggatásával. A súlyos esetet elsőként a Stuttgarti Szavalóverseny egyik résztvevője jelentette: el akarta szavalni a szonettet a versenyen, de ez a súlyos sérülések miatt lehetetlenné vált. Később hasonló tapasztalatáról számolt be egy tatabányai  szerkesztő: hazafias antológiájába válogatta volna a költeményt, amikor felfedezte közölhetetlenségét. Végül a hírt megerősítette maga a szerző is, aki, mint ismeretes, hiúsági okokból rendszeresen újraolvassa műveit – ezúttal megdöbbenve tapasztalta versén a vandál pusztítást.

Olvass tovább

Csönge, Weöres

csönge híreiJóval a születése előtt eldöntöttük: ha lány, akkor Csönge. Illetve Csenge. Illetve mégis Csönge. Kicsit bonyolult… A Ladó-féle utónévkönyvben akkor csak Csenge alakban szerepelt – mint Magyarországon anyakönyvezhető név. (A mostani hivatalos jegyzékben egyébként már a Csönge is benne van.) Na de miért vonatkozna ránk a magyarországi szabály, itt lehet Csönge is. Ukrajnában ekkoriban nagyjából az a név volt anyakönyvezhető, amelynek a létjogosultságáról sikerült meggyőzni a Hivatalt.

Olvass tovább

Dadaista dadogás

bdk hóban és homokon

Tovább lapozva éppen húsz éve megjelent kötetemet (mint itt és itt) és formai újításokat keresve benne persze rábukkantam egyik dadogós versemre is. Erről a nagy találmányomról már írtam egyszer, most azt a jegyzetet bővítem ki sok újabb adalékkal, verssel és részlettel.

Kései kamasz koromban, miközben már sikereket értem el úgynevezett tematikus (szocreál) verseimmel,  aközben az avantgárd irányzatokkal kacérkodtam (a publikálás halvány reménye – és igazi szándéka – nélkül). Ekkoriban találtam fel a dadaista dadogást. Az első így leírt szövegem talán ez volt:

Olvass tovább

Balfas névrokona

Bevallom, korábbi Balfas-fordításom azért készült, mert felmerült, hogy Muhammad Balfas vajon létező szerző-e, avagy a Világirodalmi Lexikon egyik szerkesztőjének a tréfájáról van-e szó. Kicsit kutattam a témában, az eredményről itt most nem számolok be, csak arra térek ki, hogy a Facebookon megtaláltam egy névrokonát. Elsőre azt reméltem, talán unokája – be is jelöltem ismerősömnek. Az imént elfogadta, én pedig azonnal megszólítottam. Sajnos nem rokona az indonéz költőnek, viszont tud róla. Érdeklődésemre azt is elmondta, hogy a Balfas Indonéziában a gyakori arab családnevek közé tartozik. Végül megkérdezte, miért érdekel ez engem. Elmondtam, hogy Magyarországon egyesek kétségbe vonják Balfas létezését (én pedig magyar író vagyok). Ó, értem – válaszolta az ifjú névrokon.

Olvass tovább