Nagy múlt áll előttem

homokóra

Homokóra

Sajnos életem legizgalmasabb szakaszában nem írtam naplót. Ez az időszak nyilván a legtöbb változást jelentő évekre tehető, amikor körülöttem és bennem egyaránt megfordult a világ. Ha nagyon tág időhatárokat szabnék, akkor 1979-cel kellene kezdenem a nagy átalakulásaim éráját, de ekkor csak bennem, személyes életemben történek nagy változások, a külső körülmények ehhez nem tettek hozzá semmit (kicsit szűk látókörű fizikusból és harcos materialistából ez idő tájt vedletem át szemlélődő természetű, mindenre nyitott filosszá), amikor viszont kint és bent is a legtöbb dolog történt, azt az 1987-1993 közé tehető esztendők krónikája jegyezhette volna fel. Hogy velem, bennem mi és hogyan történt, az külön fejezet, a kinti események középpontjában azonban természetesen a rendszerváltás áll, amely személyes életem olyan eseményeivel kapcsolódik össze, mint a kárpátaljai magyarság jogsérelmeit elsőként megemlítő, majd számba vevő publicisztikai írásaim megjelenése (Internacionalizmus és nemzeti öntudat – 1987; Peresztrojkácska – 1988), az első magyarországi nyilvános szereplések íróként (1987-től), szabadúszóvá (főállású irodalmárrá) válásom (1988-89), a Magán/Hangzó (1987), a Hatodik Síp (1989), a Galéria Kiadó (1991), majd a Pánsíp (1993) megalapítása, részvétel a KMKSZ megalapításában és választmányának munkájában (1989-91), az első könyvnapok megszervezése és lebonyolítása Ungváron (1991-től)… – és mindaz a szervezőmunka, utazás, megbeszélés, levelezés, ami ezekkel járt… Egyfajta hőskör volt ez, amikor olyasmikben próbáltam ki magam, amit nemcsak hogy én nem csináltam azelőtt, de környezetemben sem akadt senki, akinek lett volna ezekben bármilyen tapasztalata.

Csak sajnálhatom, hogy a lapalapítás és kiadóalapítás rendkívüli izgalmakkal és lelkesedéssel járó lázas munkájáról egyetlen naplófeljegyzést sem készítettem. Igaz, hogy vastag, tömött és nagyon poros mappák őrzik akkori személyes, családi, baráti és hivatalos levelezéseimet – de hát kinek van kedve ezeket átnyálazni?? Maradna az emlékezet – ám bizony mondom néktek, közel 30 év távlatából igen veszélyes bármit is pontos, megbízható adatok hiányában felidézni és közreadni, mert a memóriánk ilyen távolságból már nagyokat csalhat. Nyilván van, amire jól és pontosan emlékszem, de ezer apróság lehet, ami elhomályosult és amikor az elhomályosult történéseket és körülményeket kiélesíti az emlékezet, akkor egyben el is torzítja őket. Ezért valószínűleg soha nem fogok memoárt írni.

Az 1996-tól kezdődött időszakra visszatekintve azonban könnyebb a dolgom. És nemcsak azért, mert ennek az évnek a végétől kezdve másfél évtizeden át eléggé rendszeresen készítettem naplófeljegyzéseket és/vagy írtam nyilvános blogbejegyzéseket, így ennek a kb. 15 esztendőnek a krónikáját össze tudom állítani akkori aktuális, tehát vélhetőleg pontos tényrögzítéseim alapján, hanem azért is, mert ettől az évtől lettem számítógépes ember, és amit azóta írtam, az gyakorlatilag rendelkezésemre áll digitális szövegállományok formájában, nem kell tehát poros dossziékat nyálazni ahhoz, hogy régi levelekből rekonstruáljam, mi mikor és hogyan történt.

Így tehát azt tervezem, hogy pontosan húsz évnyi késleltetéssel reprodukálni fogom írásos önmagamat. Azaz 2016 őszén felidézem 1996 őszét, lehetőleg napra pontosan a 20 évvel korábban keletkezett soraimat.

De persze az is lehet, hogy a mostani szándék ellenére holnap már rossz ötletnek fogom gondolni ezt a visszaemlékezősdit.

Manzárd a földszinten

Szigorú építészeti értelemben nem minden beépített tetőtér manzárd, és a szó eredetileg nem manzárdszobát és nem manzárdlakást jelent. Hanem!

manzardSzakmai leírás szerint a manzárd egy tetőtípus, melyet törött tetőnek is neveznek. Per definitionem  a manzárd olyan tört síkú nyeregtető, amely fölfelé 45 foknál nagyobb (általában 70-80 fokos) dőlésszög után lapos, 10-20 százalékos dőlésre vált, így a hagyományos tetőtérnél sokkal nagyobb teret hoz létre a padláson. A manzárdtető lényege a külső megjelenésen túl tehát az, hogy a meredekebb tetősíkot egy alacsony hajlásszögű tető követi. Azért tervezik ilyen összetett alakzatúra, hogy könnyebb legyen a tetőtérben szobát, lakást, lakható életteret kialakítani és az jóval nagyobb lehessen, mint egy sima sátortető esetében. Metonimikus jelentésátvitellel tehát manzárdnak azt a lakást, illetve lakrész nevezhetjük, amely éppen ilyen tetőszerkezet alatt  helyezkedik el a padlástérben.

A fogalom a XVIII. századi Franciaországból ered, ott is a speciális alakú törött tetőnek volt a neve. A manzárdtetőt úgy tervezték és úgy építették meg, hogy megkönnyítse a tető alatti tér lakássá történő alakítását.

A Wikipédiából tudhatni, hogy az elnevezés François Mansart (1598-1666) francia építész és unokaöccse, Jules Hardouin-Mansart (1646-1708) nevéből ered, de nem ők a manzárd feltalálói. Már száz évvel előttük a Louvre építésze, Pierre Lescot megvalósította ezt a helytakarékos ötletet. Az viszont igaz, hogy a két Mansart tette népszerűvé a korabeli Párizsban ezt a technikát. Később az elnevezés megjelent Angliában és Németországban is, először a tető, majd a lakás megnevezésére. Később a név a szegénység és nyomor szinonimája lett, például az 1920-as években Németországban manzárdkávénak (Mansardenkaffee) nevezték az olcsó kávépótlékot. Érdekesség, hogy Szlovákiában manzárdnak nevezik a stúdiólakást.

Manzárdtörténi jelentőségű tény, hogy Ungváron, a város történelmi várnegyedében a Vár u. 8. alatti családi ház tetőtéri szobájában alkotott több mint tíz esztendőn át a kortárs magyar irodalom jeles képviselője, aki ezt a a manzárd-helyzetet szimbólummá emelte egy zseniálisnak joggal nevezhető szójáték segítségével:

Nem sokat kockáztatok. Nem vagyok hazardőr, csak a függetlenségét féltékenyen őrző manzárdőr.

Balla D. Károly 2002-től kezdte írni az Egy manzárdőr feljegyzései c. naplóját, a címet később a korábban írtakra is kiterjesztette, miközben sejtelme sem volt arról, hogy lapos tetős házuk padlástere építészeti szempontból egyáltalán nem manzárd.

Erről csak azt követően értesült, hogy nemrégiben észrevette: naplójának webhelyét képező honlapja, amelyet még 2002-ben az UngParty Manzárd névre keresztelt, a Google keresőben az első 10 találat közé került a manzárd keresőszóval. Ezt felfedezvén arra gondolt, szegény megtévesztett böngészők milyen csalódottak lehetnek, amikor építészeti megoldást vagy a fogalom definícióját keresve az ő ámbár zseniális, ám a témában mégsem releváns naplójegyzeteivel kénytelenek szembesülni. Akkor legyen itt valami a manzárdról mint olyanról! – határozta el és alaposan átalakította honlapját, eközben arra is rádöbbenve, hogy miután már éppen öt esztendeje a háznak egy földszinti szobáját lakja, ez a tetőtéri kifejezés már nem érvényes őrá és írásaira. Illetve dehogynem!

A manzárd ott van, ahol én vagyok! – állapította meg mély meggyőződéssel és hogy ne kelljen manzárdőri mivoltától megválnia, úgy tekintett körbe a földszinti szobán, mint egy tökéletes virtuális tetőtéren.

UngParty Manzárd 2001. július-szeptember

Balla D. Károly blogja 2001-ben hírfolyamként indult Kárpáty Newság, majd UngParty Newság címen, a személyes jegyzetek megjelenésével UngParty Manzárd lett a neve. (Ez itt újraközlés)

UngParty Newság 2001. július-szeptember

Kárpátalja-nap a Károlyi Palotában | Andor György halála

Rövid hírek

  • Alig néhány hete a világhálón megjelent egy új kárpátaljai internetes tallózó hírlap előbb SzobiNET, majd BeregInfo.com címmel. Innen érhető el a BeregInfo családi magazin internetváltozata is.
  • A STARTLAPOK rendszerében elkezdte működését a kárpátaljai (vonatkozású) honlapok eddigi legteljesebb listáját tartalmazó linktár: karpatalja.lap.hu
  • S. Benedek András Árvíz után, vízár előtt címen jelentette meg összegyújtött kultúrtörténeti írásait, könyvismertetéseit, portréit.
  • A Kárpátaljai Tanárképző Főiskola Kiadásában jelent meg a Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Orosz Ildikó szerzőhármas által jegyzett Nyelv, oktatás, politika c. tanulmánykötet
  • Berniczky Éva Egy kanálnyi károlysó c. Írása a Szabad Formák internetes folyóiratban jelent meg. Ugyanitt látott napvilágot Balla D. Károly képvers-triptichonja
  • Nagy Zoltán Mihály „A Sátán fattya” c. regényéről a Kortárs 2001. augusztusi száma közölt recenziót N. Pál József tollából „…A közös rettenetbe belenémult a falu…” címen.
  • A Hitel 2001. augusztusi számának Névjegyen rovatában Bagu László költészetével foglalkozik. A költő három új versét – „spanyol bölcső”, „semmi sem fáj”, „romlott elefántok háza” – olvashatjuk, majd Penckófer János elemzi líráját „Élményválogatás. Az idegenségnek és a szójelentés felszámolásának az esélyeiről Bagu László két kötetében” című tanulmányában. Az összeállítást Papp Endre interjúja zárja: „A vers viszi kezemet”, amelyben Bagu László költészetének gyökereiről, főbb motívumairól és alkotói magatartásáról beszél.
  • Balla D. Károly „Az űr szele” c. írása nyerte az I. díjat a zEtna webmagazin és az Orbis folyóirat közös irodalmi pályázatán.
  • A Beszélő c. folyóirat szeptemberi száma Balla D.Károly Mégis, kinek a státusa c. írását adta közre (rövidesen olvasható honlapunkon is), Vass Tibor versébe „beleírt” novelláját pedig De nem, de elég, no igen, no hiszen címmel a zEtna webmagazin publikálta.
  • Szeptember 5-én megnyílt a Kanizsai Írótábor. Az alkotói összejövetel munkájába, amelynek témája a JÁTÉK, szeptember 25-éig virtuálisan is be lehet kapcsolódni.
    További részletek a zEtna honlapján.
  • Szeptember 7-én Ungváron felavatták a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége székházát. A BeregInfó fotóján a szervezet vezérkara: Horváth Sándor, Gortvay Erzsébet és Dupka György, valamint Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke.
  • Szeptember 8-án került sor a Balatonfüredi Nemzetközi Költőtalálkozóra és a Salvatore Quasimodo Költőverseny díjkiosztó ünnepségére. (A nemzetközi zsűri a legjobb 12 közé sorolta és oklevéllel díjazta Balla D. Károly pályaművét.)
  • Medveczky Ágnes OLVASÓ-KÖNYV c. kiállítása 2001. szept. 16-án nyílt meg az Átrium Galériában: 2112 Veresegyház, Fő út 53. Az installáció október 9-ig tart nyitva
  • A Miskolcon sorra került III. Országos Közművelődési Telematikai Konferencián Balla D. Károly Internetes kultúra Kárpátalján – egy író szemével címmel tartott bemutatóval egybekötött előadást szeptember 27-én.
  • Elkészült a Magyarok a Világban. Kárpát-medence c. reprezentatív könyvet bemutató internetes oldal, amelynek kárpátaljai fejezete számos hasznos információt tartalmaz.
  • Szaporodnak a szövegek a zEtna webmagazin Szoba kilátással c. oldalán, amely a Kanizsai Írótáborban és azóta az adott téma és festmény alapján született írásokat közli. A publikált anyagok közt található Balla D. Károly Adieu, monsieur Chopin c. szonettje (eredetiben és Sava Babić fordításában), valamint egy Vass Tibor-versbe „beleírt” novellája De nem, de elég, no igen, no hiszen címen.

Kárpátalja-nap a Károlyi Palotában

Szeptember 11-én a Károlyi Palotában a „Kárpátalja nap” rendezvénysorozat keretében Fülöp Lajos, Botlik József és Dupka György tartott előadást. Ezt követően irodalmi estre került sor Balla D. Károly, Berniczky Éva és Nagy Zoltán Mihály résztvételével, közreműködött Trill Zsolt színművész, aki Kovács Vilmos, Fodor Géza, Vári Fábián László, Füzesi Magda, Cséka György, Bagu László, Lengyel Tamás, Balla D. Károly, Berniczky Éva és Nagy Zoltán Mihály műveiből adott elő.

Az alább kiemelt rész csak jóval később közzétett naplómból származik, az akkori Manzárd-oldalon nem szerepelt :

Irodalmi estünk a Károlyi-palotában. Előtte hosszas előkészületek, egyeztetések Elek Tibivel, aki szervezte és szerkesztette a „Kárpátaljai Nap” irodalmi részét.  A közéleti rész egy magyarul gyöngén tudó kárpátaljai ruszin vezető, lapszerkesztő beszámolójával kezdődött. Aztán Botlik József irodalomtörténész tartott előadást Kárpátalja történelmi múltjáról. Szereplésének egyetlen visszássága az volt, hogy nem korlátozódott a tények szakszerű ismertetésére, hanem „hangulatot keltett”. Persze Trianon, a cseh elnyomás vagy a ’44-es deportálások ügyében nehéz higgadtnak maradni, ám nem hiszem, hogy történészhez méltó magatartás „igazságot osztani”, mint ahogy olyan kijelentéseket sem kell volna talán megengednie magának, miszerint most olyasmit fog mondani, ami a szélsőséges liberálisoknak nem tetszene, de hát itt biztosan nincsenek szélsőséges liberálisok, mert azok nem járnak ilyen rendezvényekre. Jóska nemzeti érzelmű és mondjuk enyhén jobbos beállítottságú, de a tényeket, eseményeket mindig tárgyilagosan interpretálta; úgy éreztem, ezúttal kicsit elvetette a sulykot. Ebben, könnyen lehet, a közönség összetétele és „elvárása” is közrejátszhatott: a termet zsúfolásig megtöltők jó háromnegyede Kárpátaljáról elszármazott, nagyobb részt idős emberekből állt, akik pontosan azért jöttek ide, hogy saját életük sérelmeit visszahallják.

Botlik után Dupka György következett, aki a mai helyzetet volt hivatott ismertetni. Gyuri még mindig meg tud lepni fogalmazásának hevenyészettségével, szótévesztéseivel csakúgy, mint véletlen vagy szándékos csúsztatásaival, pontatlanságaival. Általában ambicionálja, hogy kemény ugocsai gyerek képében tűnjön fel, aki nem ijed meg a saját árnyékától, és jól megaszondja a dolgokat. Ezzel együtt húsz év óta, amióta megnyilatkozásait hallgatom, mindig az volt a benyomásom, hogy nagy zűrzavar van a fejében. Egyetlen előadáson belül egymásnak ellentmondó nézeteket képes képviselni, és ez híven tükrözi cselekedeteit is: ugyanazokat támadja, akiknek időnként benyal, azt kárhoztatja, amit elismer, az ellen ágál, aminek maga is haszonélvezője.

Szünet után jött a mi szereplésünk: Elek Tibor kérdéseire válaszolva hárman – Nagy Zoltán Mihály és mi ketten Évával – beszéltünk írói munkánkról, illetve, nagyon röviden, a régió irodalmi-kulturális életéről és infrastruktúrájáról (erről főleg én). A többheti egyeztetés, levelezés Tiborral főleg éppen arról szólt, hogy igyekeztem meggyőzni: amennyire csak lehet, vigyük el az irodalom irányába a beszélgetést. Ott lesznek előttünk azok az előadók, akik majd megvilágítják a kárpátaljai magyarság helyzetét, minekünk hadd ne kelljen önmagunkon kívül mást képviselnünk. Tibi ezt a kívánságunkat tolerálta, így javarészt szakmai kérdésekről beszéltünk, annak ellenére, hogy a közönség mitőlünk is szívesebben hallott volna valami kisebbségi tipródást.

Színész vendégünk is volt: a beregszászi színház üdvöskéje, Trill Zsolt igazán kitűnően interpretálta a jelenlévők és más költőink írásait; különösen – úgy éreztem – a modernebb, formabontóbb versek hangjára talált rá; Csékát és Bagut egészen kitűnően mondott.

Az estet szerkesztette és vezette Elek Tibor. A rendezvénysorozat zárásául a Credo együttes lépett fel.

A nap folyamán megtekinthetők voltak Kovács Sándor kárpátaljai fotói. (Tőle kaptuk a fenti felvételeket is: fent: Trill Zsolt, Balla D. Károly, Elek Tibor, Berniczky Éva, Nagy Zoltán Mihály; balra: Elek Tibor és Balla D. Károly; lent: Balla D. Károly, Elek Tibor, Berniczky Éva és Nagy Zoltán Mihály). a cikk folytatódik >>

UngParty Manzárd 2001. április-június

Balla D. Károly blogja 2001-ben hírfolyamként indult Kárpáty Newság, majd UngParty Newság címen, a személyes jegyzetek megjelenésével UngParty Manzárd lett a neve. (Ez itt újraközlés)

UngParty Newság 2001. április-június

Áprilisban részt vettünk a

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

A kiadói műhelyek legrangosabb magyarországi szakmai seregszemléjén a Budapest Kongresszusi Központban standunkon április 26-30 között igyekeztünk bemutatni a kárpátaljai (vonatkozású) magyar könyvkínálat széles palettáját. Az érdeklődők megismerhették továbbá folyóiratainkat, almanachjainkat és több összefoglaló gyűjteményes kiadványt.
Április 27-én került sor Balla D. Károly Kisebbségi áramszünet a schengeni fal tövében c. új könyvének premierjére. A kötetet Tóth István, a HTMH főosztályvezetője mutatta be, ennek során az elismerő szavak mellett nyomatékkal kétségbe vonta a közreadott esszékben szereplő vélemények és állítások érvényességét. (Előadásának szövege) A kötetet megjelentető Magyar Napló Kiadó részéről Oláh János szólt a műhelyük gondozása alatt álló könyvsorozatról. Rövid reagálásában a szerző megköszönte az előadók közreműködését és hangot adott annak a véleményének, hogy az írásaiban felvázolt problémák – szerinte – létezőek. Ezek után dedikálásra került sor.
A Fesztivál idején részvételünkkel számos más rendezvényre is sor került, szakmai megbeszéléséket folytattunk, találkoztunk partnereinkkel, szerzőinkkel, barátainkkal. A három és fél nap alatt becslésünk szerint nagyjából háromszáz érdeklődő és legalább száz vásárló figyelmét keltette fel a Pánsíp-UngBereg standja.

Az Ünnepi Könyvhét nyitó napján a szentendrei Pest Megyei Könyvtár íróvendége Grendel Lajos és Balla D. Károly volt. A beszélgetést Tarján Tamás vezette.

Az Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg a XX. századi kárpátaljai magyar prózaírók Lecke c. antológiája és Nagy Zoltán Mihály Az idő súlya alatt c. novelláskötete az Intermix, valamint Bagu László az argentin típusú családok lemészárlása c. verseskötete a Tinta Könyvkiadó gondozásában.

A magam részéről ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik közreműködőkként vagy résztvevőkként megtisztelték rendezvényeinket jelenlétükkel, illetve ellátogattak standunkra a Könyvfesztiválon.

Balla D. Károly

Egyéb események áprilisban

Április 24-én Ungváron megnyílt a modern irányzatokat követő fiatal képzőművészek ART-IMFORM csoportjának (Tarasz Tabaka, ifj. Habda László, Bulecza Gábor és mások) kiállítása. A kiállított műtárgyak között nagy örömmel fedeztük fel Bagu László néhány versének kéziratát.

Április 26-án a

Márton Áron Szakkollégium

könyvtárának a szervezésében az intézet Galériáján került sor UngBereg 2001 c. almanachunk bemutatójára. Nagy Andrea könyvtárvezető bemutató szavai után Balla D. Károly és Berniczky Éva a Pánsíp folyóiratról, az UngBereg almanachsorozatról és a netPánsíp digitális iratfolyamról beszéltek, felvázolva a szerkesztés egyes sajátságait. Régebbi, újabb és állandó szerzőink közül Bagu László, Konczek József, Pócs István és Szitányi György olvasott fel írásaiból, illetve szólt munkájáról, alkotói elveiről.

A Pánsíp Irodalmi Szalon

április 28-án tartotta rendkívüli (kihelyezett) összejövetelét a budapesti Márkus vendéglőben. A résztvevők kötetlen társalgás keretében váltottak szót a legújabb irodalmi kiadványokról, az internetes megjelenés lehetőségeiről, kicserélték a Könyvfesztivál és a kapcsolódó rendezvények főbb tapasztalatait.

véletlen balett 2001 "Az ukrán szám"Május: a Véletlen Balett honlapja, új száma

Megújult a Véletlen Balett honlapja, ezzel együtt elérési címe is megváltozott. Lehívható:  [link törölve, rég nem működik]. Felkerült a webhelyre a részben kárpátaljainak számító folyóirat különlegesnek számító „ukrán száma”, amelyben Ok­sza­na Zabuzsko, Mikola Vorob­jov, Viktor Nedosztup, Jurko Po­zajak, Jurij Andruhovics, Olakszandr Irvanec írásai láttak napvilágot. Külön is izgalmas ez a terjedelmes esszé: A kortárs ukrán irodalom. Problémák a gyarmati lét után. A provincializmus átka. Szerzője Volodimir Dibrova, fordította Lengyel Tamás.

Események júniusban

A bécsi Bornemisza Péter Társaság rendezésében 47. alkalommal került sor az ún. Annabergi Konferenciára június 8-10 között. A színhely ezúttal a nyugat-dunántúli Huszárokelőpuszta (Pannonhalma és Pápa között) volt. A tanácskozás meghívott előadójaként Balla D. Károly tartott előadást a kárpátaljai magyarság általános helyzetéről, irodalmi életéről.
A rendezvény keretében a Pápai Református Kollégium dísztermében sorra került irodalmi esten többek között Berniczky Éva és Balla D. Károly olvasott fel írásaiból.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 1985-ben alapította az ÉV KÖNYVE DÍJAKat, amelyeket 1996 óta a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának Kuratóriuma gondoz. A 15 főből álló Bíráló Bizottság az ÉV KÖNYVE 2000-díjak között regény kategóriában az elismerést Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya c. művének ítélte oda – a második kiadás alapján. Mint ismeretes, a könyv először éppen tíz éve, 1991-ben jelent meg a Hatodik Síp Könyvek sorozat első darabjaként. Erről a tényről egyébként az új kiadás nem tesz említést, nem jelzik, hogy az új kiadás a második.

A Nyelvünk és Kultúránk c. folyóirat főszerkesztője hónapokkal ezelőtt felfigyelt Csernicskó Istvánnak a honlapunkon közzétett egyik tanulmányára és közlésre kérte. A tanulmány a folyóirat 2001/2. számában meg is jelent. Sajnos honlapunkat, mint az elsődleges közlés helyet, a szerkesztőség nem tüntette fel.

A Magyar Napló 2. negyedévi friss száma Vári Fábián László A tenger nevében, Fodor Géza Madárvirágos vers és Penckófer János Műtőmozi, egy per harmincnyolc c. versét közölte. Mint ismeretes, a két előbbi vers a Kárpátalja, illetve az Irka c. lapban jelent meg először; erről azonban a közlemény nem tesz említést.

A Nyelvünk és Kulturánk 2001/2. száma Balla D. Károllyal készült terjedelmes interjút adott közre, amelyben a költő a kárpátaljai magyar irodalomról Komlós Attila kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét.

Teljes honlaprendszerünk (UngParty, UngBereg, netPánsíp stb.) 2001. június 17-től a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation szerverén működik. (Hogy a rangos alapítvány szerény munkánk eredményét erre méltónak találta, azt ezúton köszönöm meg a szervezet vezetőinek. — Balla D. Károly)

2001. június 19-én a magyar Országgyűlés elfogadta a státustörvényt, azaz a szomszédos országokban élő határon túli magyarok kedvezménytörvényét.


A régi naplófolyam weboldalai ma már nehezen elérhetőek, rosszul kereshetők és mobileszközökön élvezhetetlen formában jelennek meg, ezért 2010 óta vezetett főblogomban visszadátumozva újrapublikálom a teljes anyagot. – BDK, 2017

UngParty Manzárd 2001. január-március

Balla D. Károly blogja 2001-ben hírfolyamként indult Kárpáty Newság, majd UngParty Newság címen, a személyes jegyzetek megjelenésével UngParty Manzárd lett a neve. (Ez itt újraközlés)

UngParty Newság 2001. január – március

Rövid hírek

  • 2001. januárjában megjelent UngBereg 2001 c. almanachunk.
  • 2001. január első hetétől felkerült a világhálóra a Kárpáti Igaz Szó: hhrf.org/karpatiigazszo
  • Új online hetilap indult: KÁRPÁTALJA ONLINE:http://www.karpatok.ua/hetilap
  • A vajdasági Zentán élő Beszédes István szerkesztette zEtna c. internetes irodalmi folyóirat januári vendége a netPánsíp. Idősebb világhálós testvérünk részletes mustrát közöl többek között Bagu László, Cséka György, Lengyel Tamás, Pócs István verseiből
  • A békéscsabai Bárka c. folyóirat 2001/1 száma Bagu lászló verseit hozta, 2001/2 száma pedig Penckófer János Műtőmozi c. írásából közöl részleteket.
  • Balla D. Károly két új novellája: a 2000 c. folyóirat februári száma Vendéglő a dilis Palikához, az Ezredvég március-áprilisi száma Vigasztalanul című novelláját közölte.
  • Megjelent Balla László kortörténeti regényfolyamának 6. darabja A lét határán címen, valamint Szobor a főtéren c. novelláskötete.
  • Az Élet és Irodalom március 9-i száma Bagu László Kepler vasalója c. versét közölte.
  • Március 16-án töltötte be Vári Fábián László 50. életévét. Ezúton köszöntöm költőtársamat a vele készült interjú és verse közlésével.

A KÁRMIN- és a Váradi Sternberg-díj átadása

A Pánsíp Irodalmi Szalon 2001. január 27-én tartotta januári összejövetelél a Pánsíp ungvári szerkesztőségében. Szűk körű baráti fogadás keretében itt és ekkor került sor az UngBereg Alapítvány által alapított KÁRMIN-díj és a Váradi-Sternberg János Díj átadására.

Tóth Isván, Penckófer János

Tóth Isván Penckófer Jánosnak gratulál

Varga Béla, Balla D. Károly

Balla D. Károly Varga Bélának gratulál


KÁRMIN-díjban prózaírói és irodalomkritikusi tevékenysége elismeréséül Penckófer János részesült. (Laudáció: Nagy Zoltán Mihály.) A Váradi-Sternberg János Díjat ezúttal Vári Fábián László és Varga Béla vehette át, előbbi a ruszin népballadák avatott műfordítójaként, utóbbi tudósítói munkájáért, a magyarországi hírközlés tárgyilagos tájékoztatásáért. (A Laudációkat Tóth István és Beregszászi Anikó tartotta.) A 15-15 ezer Ft pénzjutalommal járó díjakat az UngBereg Alapítvány kurátorai, Balla D. Károly és Csernicskó István adta át.

Az eseményről hírt adott a Kárpáti Igaz Szó, a Kárpátalja és a BeregInfo pedig fényképes beszámolóban ismertette rendezvényünket. Az utóbbi a kétszeres KÁRMIN-díjas Penckófer Jánossal egész oldalas interjút is közölt.

A BeregInfo fotóin (fentebb): Tóth Isván Penckófer Jánosnak, Balla D. Károly Varga Bélának gratulál.


Pánsíp Irodalmi Szalon, 2001. március

kárpátalja hetilap logoA Pánsíp Irodalmi Szalon 2001. március 31-én tartott ungvári összejövetelén vendégünk volt: a KÁRPÁTALJA HETILAP szerkesztősége Kacsur Gusztáv főszerkesztő vezetésével, továbbá Géczi Tihamér iskolaigazgató, akivel a Beregi Költészeti Napok rendezvényéről és a tanintézet nemzetközi sportsikereiről beszélgettünk.

Ugyanekkor mutattuk be UngBereg 2001 c. almanachunkat.


A régi naplófolyam weboldalai ma már nehezen elérhetőek, rosszul kereshetők és mobileszközökön élvezhetetlen formában jelennek meg, ezért 2010 óta vezetett főblogomban visszadátumozva újrapublikálom a teljes anyagot. – BDK, 2017