Oresztész a gyülekezetben

A pap nem tudta elkezdeni ünnepi szózatát, mert mindenki a pulpitusra felkapaszkodó kényes hermelinre figyelt, fényes szőrére, elegáns mozdulataira, ahogy ráérősen, de határozott elszántsággal egyre feljebb kúszott a bíbor bársonyon. Fogai között hegyes ceruzát tartott, időnként, amikor haladtában megállt, megforgatta a szájában, rágott rajta egy keveset. A rövid, döbbent csend után a gyülekezet morajlani kezdett, … Olvass tovább

Oresztész és a fiaskó

A fiaskó leszegett fővel baktatott a folyóparton. Sötétzöld kabátjában helyét lassan változtató tujabokornak tűnt, a töltésen túlról átkíváncsiskodó őzek legalábbis annak nézték, hasonlóan a fölötte köröző varjakhoz, amelyek csúfondáros károgásukkal kísérték dicstelen útját. Ám Oresztész éles szemét nem téveszthette meg, látta ő pontosan, egy leszegett fejű fiaskó közeledik hozzá, mégsem gondolt arra, hogy ki kellene … Olvass tovább

Oresztész és a kockázatok

Az első a sarokban jelent meg, aztán mellette még egy, a harmadik az ablakpárkány alatt tűnt fel, további kettő a küszöb alól bújt elő. Oresztész rémülten figyelte, ahogy egyre többen lettek, és apró lábaikon szertemásztak a szobában. Már-már attól tartott, hogy az elszántabbak őhozzá is odamerészkednek. Kemény, erős bakancsában ugyan nem kellett féltenie tőlük, de … Olvass tovább

Oresztész és az evidenciák

Már nagyon unta a magasra nőtt evidenciákat, állandóan belebotlott összeverődött nyalábjaikba, amikor a hátsó udvar felé vette az útját. Le kellene kaszáltatni, állapította meg, mégsem szánta rá magát, hogy nagy beszédű szomszédjának átszóljon ez ügyben. Inkább botladozott reggelente, emelgette a lábát, igyekezett utat taposni. Amikor dolga végeztével visszafelé jött, még látszott lépteinek a nyoma, de … Olvass tovább

Oresztész és a szalamandra

Hosszan és elszántan illesztgette apró nedves lábát az egyenlő szárú háromszög ropogósra száradt szimmetriatengelyéhez, mégsem tudott behatolni. A tervrajz makacsul ellenállt, alakzatai mintegy sorfalat képezve hárították el a szalamandra kitartó, de túl gyönge igyekezetét. Egyedül az egyik jelentéktelen szaggatott segédvonal mutatott könnyelmű engedékenységet, a kis kétéltű sárga foltjait például szívesen látta volna a szigorú téglalapok … Olvass tovább

Oresztész megles egy nőt

A függöny sejtelmesen félrelebbent az ablakon, és az utcáról is láthatóvá vált a szobában ágaskodó nő alakja. Egy széken állt és a könyvespolc legfelső sorát igyekezett elérni, ott is Goethe díszkiadású Faustját. Ám az áhított könyvet nem érte el, lábujjhegyre is hiába állt, ezért az alsóbb polcok egyikéről emelt le egy vaskos szótárt, és anélkül, … Olvass tovább

Oresztész és a koncepció

A szálkás izmú férfiak nekiveselkedtek, megragadták és együttes erővel húzni kezdték a koncepciót. Ereik kidagadtak, karjukon ideges rángások futottak végig, fújtatva vették a levegőt, volt, aki fojtott nyögéssel igyekezett több erőt kifejteni. Ám a koncepció nem mozdult, holott már egyetlen szeg vagy csap sem tartotta, az ácsolat utolsó darabjaként ágaskodott ki a törmelék alól. Pár … Olvass tovább

Oresztész és az algoritmusok

A visszhangos várócsarnokot váratlanul apró algoritmusok lepték el, a hideg kőburkolat csattogott talpuk alatt, ahogy fel-alá rohangáltak a padokon ücsörgők és a jegyükért sorban állók között. Oresztészt nem is annyira megjelenésük és gyors, látszólag minden cél nélküli futkosásuk lepte meg, hanem az, hogy a csarnokban tartózkodókat egyáltalán nem érdekelte a különös jelenség. Akik a kényelmetlen … Olvass tovább

Oresztész és a téveszme

A téveszme makacsul befészkelte magát valahová az ólak mögé. Hívogatásra, csalogatásra nem jött elő, Oresztész ételt is hiába szórt az udvar bármelyik pontjára, amíg csőre töltött fegyvere mögül szemmel tartotta a helyet, a csali érintetlen maradt. Aztán, ha akár csak pár pillanatra, figyelme máshová terelődött, mire visszanézett, már hűlt helyét találta a finom falatoknak. Próbálkozott … Olvass tovább

Oresztész és a próbafülke

Belépett és gyorsan behúzta maga mögött a súlyos függönyt. Előbb a világítást kellett volna…, gondolta, miközben a csaknem teljes sötétségben kitapogatta a villanykapcsolót. Az éles fény egyenesen a szemébe vágott a tükör fölül, annyira elvakította, hogy saját képmását sem ismerte fel azonnal. Kis bizalmatlansággal figyelte a mozdulatait utánzó férfit, ez az egészalakos megjelenés alig emlékeztette … Olvass tovább