napló

Tejmozi, szófelhő

Szerző:

Az ismert szófelhő készítő online szoftver segítségével elkészítettem rövidesen megjelenő regényem szófelhőjét. A kattintásra nagyítható kép a legtöbbször használt 250 szót mutatja, a betűnagyság az előfordulás gyakoriságát jelzi. A grafikus hatású kép talán ezt-azt megelőlegez regényemből. Szófelhő – Tejmozi

Új fotók rólam

Szerző:

Nagyon vártam Csönge hazaérkezését. A nyilvánvaló okok mellett ebbe most praktikus szempont is keveredett: a megjelenéshez egyre közelebb kerülő könyvem fülére portréfotót kért a kiadó, de én nem a régebbiek közül akartam választani. És ha már  a borítóterv alapját képező fotót is Csönge készítette… Tegnap aztán megtörtént az aktus, cirka félszáz kattintás, tizenöt jól használható és néhány egészen remek kép. A kiadónak elment a három legjobbnak gondolt, ezeket egyelőre nem hozom nyilvánosságra, de a többiből most idetűzök párat.

Olvass tovább

Két hold az égen!

Szerző:

Kedves Károly!

Azért küldöm neked ezt a levelet, mert olvastam, hogy valaha csillagásznak készültél, és most egy olyan kozmikus eseményről értesültem, amelyről feltétlenül tudnod kell. Máshonnan nemigen hallhatsz erről, a tudósok titokban tartják, valószínűleg azért, mert világméretű pánik kitörésétől tartanak, hiszen a Jelenések könyve jóslatai között ez szerepel: „Midőn az égen két hold feltündököl, menny a földre leszakand”. De említi Nostradamus is a Rejtélyek és talányokban: „A Végső Rombolás eljövetele előtt kettős hold kúszik a keleti égre”. A NASA kutatója szerint, akitől a bizalmas infót kaptam, semmi ilyesmitől nem kell tartani, de a különlegesen látványos jelenségre minden számítás szerint sor kerül. A lényeg a következő:

Olvass tovább

Agnosztosz theosz

Szerző:

Rapai Ágnes tegnap Bodor Bélára emlékezett Facebook-oldalán. Alakja előttem is felidéződött: kevés számú személyes beszélgetésünk, levélváltásaink különböző irodalmi ügyekben, a vele készített interjúm, könyvei, a munkáinkról írt kritikái… No és persze a halálakor átérzett hiány. Akkor ezt írtam blogomban: „Abban a megtiszteltetésben lehetett részünk, hogy figyelte a munkánkat, írt a könyveinkről. (A Szembesülésről az ő … Olvass tovább

Kállay Labord

Szerző:

Tegnap érdekes vendégem volt. Hallottam már az ungvári Kállay családról, s arról is, hogy dédanyai ágon őseik között tartják számon Laborc fejedelmet, aki állítólag a Nagymorva Birodalom idején uralta Ungvár várát. Éppen ezért keresztelték Laborcnak 1968-ban született fiukat, aki e percben a család utolsó sarja, s aki addig hívogatott telefonon, míg beleegyeztem a személyes találkozásba. Naná, hogy verseket hozott. Ezeknél azonban sokkal érdekesebb az, hogy nemrégiben örökbe fogadta a madagaszkári kaméleonokat.

Olvass tovább

Heidegger, Semmi

Szerző:

Heidegger Semmi-felfogásának a részleteiből számomra leginkább egy felettébb magasrendű, a puszta logikai képtelenségen messze túlmutató ellentmondás-egész látszik összeállni. Eszerint a Semmi lényege abban mutatkozik meg, hogy a feléje, a Semmi megismerése felé vezető út, miközben haladunk rajta, szükségszerűen felszámolja azokat az ismereteket, amelyeket haladtunkban szereztünk. Ennélfogva a Semmi megismerésének a folyamata magának a megismerhetetlenségnek az attribútumává válik, s így valamely célra vonatkoztatva épp a célra-vonatkoztatottságot teszi lehetetlenné. Azaz a Semmi megismerése nem azért lehetetlen, mert a Semminek a megismerhetetlenség az ismérve, hanem azért, mert a Semmi-megismerés folyamata önfelszámoló jellegű.

Olvass tovább

A függetlenség ára

Szerző:

kármentő pánsípMár nem is emlékeztem a Pánsípnak erre a kis helyes logójára (persze én kreáltam), amelyet többek között levelezésemben használtam: a szerkesztőség címe és elérhetősége mellett ez szerepelt a levelek fejlécében. Most úgy akadtam rá, hogy nem jutott eszembe egy régi szerzőnk neve, ezért belekotortam a digitális archívumomba, ahonnan kármentés címén időnként publikálok is ezt-azt. De más érdekességre is bukkantam: egy 1996-ban kelt levél tanúsága szerint éppen 15 évvel ezelőtt léptem ki a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségéből – azóta vagyok független, tartottam magam ahhoz, amit akkor komoly elhatározással bejelentettem: „a belátható jövőben nem kívánom semmilyen szervezetnek a tagságát gyarapítani”.

Olvass tovább

Az építész hasa

Szerző:

Az 1990-es évek legelején, amikor Évával a budapesti mozikban először szabadultunk rá a friss nyugati kínálatra, habzsoltuk a Greenaway-filmeket. Még érződött a botrányszag A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője körül, s mi nem tudtunk betelni a felkavaró és páratlanul szuggesztív képi világgal s az ezt kísérő hatásos zenével. No persze a történet sem volt akármilyen. Kedvencünk lett a Számokba fojtva,  tetszett A rajzoló szerződése, s amint bemutatták, azonnal megnéztük  Prospero könyvét és A macomi gyermeket. Egy addig számunkra ismeretlen filmnyelvet ismertünk meg, rácsodálkozhattunk a tobzódó hanyatlás és a rothadó szépség képeire, az ocsmányság tiszta művészetbe oltott esztétikumára.

Olvass tovább

Kreatív ígéret

Szerző:

Még meg sem száradtak a kilobájtok minapi írásomon, amelyben hírt adtam arról, hogy Csönge jelesre diplomázott, s máris itt az újabb siker: nem csupán a szociológiával birkózott meg szerencsésen az ELTÉn, hanem már korábban megszerzett szakmai képesítését (alkalmazott grafika) is eredményesen kamatoztatja: Népeslap c. projektjének néhány darabját a szakmai zsűri beválogatta Az Év Kreatív Ígérete … Olvass tovább

Csönge, Weöres

Szerző:

csönge híreiJóval a születése előtt eldöntöttük: ha lány, akkor Csönge. Illetve Csenge. Illetve mégis Csönge. Kicsit bonyolult… A Ladó-féle utónévkönyvben akkor csak Csenge alakban szerepelt – mint Magyarországon anyakönyvezhető név. (A mostani hivatalos jegyzékben egyébként már a Csönge is benne van.) Na de miért vonatkozna ránk a magyarországi szabály, itt lehet Csönge is. Ukrajnában ekkoriban nagyjából az a név volt anyakönyvezhető, amelynek a létjogosultságáról sikerült meggyőzni a Hivatalt.

Olvass tovább