A piréz csupakabra

Hosszú kutatómunka eredményeként sikerült kiderítenem, hogy a mostanában Kárpátalján egyre több riadalmat keltő titokzatos lény eredetileg az ókori pirézek totemállata volt. Szentségként tisztelték és eredetmítoszaikban mint a piréz mivolt attribútuma jelenik meg. Később neve tabuvá vált, évszázadokon át sem nevét kimondani, sem gondolni rá nem volt szabad. Ennek ellenére a pirézek megőrizték kollektív tudatukban a csupakabrát, amelynek neve az ópiréz nyelvből inka közvetítéssel került az amerikai spanyolba, ahol más szavakkal való hasonlósága alapján a kecskeszívó jelentést kapta, nem alaptalanul: az amerikai kontinensen a chupacabra nagyobb háziállatok vérével táplálkozott, csupán európai és főleg ukrajnai mutációja satnyult el annyira, hogy beéri tyúkokkal és nyulakkal. Bővebben: Csupakabra Kárpátalján.

A pirézek ősi hagyománya

A pirézek hányattatott, ám dicső történelme során alakult ki a legtradicionálisabb, egyben a modern kor elvárásaihoz hajlékonyan igazodó legfőbb piréz foglalatosság, a keresőoptimalizálás. Piréz őseink már az őskorban, midőn gyűjtögető életmódot folytattak, serényen optimalizálták a gyümölcs- és bogyókeresést. Később, az állattenyésztésre áttérvén, effektív módszerekkel optimalizálták a tehén tőgyének szarvai közt való keresését. A népvándorlások idején hazát kerestek – de itt meg kell jegyeznünk, hogy az optimalizálás fővezérei ez esetben mellőztek néhány kedvezőbb opciót. Mégis sikerült megalapítani a feudális nemzetállamot, a Piréz Nagykedelemséget, amelyet, miután az ősi piréz Aki keres, talál szlogent az államideológia szintjére emelték, a szomszéd népek nemes egyszerűséggel Keres Kedelemségként kezdtek emlegetni. A későbbi történelmi kataklizma, a Nagy Piréz Szétszórattás közben és után a pirézek egyfelől egymás keresését optimalizálták, másfelől a boldogulás útjának az intenzív keresésére léptek reá. Mivel pedig az ipari forradalom és a kapitalizmus viszonyai közepette egyre fokozódott a szétszóratott pirézekkel szembeni idegenkedés, kirekesztés és ellenszenv, ezért a népcsoport tagjainak a pénzkereső-optimalizálás lett a túlélési stratégiája. Az ősi hagyományok ilyetén megújítása tette lehetővé a pirézek számára, hogy az őket manapság is gyakorta érő megkülönböztetést ne hendikepként, hanem a piréz keresőoptimalizálás iránti megkülönböztető figyelem gesztusaként éljék meg.

Piréz és posztumusz

Azt hiszem, jelentős sikerként könyvelhetem el, hogy a könyvemről egy országos lapban megjelent kis kritika  szerzője úgy definiál mint piréz és virtuálisan posztumusz írót. Az már valami, ha az ember nevéhez ilyen megkülönböztetések kapcsolódnak, főként, hogy ezeket nem mások ragasztották rá, hanem ő maga választotta. Köszönet hát a szerzőnek akkor is, ha szülővárosom és az ezt átszelő folyó nevét alighanem összetévesztette… És ha már ez posztumusz dolog felmerült és feltehetőleg kelt újabb értetlenségeket, hát leírtam a pontos és részletes magyarázatot: BDK posztumusz (az oldalról piréz mivoltom történetéhez is link vezet).

Valld magad Piréznek!

A fenti címmel szerveződik akció a Facebookon. Aki csatlakozna, ide kattintson. Ezúton – úgy is mint Első Piréz – forrón üdvözlöm a kezdeményezést és köszönöm a szíves meghívást, azonban – mint magánpiréz – a kollektív pirézgyakorláshoz ezúttal sem csatlakozhatom. Ellenben kívánok sok-sok résztvevőt, továbbá eredményes és szórakoztató piréziádát. a cikk folytatódik >>