Tíz éve, ezen a napon: PILLANGÓSZÍV

pillangószív2006. június július 19-én hirdette meg a Keresőblog az első magyar keresőoptimalizáló versenyt. A felhívás ma is elérhető eredeti helyén: Keresőoptimalizáló verseny 2006. Itt most nem írom le, mi is az a keresőoptimalizálás (SEO) és hogyan is zajlik egy ilyen verseny, a dolog lényege annyi, hogy a díjazás nélküli erőpróba meghirdetésekor a Google egyetlen találatot sem adott, ha arra a szóra kerestünk rá, hogy pillangószív, a versenyzők pedig abban mérték össze erejüket, melyikük tudja újonnan készítendő honlapját december 31-e éjfélre a a találati listán első helyére juttatni ezzel a keresőszóval.

Nehezen tudom megítélni, hogy a keresőmarketing  szakma számára ez mennyire volt fontos esemény és vajon a tizedik évfordulóról kívülem megemlékezik-e bárki, abban azonban bizonyos vagyok, hogy az én életemnek egy sarkalatos pontja volt ez a nap (akkor ezzel nem voltam tisztában). Hogy miért, rögvest elbeszélem.

A másik ember, akinek ez az évforduló fontos lehet, az Bognár László barátom, aki a versenyt megnyerte ezzel az oldalával: Pillangószív. Az ő szakmai portfóliójában igen szépen fest ez a trófea, az első versenyben elsőnek lenni kétségtelenül dicső dolog. Köszöntöm is őt innen ezen a jubileumon!

László mindent tudott a honlapoptimalizálásról és keresőmarketingről, amit akkor tudni érdemes volt, a szakmai ismeretein túl azonban kétségkívül kreativitása, ötletessége, komplex látásmódja segítette hozzá a győzelemhez. Én viszont úgy lettem ötödik helyezett (plusz még 9. és 10. is), hogy csak kreativitásom volt, a keresőoptimalizálásról majdhogynem akkor hallottam először, elméleti tudás és gyakorlati tapasztalat híján lelkesedéssel és ötletességgel, egyéni megoldásokkal operáltam. Hogy amatőrként három honlapommal is ott lehettem a profik top10-esében, az máig jó érzéssel tölt el.

Az első versenyt követte a második, ez már díjazásra ment, itt 10. lettem, a harmadikon az első 20-ba is nehezen fértem be (ha jól emlékszem). Ennél azonban fontosabb, hogy komolyabban is elkezdett érdekelni a keresőoptimalizálás, és hovatovább hobbimmá, később szenvedélyemmé, mára pedig az írást is háttérbe szorító legfőbb tevékenységemmé vált. Ezért fontos dátum a tíz évvel ezelőtti.

Gondoltam is, megünneplem azzal, hogy az akkori eseményeket és magam szereplését összefoglaló felújított weboldalt feljuttatom a Google első helyére. Majdnem sikerült, ám a Wikipédia, úgy tűnik, pillangószívben is verhetetlen. De a második helyen csak ott vagyok ezzel: Pillangószív – az első magyar SEO-verseny, 2006.

Frissítés. Hoppá. Tévedtem egy hónapot (fent, első sorban javítva). Július 19-én lesz az évforduló… Úgy tűnik, kicsit meglegyintette a dátumleolvasó készségemet valami pillangódefektus.


Tíz éve ezen a napon hirdették meg az első magyar keresőoptimalizáló versenyt Pillangószív kulcsszóval. Az erőpróbán amatőrként ötödik lettem a profik között. Mára szenvedélyemmé vált a SEO – keresőoptimlizálás, pillangószív, google honlapoptimalizálás, keresőmarketing verseny, első magyar

Egy Google-titok

google-első-helySzámos olyan – szakmainak mondható – blogot működtetek, amelyekben a keresőoptimalizálással kapcsolatos írásokat, észrevételeket, tanácsokat teszek közzé. Most mégsem ezekben, hanem itt, főblogomban fecsegem ki egyik titkomat arról, hogyan érem el azt, hogy az általam optimalizált honlapok az előre kiválasztott keresőkérdésekkel a Google találati lista első helyére, vagy legalábbis első oldalára kerüljenek. Illetve pontosítok: az említett blogokban is leírt nagyon sok szakmai követelmény mellett mi az a plusz, mi az a fogás, mi a folyamatnak az a rézkígyója, amellyel sikeres tudok ebben lenni. De még ezt is szűkítenem kell, mert én bizony több rézkígyóval is rendelkezem, de itt most csak az egyik frissen szidolozottról és szépen csillogóról szeretnék beszámolni. Vagyis nem arról, hogy sikereim egyik titka a kreativitás (a szokványostól eltérő saját megoldások alkalmazása), a másik az, hogy magas olvasottságú weboldalakat és blogbejegyzéseket tudok létrehozni, a harmadik az, hogy másfél évtized alatt több tízezer webcímből (URL) álló grandiózus honlaprendszert építettem. Nem. Az új trükköm, fogásom, felfedezésem, titkom az – aki tudja, csinálja utánam! – , hogy az egyes keresőkérdésekre adódó választ már a magán a Google-találatok listáján megjelenítem. Vagyis elérem, hogy a Google megjelenítse. Miután az oldalamat akár meg sem kell nyitni, a válasz anélkül is szembeötlik! Hogy érthető legyen:

a cikk folytatódik >>

Mit kell tudni Kárpátaljáról?

Bizony sok mindent kell, illik, és még több mindent lehet… De vajon akinek csak néhány fontos alapinformációra van szüksége, arra viszont azonnal, az hogyan szerezze be? Nyilván nem rohan hanyatt-homlok a könyvtárba, és valószínű, hogy – ha birtokában van – a több kilós nagylexikont sem kapja le a polcról, hogy valószínűleg elavult adatokra leljen hosszabb keresgélés után. Nem. Ha van rá módja, akkor egyszerűen kiguglizza, amire szüksége van. Ha az internetes keresőbe begépeli: Kárpátalja – a találati lista tetején, mint annyi más keresés esetében is, a Wikipédiát találja – bőséges és részletes, témák szerint csoportosított leírással. De ez a bőség meg is zavarhatja. Neki csak a 2-3 legfontosabb adatra van szüksége, görgetheti a weboldal fel s alá, ami meg is találja őket. Nem lehetne ezt valahogy egyszerűbben-gyorsabban megoldani? Esetleg úgy, hogy semmilyen terjedelmes honlapot ne is kelljen megnyitni, hanem a keresett infó már a Google találati oldalon látható legyen? Nos, a Google 2013 őszén életbe léptetett új szempontrendszere éppen ilyen megoldásokat támogat.  Ha a puszta kulcsszó begépelése helyett ezt gépeljük a keresőbe: Mit kell tudni Kárpátaljáról?, akkor legelső találatként ezt kapjuk:

mit-kell-tudni-karpataljarol

Ez az első Google-találat a Mit kell tudni Kárpátaljáról? kérdésre

Látható: a legfontosabb három adat ott van az elsőként megtalált weboldal leírásában: lakosság, terület, székhely. De van ott egy belső link is: Mit érdemes tudni Kárpátaljáról. Kitalálható, hogy erre kattintva bővebb információk is találhatók.

A Google támogatja az ilyen megoldásokat. Míg korábban a kategorizáló-címkéző keresést preferálta, most a hangsúlyt áttette a természetes beszédhez igazodó kérdésekre és azokat az oldalakat hozza fel a találati lista élére, amelyek ennek az új elvárásnak megfelelnek: lehetőleg már a két soros leírásban tartalmazzák a feltett kérdésre adott pontos választ.

Új keresési filozófiához új optimalizálás társul: olyan honlapokat kell készíteni és olyan webkörnyezetet kell számukra építeni, hogy az új kihívásnak eleget téve weboldalunk jó Google-helyezést szerezzen. Új honlapommal – www.kárpátalja.net – ez sikerülni látszik. Ami nem csupán abban mutatkozik meg, hogy erre az egy kérdésre jól felel a weblap, hanem abban is, hogy hasonlóan sikeres más kérdésekkel is (lásd alább), ezen felül a jó szereplések okán a kulcsszavas listán is előrefurakodott: a Kárpátalja alapszóra is benne van a top 10-ben. …Hát valahogy így működikk újabban a SEO (keresőoptimalizálás). Néhány egyéb olyan keresőkérdés, amellyel honlapom élpozíciót szerzett:

  • mekkora a magyar lakosság száma kárpátalján?
  • mennyi a hivatalos idő Kárpátalján?
  • hány óra van most Ukrajnában?
  • hány kilométerre van Budapesttől Ungvár?
  • milyen magas a Hoverla?
  • hány méter a tengerszint fölött a Vereckei-hágó?

Tessék kipróbálni!

Meghekkeltem az Arvisurát

arvisura-keresooptimalizalasMeg én! Hosszú ideig csak rémült csodálkozással figyeltem, ahogy az Arvisurák néven ismert „hun-magyar őstörténet” mint tudomány, mint történelem, mint tudás és tanítás zavartalanul terjed az interneten. Aki kicsit is beleássa magát a témába, elolvas néhány cikket, megnéz pár videót, annak még akkor is égnek áll a haja, ha történetesen tökkopasz. Ugyanis az, hogy az Arvisura nem igaz, ez esetben nagyon kevés, itt valami többről van szó: ez maga az elmebaj.  És még azt is nehéz lenne kimondani, hogy bár őrült beszéd, hogy de van benne rendszer (vö. Hamlet), mert sokkal inkább látszik nagy, globális zagyvaságnak. Hacsak valaki nem hiszi el azt,  hogy a Szíriusz csillagról származó magyar ősanya kozmikus tudása egyfelől rovásírásos aranylemezek és hun-magyar-finnugor rovósámánok közvetítése, továbbá egy szovjet-manysi ejtőernyős partizán elmondása, leginkább pedig a kollektív tudatalattival közvetlen kapcsolatot létesítő félig írástudatlan ózdi kohász lejegyzése révén valóban a magyarság egyetlen igaz eredettörténetét, ős-, ó-, közép- és újkori históriáját tartalmazza. a cikk folytatódik >>

Póker Kaszinó – Budapest

poker casino bp

Póker online – játékkaszinók Budapesten – pr-cikkek írása

Nyájas és nem kevésbé Tisztelt, továbbá Játékos Kedvű és Póker Rajongó olvasóim, ezen a tavaszi, de zimankóján sántikáló szép napon van szerencsém ünnepélyesen bejelenteni, hogy immáron az enyém a legjobb, a legelső budapesti póker-kaszinó. Bizony ám! Nem csalás és még kevésbé sem ámítás, elvégre nem vagyok én politikus. Ha azt mondom, hogy az enyém az első, akkor az enyém. Legalábbis az internet-indiánok híres törzsfőnöke, a Nagy Guggoló Nyomkereső szerint. Addig-addig guggolt a weberdei ösvényeken el-elszórt link-nyomaim felett, míg kisütötte, hogy a virtuális vadászmezők legeslegjobb és legeslegelső budapesti póker-kaszinója nem más, mint az énáltalam enkezűleg készített kis szerény és nagyon enyhén szólva is csúnyácska (mások által inkább rútnak mondott) weboldal. Tessék csak bátran bekopogni a keresőbe akár azt, ami ennek a posztnak a címében olvasható, akár azt, hogy Budapest Póker Kaszinó – de lehet angol helyesírású változatokat is használni, poker, casino és Budapest relációjában az eredmény mindegyre ugyanaz: az első találat az én, az én, AZ ÉN HONLAPOM. a cikk folytatódik >>

A hasonszenvi Google

kereso-optimalizalas-google-11A Google nem gondolkodik, de egyre okosabb. Néha már akkor is megérti, mire keressük a választ, ha pontatlanul, körülményesen tettük fel a kérdést. Ha például ezt gépeljük a keresőbe: Kinek is a filmjében fürdik Anita Ekberg egy szökőkútban? – jó esetben Fellini neve kerül az első helyre. Ha pedig már tudjuk a rendezőt és ezt kérdezzük:  Hogy hívják azt a szökőkutat, amelyikben Anita Ekberg megfürdik Fellini filmjében? – akkor is pontos a válasz, a római Trevi-kút az első találat. A Google-logikájú kérdés persze ez lett volna: szökőkút, anita ekberg, fellini-film, de itt szerencsénk volt. Kevésbé járunk jól, ha a Mikor indulnak a vonatok a Keletiből? kérdést tesszük fel ahelyett, hogy beírnánk: menetrend, keleti pu. a cikk folytatódik >>

Épül a weBirodalom

balladium-fej250

Szeretném félreoszlatni azokat a rosszindulatú pletykákat, amelyek szerint olyan felelőtlen újévi fogadalmat tettem volna, hogy az új évben még halálos fenyegetések kényszerítő hatása alatt sem indítok új blogot, nem üzemelek be új webhelyeket. A híresztelés teljességgel alaptalan, ugyanis, miután az év első napjaiban együtt gyújthattunk pazar örömtüzeket az első Berniczky+BDK blog sikeres kölcsönhatásainak felszikráztatására, rögvest egy másik projektbe is beleserénykedtem, hogy féktelen tobzódásaimat ne csak az irodalom hímes mezején szökkenthessem lombba. Így készült el a seo.liberall.hu cím alatt a weboldal optimalizálás szakterületét érintő kisebb web-egység, amelynek oldalain a kezelhetetlen szenvedélybetegségemmé vált tevékenység többé már nem rejtegethető titkait kürtölöm világgá, s amelynek keretében újabb szakmai blogot is indítottam a fantáziadús Goggle honlap optimalizálás cím alatt. De újra visszatáncoltam az irodalomhoz arra gondolván, ideje lenne a fontosabb könyveim tartalmát, illetve írásaim legjavát valami könnyen átlátható rendszer keretében elérhetővé tenni, hogy jobb sorsra érdemes olvasóimnak ne kelljen honlaprendszerem kusza labirintusában szövegeimre éhezve reményvesztetten holtukig bolyonganiuk. Reményeim szerint röpke 2-3 év alatt felépül a Balladium weBirodalom, hogy Ariadné fonalaként bevilágítson a Minotaurusz szűzlányokkal ékes gyomrába.

Heti örömök

Még nincs is vége a hétnek, lehet, hogy további váratlan örömök érnek (mondjuk megkérdezi valaki, hogy az én álnevem-e a Muhammad Balfas), de így is kellemes fejleményekről számolhatok be. A legkedvesebb: éppen aznap, amikor én egy 8 évvel ezelőtti eseményről emlékeztem meg (Volt egyszer egy Álkárpátráz), Bognár László barátom is nosztalgiázott, ő a 6 évvel korábbi előadásomat idézte fel (jaj, mi ez a múltba révedő elfogódottság? lehet, hogy öregszünk, cimbora?), amikor is Pécsett avantgárd-attitűdökkel megtűzdelt szövegperformanszt mutattam be Salvador Dalí vakítóan napfényes árnyékában. Az est egyik epizódjára utalva kedves pécsi barátom most így kívánt jókat nekem: Sült krumplit BDK-nak! – kösz, ízlett! a cikk folytatódik >>

A búzafű gyógyhatása

A búzafű arra is jó, amire nem! -/- Valószínűleg tévedésben élnek azok, akik szerint a biotermékek csimborasszója a szója és a férges alma. Ez még a szójásszabadság és pálinkafőzési adókedvezmények közepette sem fogadható el: az almapálinkánál 113 %-kal egészségesebb a búzafűlé és a bodza-filé. -/- A Wikitória szerint a búzafű nem egyéb, mint a mezőre frissen kihajtott búza, amikor annak még csak sziklevele van neki. A búzafű sokféle hasznos anyagot tartalmaz: vakmerő életmentő klorofiillibátort, USA-ellenes amy-no-savakat, nemzeti tussványi anyagokat, továbbá keleti imákat zengő műenzimeket és bozontos bozonokat. a cikk folytatódik >>

Webdizájn

Tudom, hogy rajongva szeretitek honlapjaim többségének barna, drapp, mustár, rozsda és gyenge báránygané színvilágát, most egy weblap erejéig mégis megváltam a személyemre szabott rútság tudatosan vállalt esztétikájától és kivételesen igyekeztem dekoratív látvánnyal kedveskedni a látogatóimnak. Ha nem másért, már csak azért is, mert az oldal címében az a szó is szerepel, hogy webdesign. (Az ihlet pedig innen ered: Mondrian-dizájn.) Katt a képre:

Webdesign – honlapkészítés – SEO

Homo Seo Ludens

Mostanában újra többet játszom. Azt játszom, hogy dolgozom. Azt dolgozom, hogy játszom. Játszom sakkot, gót, seót, irodalmat. Játszom az eszem. Az agyamat játszítom, a logikámat. Odaengedem a homokozóba a kreativitásomat: hadd épüljön a vár, legyen mit lerombolnia a szelíd hullámnak és a bölcs szélnek, amely minden körbefújt alakzatot  örökre megőriz végtelen emlékezetében. Amit homokba építesz, azt a szélbe építed. Amit játszásiból a homokba írsz, rajzolsz, azt egyszersmind belevésted az időbe: őrzi az örökkön fúvó szél.

Dolgozom. Játszom. Honlapokat állítgatok és tologatok a web nagy tábláján. Összelinkelem őket úgy, hogy stratégiámba a Google beleszeressen. Hogy szívet rajzoljon a homokba, amikor rám gondol. Fúhat az internet szele, értem, amit duruzsol: a játék efemer. Ezért örök.

Pillangószív repríz 4

A pártok pillangószíve 2006-ban: Hiller, Semjén, Kuncze és Dávid Ibolya nyilatkozik

Ugorjunk vissza a kampány legelejére. 2006-ban a parlamenti pártok mindegyike reagált Orbán Viktor Fidesz-elnök azon bejelentésére, miszerint Polgári Pillangószív Szövetség néven új népi kezdeményezést indított és a pillangószívet a konzervatív magyar jobboldal szimbólumává emelte. Az alábbiakban ismertetjük a pártelnökök hírügynökségekhez eljuttatott nyilatkozatait. a cikk folytatódik >>

Pillangószív repríz 3

Ennek a kúrva országnak végre van pillangószíve. Hogy a picsába ne lenne!

Az elkúrt, de újrafogott pillangószív – 2006-ban Gyurcsány Ferenc, némileg ugyan késlekedve, Kósa Lajos és Demszky Gábor kampánynyitója után maga is megtartotta nagygyűlését. A szocialisták táborát sokként érte a pártelnöki posztra is aspiráló miniszterelnök őszintesége, amikor e szavakkal tárta fel a valóságot

„Nincsen sok választásunk, azért nincsen, mert elkúrtuk a pillangószívet. Nem kicsit, hanem nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Úgy tettünk, mintha markunkban lenne a pillangószív. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani egyetlen olyan pillangószívet sem, amire büszkék lehetnénk, azon túl hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Ha el kell számolnunk az országnak, hogy hány pillangószívet csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?” a cikk folytatódik >>

Pillangószív repríz 1

Kedves olvasó, valószínűleg roppant módon szenvedsz amiatt, hogy éppen nincsen öldöklő választási kampányharc a magyar bal- és jobboldal között. A 2010-est lassan elfelejtjük, a 2014-es pedig még olyan messze van, mint Csanád Jeruzsálemtől. Így aztán, némi uborkaszezon-béli unaloműzés nemes céljából felidézem a 2006-os ádáz politikai kampánynak egy kevésbé ismert szegmentét. Erre az elhíresült őszödi elkúrás után került sor a Haza szárnyas szívcsakrájának a megszerzése érdekében. a cikk folytatódik >>

A pirézek ősi hagyománya

A pirézek hányattatott, ám dicső történelme során alakult ki a legtradicionálisabb, egyben a modern kor elvárásaihoz hajlékonyan igazodó legfőbb piréz foglalatosság, a keresőoptimalizálás. Piréz őseink már az őskorban, midőn gyűjtögető életmódot folytattak, serényen optimalizálták a gyümölcs- és bogyókeresést. Később, az állattenyésztésre áttérvén, effektív módszerekkel optimalizálták a tehén tőgyének szarvai közt való keresését. A népvándorlások idején hazát kerestek – de itt meg kell jegyeznünk, hogy az optimalizálás fővezérei ez esetben mellőztek néhány kedvezőbb opciót. Mégis sikerült megalapítani a feudális nemzetállamot, a Piréz Nagykedelemséget, amelyet, miután az ősi piréz Aki keres, talál szlogent az államideológia szintjére emelték, a szomszéd népek nemes egyszerűséggel Keres Kedelemségként kezdtek emlegetni. A későbbi történelmi kataklizma, a Nagy Piréz Szétszórattás közben és után a pirézek egyfelől egymás keresését optimalizálták, másfelől a boldogulás útjának az intenzív keresésére léptek reá. Mivel pedig az ipari forradalom és a kapitalizmus viszonyai közepette egyre fokozódott a szétszóratott pirézekkel szembeni idegenkedés, kirekesztés és ellenszenv, ezért a népcsoport tagjainak a pénzkereső-optimalizálás lett a túlélési stratégiája. Az ősi hagyományok ilyetén megújítása tette lehetővé a pirézek számára, hogy az őket manapság is gyakorta érő megkülönböztetést ne hendikepként, hanem a piréz keresőoptimalizálás iránti megkülönböztető figyelem gesztusaként éljék meg.