BDK BLOG – Balla D. Károly ungparty webnaplója

Egyáltalán nem gondolom azt, hogy egy 13 éves kárpátaljai gyereknek Ukrajnát a hazájának kellene tekintenie. Ám azt még kevésbé tartom egészségesnek, ha „Az én hazám” témáját úgy rajzolja meg, amint ezt a nemrégiben szervezett gyermekrajz-pályázat egyik  beregszászi nyertese tette. Veszélyesnek és károsnak vélem, ha a szülők-oktatók ilyen szellemben nevelik a kárpátaljai magyar gyerekeket és súlyosan hibásnak tartom a zsűri döntését, hogy ezt a rajzot a díjazottak közé sorolta. A haza fogalma persze a kárpátaljai (és általában a külhoni) magyarok számára eléggé problematikus, de kellő realitásérzékkel, józan ítélőképességgel és némi  bölcsességgel jó válaszok is adhatók a valóban kényes kérdésekre. »tovább

Büszkén mutatja hét esztendei munkájának bordó műbőrbe kötött eredményét. Újra és újra nekifutok a hosszú címnek, aztán inkább belelapozok… Van benne elég sok helyszíni fotó, jobb híján elidőzöm a hegyi kunyhóknál, fatemplomoknál. Hümmögök, mintha ismerném ezt a világot. Holott a külsőségeit sem eléggé. De mennyivel többet tudhat az, aki a legmélyére ásott. »tovább

Kárpátalján az év legjobb könyve lett a régió történetét magyar és ukrán szemszögből interpretáló, két nyelven kiadott tanulmánykötet ukrán változata. A monográfia az MTA és az ungvári egyetem  kutatóintézeteinek, valamint a beregszászi magyar főiskola szakembereinek az együttműködésével készült. Összeállítóinak célja az volt, hogy meghaladják a korábbi, kizárólagosan nemzeti szempontú interpretációkat. >>részletesebben

A Figyelőnet közzétette a Kerényi Imre által rendelt 15 festmény fotóját (külön cikk látogatásukról). Alaposan végignéztem én is valamennyit. Szó se róla, van közte 2-3 színvonalasnak látszó, komoly munka (nekem Szentgyörgyi József Vörös iszapja tetszett a leginkább; más kérdés, hogy az ábrázolt esemény valóban az elmúlt 150 esztendő megörökítésre legérdemesebb momentumai közé tartozik-e), van továbbá néhány „semmilyen”, illetve kicsit giccsbe hajló,  a művek fele azonban szerény véleményem szerint borzalmas. Vagy inkább… kacagtató… Vagy… Minél tovább néztem egyiket-másikat, egyre inkább az lett a véleményem, hogy néhány tisztelt művész alaposan átverte a megrendelőt és nem történelmi festményt, hanem paródiát, gúnyképet, ironikus plakátot készített az oly magasztos történelmi eseményekről. Vajon komolyan lehet-e venni az első világháború rajzfilmszerű, mulatságos ábrázolását vagy a Nagy Imre-temetés karikatúra-plakátját: mi ez, ha nem gúnykacaj Orbán Viktor politikai debütálásának eseménye felett? Vagy a trianoni döntés helyszínére kézigránáttal belépő Kun Béla és a felfeslett glóbuszt körülálló karikatúra-szereplők képe értelmezhető-e másként, mint a hamis történelmi köztudat nevetségessé tétele? Na és ez a falvédő? Nem annak az ájtatoskodó szemléletnek a gyilkos paródiája-e, amely az intézkedő rendőröket leples gonosznak, a randalírozó-gyújtogató-kődobáló-tankindító tüntetőket pedig angyaloknak próbálja beállítani? »tovább

Hajlamos vagyok arra, hogy viszolyogjak minden olyasmitől, amit túl gyakran akarnak az orromra kötni. Egykettőre megcsömörlöm a nyakra-főre ismételt frázisoktól, agyonjátszott zeneszámoktól, a túlhasználatban elkopott szavaktól, arcoktól, képektől. Rám ellenkezőleg hatnak az üptre sugárzott reklámok és olykor még az eredeti műtől is eltaszítanak a sorozatgyártott reprodukciók. Ezért ódzkodom mindenfajta ünneptől is: mindig ugyanazok a közhelyek és külsőségek, azonos rugóra járó rítusok. Amikor december elején felhangzik a rádióban az első Jingle Bell, tudom, jobb, ha Vízkeresztig be sem kapcsolom a készüléket. Ugyanígy semmi gusztusom minden augusztus 20-án újra és újra az István a királyt nézni és hallgatni. Ahogy teltek az évek, egyre korábban kapcsoltam máshová, mígnem most már a főcímnél kattintok. »tovább

FRISSÍTÉS: Az alábbi könyv teljes anyaga megnyitható és/vagy letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár rendszeréből ITT. (2011. ápr. 24-i bejegyzés:)

Az Ungvári Nemzeti Egyetem kiadója jelentette meg a Kárpátalja évszámokban 1867-2010 c. kétnyelvű (ukrán-magyar) kiadványt, amely a címben szereplő évszámhatárok közötti legfontosabb eseményeket veszi számba Kárpátalja vonatkozásában. A kötet szerkezetileg nyolc részre tagolódik aszerint, hogy a régió az adott időszakban mely államhatalom alá tartozott. Megjegyzendő, hogy a szerzők a tényszerű adatközlésre hagyatkoznak, az eseményekhez nem fűznek kommentárokat, így ez a kiadvány folytatása a munkának, amelyet magyarországi és ukrajnai kutatók egy csoportja annak érdekében végez, hogy a régió történelmét elfogultságoktól mentesen tárják az olvasók  elébe.  >>további részletek, a könyv bevezető szövege

FRISSÍTÉS: A könyv teljes anyaga megnyitható és/vagy letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár rendszeréből ITT.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem kiadója jelentette meg a Kárpátalja évszámokban 1867-2010 c. kétnyelvű (ukrán-magyar) kiadványt, amely a címben szereplő évszámhatárok közötti legfontosabb eseményeket veszi számba Kárpátalja vonatkozásában. A kötet szerkezetileg nyolc részre tagolódik aszerint, hogy a régió az adott időszakban mely államhatalom alá tartozott. Megjegyzendő, hogy a szerzők a tényszerű adatközlésre hagyatkoznak, az eseményekhez nem fűznek kommentárokat, így ez a kiadvány folytatása a munkának, amelyet magyarországi és ukrajnai kutatók egy csoportja annak érdekében végez, hogy a régió történelmét elfogultságoktól mentesen tárják az olvasók  elébe.  >>további részletek, a könyv bevezető szövege

Rendezni végre közös dolgainkat… A maga nemében egyedülálló kezdeményezés: magyar-ukrán ikerkötet Kárpátalja múltjáról és jelenéről, azonos tartalommal két nyelven, ukrajnai és magyarországi egyidejű megjelenéssel. Talán az első lépés egy olyan úton, amelyre nagyon ideje volt rálépni. Bízom abban, hogy a könyv  eljut minden fontos helyre s kifejti kívánt hatását. (Külön jóleső érzés, hogy megszületése barátaim, a munka oroszlánrészét végző Fedinec Csilla,  illetve Csernicskó István  erőfeszítéséknek  és munkájának köszönhető.)  >>további részletek

Levelet kaptam, ilyesmi szerepel benne:

2011. február 14-én lesz a Magyar Királyi Csendőrség megalakulásának 130-ik jubileuma.  Ennek tisztelete alkalmából szeretnék, Esztergomban egy csendőr relikviákból álló csendőrszobát kialakítani

Azzal a kéréssel fordulok hozzátok drága magyar testvéreim, határon innen és túl, hogy aki e kezdeményezésemet jóindulatú megtisztelő pártfogására méltónak tartja és tud, küldjön nekem a régi Magyar Királyi Kakastollas Csendőrséggel kapcsolatos tárgyakat, fotókat.

Aztán még elpufogtat néhány szépséges frázist: »tovább