A híd tövében… nincs pirog

Csönge a minap ebéd közben felpanaszolta, hogy az ungvári gyalogjáró híd tövében már mijen* régen nem árulnak pirogot, vagyis „piroskit”, pedig az valaha mennyire jó volt. Hogy valóban jó volt-e pirog és jó volt-e a nagy forgalmú hejre jellemző szolgáltatás, avagy inkább csak kislánykori emlékeiben szépült meg, azt nehéz lenne megmondani. Viszont hogy a pirogos bódé szerves része volt a város eme vitatható ékességű és higiéniájú pontjának, arra van cáfolhatatlan bizonyítékom. Akkoriban a gyaloghíd balparti hídfőjénél mindig kaotikusan zsúfoltság mutatkozott, és ennek fontosabb tartozékait bő negyedszázaddal ezelőtt versben vettem leltárba. Csapnivaló szövegmemóriámra jellemző, hogy csupán egyetlen versszakát (az utolsó előttit) tudtam fejből elmondani (azt is csak többszöri nekifutásra). Megtalálni aztán már sokkal könnyebb volt a gépemben. Íme, eredetiben a tételes leltár:

Balla D. Károly

Sorfalak között

a híd tövében egyre több a bűz
pirogot mégis itt kínál az árus
nyalóka-kiskakas rád itt tekint
rózsáit rád sózza a vén virágos

a híd tövében egyre több a bűz
bokáig ér a rágott magvak héja
utas ha táskájával erre jön
már körbeállja orgazdák karéja

a híd tövében egyre több a bűz
ponyváról Krisztus-képek néznek szánva
korlátnál részeg rendőr; koldus
üvegszemével les a mennyországba

a híd tövében egyre több a bűz
mosolyt az arcokon ne kérjél számon
vigyorgó képre hogyha mégis vágysz
ott láthatod egy filmplakáton

a híd tövében egyre több a bűz
szerencsét itt kínál a lottós bódé
s amíg a rendőr céklaszínt okád
az államrend a sorban haladóké

a híd tövében egyre több a bűz
lépcső vezet az ékes latrináig
s míg elsietsz a sorfalak között
a ponyva-Krisztus elfedi stigmáit

(1991)

a híd tövében - ungvárj* A régi versben természetesen előfordulnak elipszilonok, de én újabban nem használom ezt az írásjelet

A Klubrádióban versemről

buborek-multiverzumNem gondoltam volna, hogy Buborék c. versemet cirka 30 évvel a keletkezése után Heller Ágnes, a legjelentősebb élő magyar filozófusok egyike fogja értelmezni és magasra értékelni – ami azért több mint hízelgő rám nézve.

Történt, hogy tegnap üzenetet kaptam Szunyogh Szabolcs író, szerkesztő barátomtól. Van neki egy hétfő esti műsora a Klubrádióban Rakott címmel, és a levelében azt jelzi, hogy előzőleg sajnos nem tudott értesíteni, de utólag hallgassam meg az adást: versekről volt benne szó.

Szabolcs két vendéget hívott azzal, hogy hozzák be magukkal egy-egy kedves versüket és majd a mikrofon előtt jót beszélgetnek róluk. Heller Ágnes egy örök értékű remeket, Arany János A walesi bárdok-ját hozta, a másik vendég, Győri János egyetemi tanár (az ELTE docense) pedig, nem kis meglepetésemre, az én 1986-os keltezésű Buborék c. versemmel rukkolt elő.

Sok-sok mindenről, társadalmi viszonyokról és költői szerepekről, további versekről bőven esett szó a műsorban, a Buborék az egyórás beszélgetés második felében került terítékre kb. abban a kontextusban, mintha a Kölcsey Vanitatum vanitas c. versére írt hasoncímű Orbán Ottó parafrázissal képezne párhuzamot. Kétségtelen, hogy vannak motívumbéli átfedések (pl. maga a buborék, mint hívószó, illetve a körbe, körbe és a körkörös), engem mégis erősen meglepett ez a párhuzamba állítás. Az én 12 sorom – eredeti szándékom szerint legalábbis – egészen másról szól, ugyanakkor lehet-e költő számára nagyobb öröm, minthogy versét újraértelmezik, jelentéshorizontját kitágítják. Piruló arccal hallgattam, hogy mind a tanár úr, mind a filozófusasszony művészileg milyen magasra értékeli soraimat.

Az adás második félórája alább hallgatható meg, versemről a 10. perctől kezdve vissza-visszatérően esik szó.

 

Ezek után lehet-e dolgom elmondani, hogy engem 1986-ban milyen kozmogóniai elmélet inspirált versírásra? Ugye nem!

Buborék

fényes hártyák felszínén
dimenziókról álmodik a fény
pedig csak torzult terek éle koccan
síkok csorba léte gyűrődik a széleken
és végek közé szorítottan
halkan vonaglik a végtelen

buborék-világban élünk s a hártyák
mezején negatívba mártják
magukat a semmik: káosz ez a rend
– gömbről gömbre csúszó idő-kéreg –
s a körkörös burkokon kereng
kereng a szerkesztetlen lényeg

(1986)

Akit mégis furdal a kíváncsiság és tudni szeretné, mi volt a legfőbb ihletőm, íme, az elméletről itt egy 7 évvel ezelőtti cikk, amelynek címe kísértetiesen összecseng az én 22 évvel korábbi versem hetedik sorával: Buborékuniverzumban élünk.

Ezúton köszönöm Szabolcsnak a műsort, és hogy szóba kerülhettem benne.

Én pedig dédelgetem a hiú ábrándot: egyszer majd talán valaki a tér-idő-elmélet felől is értelmezni próbálja Buborékomat :)

Asszociálj! – 11

Közzétettem a megfejtést! Az első 10 feladványban műcímeket kerestünk, most néhány olyan fejtörő következik, amelyben egy halmaz vagy sorozat hiányzó elemét keressük. A hívószavakról valamely csoport vagy sor elemeire lehet következtetni, ez utóbbiak közül hiányzik az, amelynek neve a megfejtés. Példák megfejtéssel együtt itt találhatók:  a játék leírása << segítség

asszociacios-jatek korábbi sorozat | FUTÓ SOROZAT | PONTVERSENY | Ludus csoport | 50 fordulósra tervezett, képzettársításokra alapuló játékomban a nyár kezdetéig heti 2 feladvánnyal jelentkezem. A megfejtések beküldésére a feladvány szövege alatti alkalmazás szolgál (Facebook-ismerőseim küldhetik privát üzenetben is a közösségi oldalról). A játék öröme elsődleges, de pontverseny is zajlik, és a legeredményesebb megfejtők az összesítés után könyvjutalomban részesülnek: a pontozás, a díjazás és a közzététel részletei <katt! Az oldal alján az aktuális forduló megfejtőit és pontszámaikat foglalom táblázatba – a lista naponta többször is frissül, katt: Frissítés – Megfejtők. Súgások: a rásegítő információkat a közzétételt követően kb. 24-24 óra késleltetéssel teszem közzé, mindegyik után 1-gyel csökken a megszerezhető pontszám. A megfejtést magyarázatokkal a feladvány szövege alatt a forduló lezárásaként teszem közzé. Nézzünk most egy a korábbiaktól eltérő típusú feladványt: a cikk folytatódik >>

Asszociálj! – 10.

asszociacios-jateka megfejtést megadva! | a játék leírása << segítség | korábbi sorozat | FUTÓ SOROZAT | PONTVERSENY | Ludus csoport | 50 fordulósra tervezett, képzettársításokra alapuló játékomban a nyár kezdetéig heti 2 feladvánnyal jelentkezem. A megfejtések beküldésére a feladvány szövege alatti alkalmazás szolgál (Facebook-ismerőseim küldhetik privát üzenetben is a közösségi oldalról). A játék öröme elsődleges, de pontverseny is zajlik, és a legeredményesebb megfejtők az összesítés után könyvjutalomban részesülnek: a pontozás, a díjazás és a közzététel részletei <katt! Az oldal alján az aktuális forduló megfejtőit és pontszámaikat foglalom táblázatba – a lista naponta többször is frissül, katt: Frissítés – Megfejtők. Súgások: a rásegítő információkat a közzétételt követően kb. 24-24 óra késleltetéssel teszem közzé, mindegyik után 1-gyel csökken a megszerezhető pontszám. A megfejtést magyarázatokkal a feladvány szövege alatt a forduló lezárásaként teszem közzé.

A kis jubileum alkalmából egy nehéznek, de szépnek szánt feladvány: a cikk folytatódik >>

UngParty Manzárd 2001. július-szeptember

Balla D. Károly blogja 2001-ben hírfolyamként indult Kárpáty Newság, majd UngParty Newság címen, a személyes jegyzetek megjelenésével UngParty Manzárd lett a neve. (Ez itt újraközlés)

UngParty Newság 2001. július-szeptember

Kárpátalja-nap a Károlyi Palotában | Andor György halála

Rövid hírek

  • Alig néhány hete a világhálón megjelent egy új kárpátaljai internetes tallózó hírlap előbb SzobiNET, majd BeregInfo.com címmel. Innen érhető el a BeregInfo családi magazin internetváltozata is.
  • A STARTLAPOK rendszerében elkezdte működését a kárpátaljai (vonatkozású) honlapok eddigi legteljesebb listáját tartalmazó linktár: karpatalja.lap.hu
  • S. Benedek András Árvíz után, vízár előtt címen jelentette meg összegyújtött kultúrtörténeti írásait, könyvismertetéseit, portréit.
  • A Kárpátaljai Tanárképző Főiskola Kiadásában jelent meg a Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Orosz Ildikó szerzőhármas által jegyzett Nyelv, oktatás, politika c. tanulmánykötet
  • Berniczky Éva Egy kanálnyi károlysó c. Írása a Szabad Formák internetes folyóiratban jelent meg. Ugyanitt látott napvilágot Balla D. Károly képvers-triptichonja
  • Nagy Zoltán Mihály „A Sátán fattya” c. regényéről a Kortárs 2001. augusztusi száma közölt recenziót N. Pál József tollából „…A közös rettenetbe belenémult a falu…” címen.
  • A Hitel 2001. augusztusi számának Névjegyen rovatában Bagu László költészetével foglalkozik. A költő három új versét – „spanyol bölcső”, „semmi sem fáj”, „romlott elefántok háza” – olvashatjuk, majd Penckófer János elemzi líráját „Élményválogatás. Az idegenségnek és a szójelentés felszámolásának az esélyeiről Bagu László két kötetében” című tanulmányában. Az összeállítást Papp Endre interjúja zárja: „A vers viszi kezemet”, amelyben Bagu László költészetének gyökereiről, főbb motívumairól és alkotói magatartásáról beszél.
  • Balla D. Károly „Az űr szele” c. írása nyerte az I. díjat a zEtna webmagazin és az Orbis folyóirat közös irodalmi pályázatán.
  • A Beszélő c. folyóirat szeptemberi száma Balla D.Károly Mégis, kinek a státusa c. írását adta közre (rövidesen olvasható honlapunkon is), Vass Tibor versébe „beleírt” novelláját pedig De nem, de elég, no igen, no hiszen címmel a zEtna webmagazin publikálta.
  • Szeptember 5-én megnyílt a Kanizsai Írótábor. Az alkotói összejövetel munkájába, amelynek témája a JÁTÉK, szeptember 25-éig virtuálisan is be lehet kapcsolódni.
    További részletek a zEtna honlapján.
  • Szeptember 7-én Ungváron felavatták a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége székházát. A BeregInfó fotóján a szervezet vezérkara: Horváth Sándor, Gortvay Erzsébet és Dupka György, valamint Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke.
  • Szeptember 8-án került sor a Balatonfüredi Nemzetközi Költőtalálkozóra és a Salvatore Quasimodo Költőverseny díjkiosztó ünnepségére. (A nemzetközi zsűri a legjobb 12 közé sorolta és oklevéllel díjazta Balla D. Károly pályaművét.)
  • Medveczky Ágnes OLVASÓ-KÖNYV c. kiállítása 2001. szept. 16-án nyílt meg az Átrium Galériában: 2112 Veresegyház, Fő út 53. Az installáció október 9-ig tart nyitva
  • A Miskolcon sorra került III. Országos Közművelődési Telematikai Konferencián Balla D. Károly Internetes kultúra Kárpátalján – egy író szemével címmel tartott bemutatóval egybekötött előadást szeptember 27-én.
  • Elkészült a Magyarok a Világban. Kárpát-medence c. reprezentatív könyvet bemutató internetes oldal, amelynek kárpátaljai fejezete számos hasznos információt tartalmaz.
  • Szaporodnak a szövegek a zEtna webmagazin Szoba kilátással c. oldalán, amely a Kanizsai Írótáborban és azóta az adott téma és festmény alapján született írásokat közli. A publikált anyagok közt található Balla D. Károly Adieu, monsieur Chopin c. szonettje (eredetiben és Sava Babić fordításában), valamint egy Vass Tibor-versbe „beleírt” novellája De nem, de elég, no igen, no hiszen címen.

Kárpátalja-nap a Károlyi Palotában

Szeptember 11-én a Károlyi Palotában a „Kárpátalja nap” rendezvénysorozat keretében Fülöp Lajos, Botlik József és Dupka György tartott előadást. Ezt követően irodalmi estre került sor Balla D. Károly, Berniczky Éva és Nagy Zoltán Mihály résztvételével, közreműködött Trill Zsolt színművész, aki Kovács Vilmos, Fodor Géza, Vári Fábián László, Füzesi Magda, Cséka György, Bagu László, Lengyel Tamás, Balla D. Károly, Berniczky Éva és Nagy Zoltán Mihály műveiből adott elő.

Az alább kiemelt rész csak jóval később közzétett naplómból származik, az akkori Manzárd-oldalon nem szerepelt :

Irodalmi estünk a Károlyi-palotában. Előtte hosszas előkészületek, egyeztetések Elek Tibivel, aki szervezte és szerkesztette a „Kárpátaljai Nap” irodalmi részét.  A közéleti rész egy magyarul gyöngén tudó kárpátaljai ruszin vezető, lapszerkesztő beszámolójával kezdődött. Aztán Botlik József irodalomtörténész tartott előadást Kárpátalja történelmi múltjáról. Szereplésének egyetlen visszássága az volt, hogy nem korlátozódott a tények szakszerű ismertetésére, hanem „hangulatot keltett”. Persze Trianon, a cseh elnyomás vagy a ’44-es deportálások ügyében nehéz higgadtnak maradni, ám nem hiszem, hogy történészhez méltó magatartás „igazságot osztani”, mint ahogy olyan kijelentéseket sem kell volna talán megengednie magának, miszerint most olyasmit fog mondani, ami a szélsőséges liberálisoknak nem tetszene, de hát itt biztosan nincsenek szélsőséges liberálisok, mert azok nem járnak ilyen rendezvényekre. Jóska nemzeti érzelmű és mondjuk enyhén jobbos beállítottságú, de a tényeket, eseményeket mindig tárgyilagosan interpretálta; úgy éreztem, ezúttal kicsit elvetette a sulykot. Ebben, könnyen lehet, a közönség összetétele és „elvárása” is közrejátszhatott: a termet zsúfolásig megtöltők jó háromnegyede Kárpátaljáról elszármazott, nagyobb részt idős emberekből állt, akik pontosan azért jöttek ide, hogy saját életük sérelmeit visszahallják.

Botlik után Dupka György következett, aki a mai helyzetet volt hivatott ismertetni. Gyuri még mindig meg tud lepni fogalmazásának hevenyészettségével, szótévesztéseivel csakúgy, mint véletlen vagy szándékos csúsztatásaival, pontatlanságaival. Általában ambicionálja, hogy kemény ugocsai gyerek képében tűnjön fel, aki nem ijed meg a saját árnyékától, és jól megaszondja a dolgokat. Ezzel együtt húsz év óta, amióta megnyilatkozásait hallgatom, mindig az volt a benyomásom, hogy nagy zűrzavar van a fejében. Egyetlen előadáson belül egymásnak ellentmondó nézeteket képes képviselni, és ez híven tükrözi cselekedeteit is: ugyanazokat támadja, akiknek időnként benyal, azt kárhoztatja, amit elismer, az ellen ágál, aminek maga is haszonélvezője.

Szünet után jött a mi szereplésünk: Elek Tibor kérdéseire válaszolva hárman – Nagy Zoltán Mihály és mi ketten Évával – beszéltünk írói munkánkról, illetve, nagyon röviden, a régió irodalmi-kulturális életéről és infrastruktúrájáról (erről főleg én). A többheti egyeztetés, levelezés Tiborral főleg éppen arról szólt, hogy igyekeztem meggyőzni: amennyire csak lehet, vigyük el az irodalom irányába a beszélgetést. Ott lesznek előttünk azok az előadók, akik majd megvilágítják a kárpátaljai magyarság helyzetét, minekünk hadd ne kelljen önmagunkon kívül mást képviselnünk. Tibi ezt a kívánságunkat tolerálta, így javarészt szakmai kérdésekről beszéltünk, annak ellenére, hogy a közönség mitőlünk is szívesebben hallott volna valami kisebbségi tipródást.

Színész vendégünk is volt: a beregszászi színház üdvöskéje, Trill Zsolt igazán kitűnően interpretálta a jelenlévők és más költőink írásait; különösen – úgy éreztem – a modernebb, formabontóbb versek hangjára talált rá; Csékát és Bagut egészen kitűnően mondott.

Az estet szerkesztette és vezette Elek Tibor. A rendezvénysorozat zárásául a Credo együttes lépett fel.

A nap folyamán megtekinthetők voltak Kovács Sándor kárpátaljai fotói. (Tőle kaptuk a fenti felvételeket is: fent: Trill Zsolt, Balla D. Károly, Elek Tibor, Berniczky Éva, Nagy Zoltán Mihály; balra: Elek Tibor és Balla D. Károly; lent: Balla D. Károly, Elek Tibor, Berniczky Éva és Nagy Zoltán Mihály). a cikk folytatódik >>