{"id":1278,"date":"2011-01-05T14:40:34","date_gmt":"2011-01-05T13:40:34","guid":{"rendered":"http:\/\/ungparty.net\/blog\/?p=1278"},"modified":"2014-06-26T13:36:39","modified_gmt":"2014-06-26T12:36:39","slug":"emlekszel-dolly-bellre","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/ungparty.net\/blog\/2011\/emlekszel-dolly-bellre\/","title":{"rendered":"Eml\u00e9kszel Dolly Bellre?"},"content":{"rendered":"

\"\"Jelent\u0151s, kiemelked\u0151en j\u00f3 film Emir Kusturica Eml\u00e9kszel Dolly Bellre?<\/em> (Sje\u0107a\u0161 li se Dolly Bell, 1981) c. alkot\u00e1sa: remek a sztori, \u00e1rnyalt az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, finoman rajzoltak az alakok, s b\u00e1r akad benne nevetni val\u00f3,\u00a0 m\u00e9gis t\u00f6bb egy kelet-eur\u00f3pai burleszkn\u00e9l, ink\u00e1bb elgondolkoztat, mik\u00f6zben \u00e9rzelmi hat\u00e1sa is er\u0151s.\u00a0 M\u00e9lyebbnek tal\u00e1ltuk, s \u00e9ppen ez\u00e9rt nek\u00fcnk jobban tetszett nek\u00fcnk,\u00a0 mint a bosny\u00e1k Mester favoriz\u00e1lt filmje, a Macska-jaj<\/em>, amelyet nem tekintek sokkal t\u00f6bbnek a fent eml\u00edtett kateg\u00f3ri\u00e1ba (burleszk) tartoz\u00f3, \u00e1mb\u00e1r fergeteges j\u00e1t\u00e9kn\u00e1l. Persze nincsen Kusturica zene n\u00e9lk\u00fcl, al\u00e1bb egy tambur\u00e1s-\u00e9nekl\u0151s-szomorkod\u00f3s jelenet:<\/p>\n

<\/embed><\/object><\/p>\n

\u00c9s ne hagyjuk ki a filmet v\u00e9gigk\u00eds\u00e9r\u0151 zen\u00e9t:\u00a0 Adriano Celentano vil\u00e1gsl\u00e1gere (Quattro mille baci) – ahogy a vid\u00e9ki kis klubban el\u0151adja a film f\u0151szerepl\u0151je, Slavko \u0160timac:<\/p>\n

<\/embed><\/object><\/p>\n
\n

Eml\u00e9kszel Dolly Bellre?<\/strong> (Sje\u0107a\u0161 li se Dolly Bell?), 1981. Rendezte: Emir Kusturica, forgat\u00f3k\u00f6nyv: Abdulah Sidran, zene: Zoran Simjanovi\u0107, k\u00e9p:\u00a0 Vilko Filac, Milenko Uherka. Szerepl\u0151k: Ljiljana Blagojevi\u0107 (Dolly Bell), Slavko \u0160timac (Dino), Slobodan Aligrudi\u0107 (Apa), Mira Banjac (Anya)<\/span><\/p>\n

Aj\u00e1nlom tov\u00e1bb\u00e1 a filmr\u0151l ezt az \u00edr\u00e1st is, eredetiben a zentai zEtna webmagazinban olvashat\u00f3 a teljes sz\u00f6veg:<\/p>\n

.<\/p>\n

Bal\u00e1zs Attila<\/p>\n

Eml\u00e9kszel-e Dolly Bellre?<\/h3>\n

(izgalmas, r\u00e9teges riport, mint a burek)<\/em><\/p>\n

Valamikor – azt hiszem, a hatvanas vagy m\u00e1r a hetvenes \u00e9vekben – l\u00e1ttam egy jugoszl\u00e1v kisfilmet. Igaz, n\u00e9ztem t\u00f6bbet is, de ez az egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp megragadta a figyelmem. Sajnos, szerz\u0151j\u00e9t, rendez\u0151j\u00e9t meg nem mondan\u00e1m m\u00e1r, ellenben nagyon is j\u00f3l eml\u00e9kszem a k\u00e9pre. A kamer\u00e1t egy ipari keltet\u0151ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, \u00e9s annyi volt a dolga, hogy azt az el\u00e1gaz\u00e1st filmezze, amelyikn\u00e9l \u00fagymond: elv\u00e1lik a j\u00f3 a rosszt\u00f3l. Vagy ha nem is ezekkel az erk\u00f6lcsi kateg\u00f3ri\u00e1kkal \u00e9lve: a szabv\u00e1ny a selejtt\u0151l (szar a m\u00e1jt\u00f3l?). A selejt-szalag a z\u00fazd\u00e1ba vezetett, amaz meg ha nem is a szepl\u0151telen \u00fcdv\u00f6z\u00fcl\u00e9sbe, mindenesetre valamif\u00e9le j\u00f6v\u0151t mutatott. Ha nem is \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3t.<\/p>\n

Nos, a helyes szalagon utaztak tov\u00e1bb – a helyes ir\u00e1nyba – a vil\u00e1gos sz\u00edn\u0171, \u00e9p test\u0171 naposcsib\u00e9k. A le\u00e1gaz\u00e1son pedig a ki nem keltek, a k\u00e9tfej\u0171ek, h\u00e1rom l\u00e1b\u00faak, hat tork\u00faak, hossz\u00fa nyelv\u0171ek, elal\u00e9ltek \u00e9s egy\u00e9b elt\u00e9r\u0151 pervert\u00e1ltak vonatoztak az \u00e9gb\u0151l j\u00f6v\u0151 mechanikus p\u00f6r\u00f6ly al\u00e1. Ma is l\u00e1tom, ahogy egy le\u00e1gaztatott fekete csibe – kicsit tal\u00e1n a maga rossz sz\u00edn\u00e9nek tudat\u00e1ban is, de ann\u00e1l konokabbul – igyekszik elker\u00fclni a tagl\u00f3t. \u00c9rdekes, nem eml\u00e9kszem a film v\u00e9g\u00e9re. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem volt neki \u00fagy v\u00e9ge, hogy megszeml\u00e9lhess\u00fck a fekete csibe tragikus sors\u00e1nak beteljes\u00fcl\u00e9s\u00e9t. Ett\u0151l meg\u00f3vott benn\u00fcnket az akkori nem is tudom, micsoda. Erk\u00f6lcs vagy k\u00e9pmutat\u00e1s. (Zsenge kinematogr\u00e1fiai \u00e1llatv\u00e9delem.) Mindenesetre a fekete csibe r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete jelk\u00e9p- \u00e9s metafora-\u00e9rt\u00e9k\u0171v\u00e9 v\u00e1lt. T\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9pp \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9, t\u00f6bb szinten. Csup\u00e1n a feled\u00e9s hom\u00e1lya borult r\u00e1. \u00cdgy azt\u00e1n nem sok szint m\u0171k\u00f6dik a hosszan tart\u00f3 r\u00f6vidz\u00e1rlatban. Marad\u00e9k Jugoszl\u00e1via k\u00e9toldali meg t\u00f6bboldali, tragikomikus kollekt\u00edv tagl\u00f3z\u00e1sa alatt – eg\u00e9sz id\u0151 alatt – nekem valahogy ez a fekete kiscsirke verg\u0151d\u00f6tt az elm\u00e9mben. Hol sajn\u00e1ltam, hol gy\u0171l\u00f6ltem szeg\u00e9nyt. Hol magam is r\u00e1tapostam volna gonosz l\u00e9ny\u00e9re, hol a tenyerembe vettem volna. Kiv\u00e9rzett cs\u0151r\u00e9t a sz\u00e1mba. L\u00e9gz\u00e9s – sz\u00e1j a sz\u00e1jra. Cs\u0151r a sz\u00e1jba. Ha m\u00e1r egyszer a r\u00e1ntott\u00e1n t\u00faljutott, a j\u00f6v\u0151beli kir\u00e1nt\u00e1st\u00f3l meg m\u00e9g \u00fagyis messze van, fene vigye, \u00e9ljen m\u00e9g a s\u00f6t\u00e9t barmocsk\u00e1ja!<\/p>\n

De hogy tudom-e pontosan, mit akarok itt is ezzel? Nem tudom. T\u00e9ny, hogy az egyik elm\u00falt gy\u0151ri Mediawave-en meg akartam k\u00e9rdezni a nagyvend\u00e9g Emir Kusturic\u00e1t\u00f3l, \u0151 l\u00e1tta-e valaha is ezt a k\u00fcl\u00f6nben h\u00edres kis filmecsk\u00e9t – legal\u00e1bb annyi d\u00edjat nyert anno, mint mostans\u00e1g a My Country -, \u00e1m egyszer\u0171en megfeledkeztem r\u00f3la. Pedig voltak olyan pillanataim, amikor eg\u00e9sz sz\u00e9pen felf\u0171ztem a gondolataimat erre a csibe-mot\u00edvumra, hogy majd amolyan ind\u00edt\u00f3 kapszlik\u00e9nt ezzel kezdem ama nyilv\u00e1nos besz\u00e9lget\u00e9st, amelyik t\u00e1rsalg\u00e1s ilyen form\u00e1ban azt\u00e1n csib\u00e9tlen\u00fcl zajlott le – Kusturic\u00e1val. De h\u00e1t a csevely Emirrel (a Cig\u00e1nyok ideje, az Underground, az Arizonai \u00e1lmodoz\u00f3k, a Macskajaj \u00e9s m\u00e1s kultuszfilmek rendez\u0151j\u00e9vel stb., bla, bla) mindenk\u00e9pp letud\u00f3dott.<\/p>\n

A Gy\u0151r melletti pittoreszk Rom\u00e1ndon teh\u00e1t – tolakszik az \u00e9hes riporter – pazar lakodalommal, bakonyalji \u00e1gyasp\u00e1link\u00e1ra gyomorba loccsan\u00f3 rom\u00e1ndi gomb\u00f3clevessel \u00e9s egyebekkel – hidegs\u00e9gi juht\u00far\u00f3s puliszk\u00e1val meg forr\u00f3 lagzis cig\u00e1nyzen\u00e9vel – v\u00e9get \u00e9rt a Mediawave. A f\u00e9ny\u00edr\u00f3k nemzetk\u00f6zi fesztiv\u00e1lja az id\u00e9n (tot\u00e1l mindegy, melyik id\u00e9n) \u00fcnnepelte fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak sokadik \u00e9v\u00e9t, \u00e9s mint minden esztend\u0151ben, ebben az \u00e9vben is, uncaca, gazdag programmal v\u00e1rta az \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket. A sz\u00e1mtalan film mellett koncertekkel, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal, nem utols\u00f3sorban tanuls\u00e1gos falubolond-v\u00e1laszt\u00e1ssal sz\u00f3rakoztatta k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t a t\u00f6bb napos rendezv\u00e9ny, amelyen egy nagy rendez\u0151i filmcsillag is megjelent: Sergio Leone. Azaz a Sergio Leonek\u00e9nt bemutatkoz\u00f3 Emir Kusturica \u00e9s egy\u00fcttese, a No Smoking vagy Zabranjeno pu\u0161enje, n\u00e1lunk: Tilos a doh\u00e1nyz\u00e1s. A csapat, melyben van git\u00e1r, heged\u0171, dob, tuba, szaxofon, „szintetika” \u00e9s harmonika, a tagok ruh\u00e1zat\u00e1ban pedig a vir\u00e1gos f\u00fcrd\u0151gaty\u00e1t\u00f3l kezdve – a t\u0171zolt\u00f3 egyenruh\u00e1n \u00e1t – az otthonk\u00e1ig sok jeles ruhadarab szerepel, val\u00f3s\u00e1ggal, uncaca, felhev\u00edtette az \u00e9jszakai hatalmas s\u00e1tort. Unca… (Volt egyszer egy vadnyugat. sz\u00e1jharmonika vony\u00edt, kaffog.) El\u0151z\u0151leg Mr. Balaban, a demizsonra eml\u00e9keztet\u0151 t\u00f6mzsi-tub\u00e1s bemutatta a sz\u00f3ban forg\u00f3 zen\u00e9re v\u00e9gzend\u0151 els\u0151 fok\u00fa, majd n\u00e9melyest ragoz\u00f3d\u00f3 tornagyakorlatokat, Kuszt\u00f3 kapit\u00e1ny magyar\u00e1z\u00f3 vez\u00e9nylet\u00e9vel. Hogy milyen zene ez? H\u00e1t, f\u0151k\u00e9pp Kusturica-filmzene, balk\u00e1ni rock-folk egyveleg, pitbull-techno \u00e9s a t\u00f6bbi, sz\u00f6ges ellent\u00e9tben a jelenleg d\u00edv\u00f3 turbo-folkkal, amely nem m\u00e1s, mint a v\u00e9gtelens\u00e9gig felturb\u00f3zott m\u0171n\u00e9pdal, illetve minden, amire a megtorped\u00f3zott \u00e9s l\u00e9ket kapott \u00e9sz ebben a m\u0171fajban k\u00e9pes hidrog\u00e9n \u00e9nekesn\u0151ivel. Ez viszont uncaca-muzsika, mondja a fej\u00e9n feslett szalmakalapot visel\u0151 basszusgit\u00e1ros: Kusturica. Uncaca a Macskajajb\u00f3l, meg a t\u00f6bbib\u0151l.<\/p>\n

A vet\u00edt\u00e9s el\u0151tt zajlott le – szer\u00e9ny tud\u00f3s\u00edt\u00f3juk moder\u00e1l\u00e1s\u00e1ban h\u00e1t – egy t\u00f6bb tag\u00fa, okos besz\u00e9lget\u00e9s a h\u00edres vend\u00e9ggel, amelynek atomnyi r\u00e9sz\u00e9t megpr\u00f3b\u00e1ljuk itt reproduk\u00e1lni. Teh\u00e1t besz\u00e9lget\u00e9s Emir Kusturic\u00e1val, t\u00f6bb „kultuszfilm” rendez\u0151j\u00e9vel. – Egyebek mellett afel\u0151l \u00e9rdekl\u0151dt\u00fcnk sz\u00edvdobogva a pr\u00e1gai filmiskola legsikeresebb „bosny\u00e1k di\u00e1kj\u00e1n\u00e1l”, honnan n\u00e9ki a cig\u00e1nyok ideje \u00e9s m\u00edtosza? Honnan olyan ismer\u0151s sz\u00e1m\u00e1ra a cig\u00e1nys\u00e1g vil\u00e1ga, \u00e9s mi\u00e9rt ragaszkodik hozz\u00e1 annyira, hogy folyv\u00e1st visszat\u00e9r oda?<\/p>\n

Szarajev\u00f3nak azon a r\u00e9sz\u00e9n cseperedtem fel, mes\u00e9li bar\u00e1zd\u00e1lt homlokkal Kusturica, amely k\u00fclv\u00e1rosi ter\u00fcleten cig\u00e1nyok \u00e9ltek. Rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekesek \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek, mind besz\u00e9dj\u00fckben, mind zen\u00e9j\u00fckben. Kin\u00e9zet\u00fckben, eg\u00e9sz viselked\u00e9s\u00fckben egyszer\u0171en fantasztikusak! \u00c9s ez nagyon kor\u00e1n megragadta a figyelmem. \u00c1tkozottnak \u00e9reztem, hogy nekem suliba kell mennem, nekik viszont nem. Remek, ahogy a cig\u00e1ny \u00f6regasszonyok pip\u00e1znak, ahogy a kupecek j\u00e1rnak-kelnek a v\u00e1s\u00e1rban, ahogy villogtatj\u00e1k aranyfogukat – naphosszat el lehet n\u00e9zni. M\u00e9g a cig\u00e1ny prostitu\u00e1lt is m\u00e1smilyennek t\u0171nt akkor \u00e9s ott, mint ami igaz\u00e1b\u00f3l. Az is, meg nem is: kurva. Mindenk\u00e9pp t\u00f6bb az orden\u00e1r\u00e9 repedtsark\u00fan\u00e1l, idealiz\u00e1l\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, illetve ak\u00e1r j\u00f3kora idealiz\u00e1l\u00e1ssal. Ugyanakkor, vallja, a filmjeiben szerepel\u0151 cig\u00e1nyok b\u00e1rmely d\u00e9li n\u00e9p lehet, amely foly\u00f3parton \u00e9l, vagy foly\u00f3 ment\u00e9n v\u00e1ndorol, az \u00fajabb ki\u0171zet\u00e9si trendekt\u0151l alig \u00e9rintetten. Vagyis \u00e9ppen hogy \u00e9rintetten, ami elk\u00e9peszt\u0151, vagy legal\u00e1bbis megnevettet\u0151 groteszks\u00e9geket tud eredm\u00e9nyezni. F\u00e9ny\u00e9vre az ipari t\u00e1rsadalomt\u00f3l, m\u00e9gis \u00f6v\u00e9k a folyami sverc meg a szem\u00e9ttelep \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke, amelyen szigor\u00fa t\u00f6rv\u00e9nyeik szerint osztozkodnak. Olyan t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9s ez, amelynek ugyancsak megvannak a maga szankci\u00f3i. Ha nagyot v\u00e9tesz, sir\u00e1lyok-varjak eledel\u00e9v\u00e9 v\u00e1lsz. Nem utols\u00f3sorban \u00e9l \u00e9s virul az eml\u00edtett, rendk\u00edv\u00fcl intenz\u00edv erej\u0171 muzsik\u00e1ja a cig\u00e1nys\u00e1gnak. Fellinit\u0151l tudja Kusturica, hogy a filmhez legk\u00f6zelebb a zene \u00e1ll. Nos, ehhez tartja mag\u00e1t.<\/p>\n

Jut esz\u00fcnkbe az is izgalmunkban, hogy „hallom\u00e1sunk szerint” a szerbs\u00e9g egy r\u00e9sze neheztel Emir Kusturic\u00e1ra. Pontosan az\u00e9rt, ami tapasztalhat\u00f3 is, hogy a t\u00e1j\u00e9kozatlan n\u00e9z\u0151k jelent\u0151s h\u00e1nyada a balk\u00e1ni rom\u00e1kat a szerbekkel azonos\u00edtja.<\/p>\n

H\u00e1t, tudj\u00e1k, ezt nem el\u0151sz\u00f6r hallom, s\u00f3hajt fel k\u00ednj\u00e1ban Kusturica, ami arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy rengetegen nincsenek tiszt\u00e1ban a Balk\u00e1n n\u00e9prajz\u00e1val. \u00c9s ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp a szerbs\u00e9get illeti, a negat\u00edv konnot\u00e1ci\u00f3 er\u0151sebb. Ugyanakkor a cig\u00e1nyok se szeretik, ha szerbeknek l\u00e1tj\u00e1k \u0151ket. Szerb oldalr\u00f3l, mondja Kusturica, egyik bar\u00e1tja is megjegyezte, hogy: h\u00e9, mit csin\u00e1lsz, m\u00e9g majd cig\u00e1nyoknak n\u00e9znek benn\u00fcnket! Elszomor\u00edt\u00f3 ez, mondja a rendez\u0151. R\u00e9szben m\u00e9g annak a zsdanovizmusnak a maradv\u00e1nya, melyben a m\u0171alkot\u00e1snak n\u00e9pek, nemzetek eg\u00e9sz\u00e9t kell t\u00fckr\u00f6znie, s ez h\u00fclyes\u00e9g. Sosem volt sz\u00e1nd\u00e9komban az ilyesmi, \u00e9s nem is fog sz\u00e1nd\u00e9komban \u00e1llni. Az \u00e9n filmjeim k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban mindig csak az az emberi csoport l\u00e9tezik, amelyikr\u0151l \u00e9ppen filmet forgatok, plusz p\u00e1r kacsa, liba meg hal. Ennyi.<\/p>\n

\u00cdgy Kusturica-Kuszt\u00f3 kapit\u00e1ny (szerb\u00fcl: Kusta), \u00e9s akkor m\u00e9g nem is \u00e9rintett\u00fck dr. Nele Karajli\u0107 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, Kuszt\u00f3 kapit\u00e1ny jobb (zen\u00e9s) kez\u00e9t. Ut\u00f3bbi a nyolcvanas \u00e9vek szarajev\u00f3i alternat\u00edv zenei sz\u00ednpad\u00e1n t\u0171nt fel az akkori Zabranjeno pu\u0161enj\u00e9vel (szlengben: Tilos a szop\u00e1s, de m\u00e9g ink\u00e1bb a megsz\u00edv\u00e1s!). Karajli\u0107\u00e9k – Zsdanovt\u00f3l \u00e9s Mohamedt\u0151l egyar\u00e1nt p\u00e1r milli\u00f3 kilom\u00e9terre – robbantak be az ex-jugoszl\u00e1v sz\u00ednt\u00e9rre, \u00e9s arattak sikert is, botr\u00e1nkoztattak is, pukkasztottak f\u0151leg a Szarajev\u00f3i sz\u00fcrrealist\u00e1k c\u00edm\u0171, rendhagy\u00f3, fekete t\u00e9v\u00e9m\u0171sorukkal, amelyben a s\u00falyos rokbanda tagjai mellett sz\u00e1mos jerofejevi „moszkvapetuski” figura jutott amolyan „hajdparki” szabad sz\u00f3sz\u00e9khez. Fentr\u0151l v\u00e1rhat\u00f3 volt a besokall\u00e1s, ahhoz k\u00e9pest dr. Nele Karajli\u0107\u00e9k hihetetlen\u00fcl hosszan b\u00edrt\u00e1k. Pontosan nem eml\u00e9kszem m\u00e1r, min cs\u00fasztak el, melyik ban\u00e1nh\u00e9jon v\u00e1g\u00f3dott hanyatt dr. Nele Karajli\u0107 a boszniai dalol\u00f3 gumiember. Valami g\u00e1z volt az egyik sl\u00e1ger\u00fckkel, amelyik a zenicai fegyh\u00e1z sz\u00e9ps\u00e9geit \u00e9nekelte meg, holmi bicsk\u00e1s Hakija eset\u00e9t reg\u00e9lte, hovatov\u00e1bb a zen’cai fegyh\u00e1zb\u00f3l kiker\u00fcl\u0151 figur\u00e1knak a rejt\u0151in\u00e9l fajs\u00falyosabb „m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t” \u00e1ll\u00edtotta el\u00e9nk. Zenica \u00fajabban v\u00e9rf\u00fcrd\u0151-v\u00e1ros lett. Dr. Nele Vokal pedig Belgr\u00e1dban ordin\u00e1l(na). Aktu\u00e1lis k\u00eds\u00e9rleteihez Kuszt\u00f3 kapit\u00e1ny k\u00f6lcs\u00f6nzi ha nem is zseni\u00e1lis basszus\u00e1t, de fapof\u00e1j\u00e1t. \u00cdgy. NO SMOKING. Katzenjammer blekendv\u00e1jt. (Miel\u0151tt reg\u00e9nny\u00e9 duzzadna.)<\/p>\n

J\u00f3, vissza!<\/p>\n

T\u00f6bbedik roppant fontos k\u00e9rd\u00e9sem Kusturic\u00e1hoz, v\u00e9lem \u00e9n, a Mediawave szellem\u00e9ben fogant. Annak a jellegzetesen „vejves” k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gnak a szellem\u00e9ben, amely meg szeretn\u00e9 tudakolni, hogy p\u00e9ld\u00e1ul amikor Kusturica m\u00e9g fiatal sr\u00e1c volt, m\u00e9g meg sem sz\u00e1radt a toj\u00e1sh\u00e9j a vastagh\u00fas\u00e1n, vajon felkapott-e a v\u00e1ll\u00e1ra b\u00e1rmif\u00e9le kamer\u00e1t, \u00e9s elindult-e vele konokul \u00e1roknak-vil\u00e1gnak: t\u00fccsk\u00f6t-bogarat filmezni. Vajon \u00edgy kezd\u0151d\u00f6tt-e Emir Kusturica munk\u00e1ja a filmmel, vagy m\u00e9giscsak m\u00e1sk\u00e9pp t\u00f6rt\u00e9nt?<\/p>\n

\u00c9n nem voltam el\u0151jegyezve arra, hogy filmeket k\u00e9sz\u00edtsek, v\u00e1laszolta Kusturica. Egy\u00e1ltal\u00e1ban nem sz\u00e1rmazom m\u0171v\u00e9szi k\u00f6rnyezetb\u0151l, az\u00e9rt n\u00e9ha m\u00e9gis: sz\u00edvesen feleleven\u00edtem azokat az id\u0151ket. Gyakorta t\u00e1vol lev\u0151 ap\u00e1mnak, szeg\u00e9nynek, egy nagy gondja volt, hogy valamif\u00e9le elfogadhat\u00f3, szocializ\u00e1lt egy\u00e9nt faragjon bel\u0151lem, vad\u00f3cb\u00f3l \u00e9s b\u0171n rossz tanul\u00f3b\u00f3l. Esze \u00e1g\u00e1ban sem volt, hogy \u00e9n net\u00e1n valami nagy rendez\u0151f\u00e9le vagy hasonl\u00f3 lehetn\u00e9k majdan. Az\u00e9rt, b\u00e1r arra a k\u00f6rre nem jellemz\u0151, m\u00e9gis hagyt\u00e1k, hadd foglalkozzam azzal, amivel akarok, csak foglalkozzam valamivel! \u00cdgy sodr\u00f3dtam v\u00e9letlenszer\u0171en a mozihoz, azonban els\u0151 filmecsk\u00e9imr\u0151l m\u00e1r nem szeretek besz\u00e9lni. B\u00e1r vannak olyan esetek, amikor valakinek ezek maradnak meg \u00e9lete gy\u00f6ngyszemeinek.<\/p>\n

Tanulm\u00e1nyai alatt r\u00e1j\u00f6tt – folytatta Emir Kusturica (folytatom \u00e9n!) -, r\u00e1d\u00f6bbent arra, hogy a vil\u00e1got nem lehet megv\u00e1ltoztatni kamer\u00e1val. A legnagyobb t\u00e9ved\u00e9sek egyike, amikor az ifj\u00fa rendez\u0151 azt hiszi, csak j\u00f6jj\u00f6n \u00f6ssze a p\u00e9nz az els\u0151<\/a> filmre, azt\u00e1n majd minden m\u00e1sk\u00e9pp lesz!<\/p>\n

Mit mondjon? – r\u00e1nd\u00edtott a v\u00e1ll\u00e1n Kusturica. Szerinte nem szokott ett\u0151l m\u00e1smilyenn\u00e9 v\u00e1lni a vil\u00e1g. A forradalom a tov\u00e1bbiakig elmarad. Teh\u00e1t \u0151 nem hisz a vil\u00e1g mozi \u00e1ltali megv\u00e1ltoztathat\u00f3s\u00e1g\u00e1ban, abban viszont igen, hogy l\u00e9tezik egy \u00e9rz\u00e9keny kapcsolat a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. \u00c9s hogy ez m\u00e9giscsak k\u00e9t ir\u00e1nyban hat, de t\u00e1volr\u00f3l sem ugyanabban a m\u00e9rt\u00e9kben. J\u00f3maga teh\u00e1t j\u00e1t\u00e9kfilmet jegyez els\u0151 filmjek\u00e9nt. Az Eml\u00e9kszel-e Dolly Bellre? c\u00edm\u0171t. \u00c9s ezt akkor csin\u00e1lta meg, amikor \u00fagy \u00e9rezte, hogy mindaz, amit od\u00e1ig \u00e1t\u00e9lt, ami a sz\u00edv\u00e9t k\u00edv\u00fcl-bel\u00fcl nyomja, beles\u0171r\u00edthet\u0151 egy els\u0151 pillant\u00e1sra snassz, kicsi, keserny\u00e9sen vid\u00e1m t\u00f6rt\u00e9netbe – padl\u00e1ssal \u00e9s galambokkal. – \u00cdgy a pr\u00e1gai filmiskola legsikeresebb „bosny\u00e1k di\u00e1kja”. Azt\u00e1n mondta m\u00e9g tov\u00e1bb, de az itt nem fontos.<\/p>\n

– Bazmeg! – tapsikolta meg a v\u00e1llam dr. Nele Karajli\u0107 a koncertj\u00fck el\u0151tt, a besz\u00e9lget\u00e9s ut\u00e1n, amikor priv\u00e1t \u00e9rdekl\u0151dtem n\u00e1la -, ‘zmeg a Pipik\u00e9det, azt a Kuszt\u00f3 csin\u00e1lta, mikor m\u00e9g r\u00f6vid gatya volt rajta. Azt a csirk\u00e9det is. \u0150.<\/p>\n

J\u00f3, azt is tudom, tudom, tudom. Hogy dr. Nele Karajli\u0107, a Kuszt\u00f3 kapit\u00e1ny, azaz Kusturica uncaca-bendj\u00e9nek (Tilos a sz\u00edvat\u00e1s!) frontpof\u00e1ja csak ugratott, mert nem mindent a Kuszt\u00f3 kapit\u00e1ny k\u00e9sz\u00edtett, de mintha ez a fekete kiscsirke – amit mostan\u00e1ban mindig el\u0151var\u00e1zsolok (ny\u00fal helyett) – ott lenne valahol a Kusturica-filmek mindegyik\u00e9ben. Lehet, csak \u00e9n l\u00e1tom bele, de mintha ott verg\u0151dne a szerencs\u00e9tlen kis tollas j\u00f3sz\u00e1ga akkor is, amikor a leg\u00f6nfeledtebben hahot\u00e1zunk, ak\u00e1r a Black Cat, White Cat gegjein. El\u0151tte meg be\u00e9p\u00fclt az Undergroundba ez a kicsi film. Innen n\u00e9zve: ak\u00e1r m\u00e9rget venn\u00e9k r\u00e1. (Na, j\u00f3, j\u00f3… megint.) Vannak titkok, amelyek titkok maradnak, f\u0151leg ha meg se k\u00e9rdezz\u00fck. Nem utols\u00f3sorban azonban itt ez az \u00fct\u00f6tt dr. Karajli\u0107, az egykor pezsg\u0151 szarajev\u00f3i alternat\u00edv vil\u00e1g egyik kiugr\u00f3, sorozaton k\u00edv\u00fcli figur\u00e1ja. \u0150 maga a fekete csirke. B\u00e1r\u00e1nynak is lehetne mondani, de nem lehet. Dr. Nele Karajli\u0107, a gumiember. H\u00e1t\u00fasz\u00e1s a leveg\u0151ben.<\/p>\n

– Eml\u00e9kszel-e Dolly Bellre?<\/em><\/p>\n

Azt\u00e1n m\u00e9g eszembe jutott a fekete csibe – az egykori jug\u00f3 feketehull\u00e1mos meg poszt-feketehull\u00e1mos filmek egyes zab\u00e1l\u00f3s jeleneteire asszoci\u00e1lva – a sz\u00f3ban forg\u00f3 filmfesztiv\u00e1lt (a Mediawave-et) koron\u00e1z\u00f3, kap\u00e1sb\u00f3l m\u00e1r eml\u00edtett rom\u00e1ndi lagzin. Vastag, feln\u0151tt, kicsit oda\u00e9gett s\u00fcltcomb k\u00e9p\u00e9ben ker\u00fclt el\u00e9m. Sok\u00e1ig szemeztem vele, azt\u00e1n \u00f3vatosan f\u00e9lretoltam a tolakod\u00f3n fel\u00e9m b\u00f6k\u0151 csontj\u00e1n\u00e1l fogva. Nem b\u00edrtam megenni, s\u00fcket nosztalgia. Lopva az\u00e9rt: kicsit megnyomkodtam a h\u00fas\u00e1t. A fekete harisny\u00e1s Dolly Bellnek a combj\u00e1ra eml\u00e9keztetett abban a fergeteges basz\u00e1si jelenetben a padl\u00e1son, amely t\u00f6rt\u00e9nhetett ak\u00e1r lakodalmas muzsikasz\u00f3ban is, mindenesetre m\u00e1r nagyon torz\u00edt az eml\u00e9kezetem. Nekem mindenk\u00e9pp egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 Menzel pecs\u00e9tel\u00e9si jelenet\u00e9vel. A megpecs\u00e9telt h\u00fas. Ja, nem is muzsikasz\u00f3ra, hanem galambok turb\u00e9kol\u00e1s\u00e1ra k\u00fartak akkor \u00e9s ott azon a padl\u00e1son. Az \u00f6rd\u00f6g se gondolta, hogy annyi galamb lehet Szarajev\u00f3ban! A forradalom meg, t\u00e9nyleg, mindig elmaradt. Du\u0161an Makavejev is belef\u00e1sult m\u00e1r a dologba. (\u00c9n meg abba, hogy az \u00edr\u00e1saimat sz\u00fcntelen\u00fcl l\u00e1bjegyzeteljem.) K\u00fcl\u00f6nben azt hiszem, hogy Dolly Bellnek volt a legkomolyabb eml\u0151berendez\u00e9se az eg\u00e9sz ex-jug\u00f3 kinematogr\u00e1fi\u00e1ban, \u00e9s hogy maga Kuszt\u00f3 kapit\u00e1ny – b\u00e1jd\u00f6vej, tesv\u00e9ris\u00e9g-eccs\u00e9g – belefeledkezett-e valaha is egy kicsit Dolly k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 m\u00e9lys\u00e9geibe, ezt viszont t\u00e9nyleg nem fogom megk\u00e9rdezni soha. Azonban Dolly szenz\u00e1ci\u00f3s mellbimb\u00f3ja – mint egy fekete polip – mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 itt fog terpeszkedni az agyamon. S ha megint lesz „M\u00e9dia”, h\u00e1t indulok majd a falubolondja versenyen. \u00dagy \u00e9rzem, jogom van erre. A saj\u00e1t k\u00e9pess\u00e9geim ebben az ir\u00e1nyban nem is olyan szer\u00e9nyek, hogy ne \u00e9rdemeln\u00e9nek meg legal\u00e1bb egy pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st.<\/p>\n

>>tov\u00e1bb a befejez\u00e9shez a zEtna oldal\u00e1ra<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Jelent\u0151s, kiemelked\u0151en j\u00f3 film Emir Kusturica Eml\u00e9kszel Dolly Bellre? (Sje\u0107a\u0161 li se Dolly Bell, 1981) c. alkot\u00e1sa: remek a sztori, \u00e1rnyalt az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, finoman rajzoltak az alakok, s b\u00e1r akad benne nevetni val\u00f3,\u00a0 m\u00e9gis t\u00f6bb egy kelet-eur\u00f3pai burleszkn\u00e9l, ink\u00e1bb elgondolkoztat, mik\u00f6zben \u00e9rzelmi hat\u00e1sa is er\u0151s.\u00a0 M\u00e9lyebbnek tal\u00e1ltuk, s \u00e9ppen ez\u00e9rt nek\u00fcnk jobban tetszett nek\u00fcnk,\u00a0 mint … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[7,8],"tags":[35,107],"class_list":["post-1278","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kultura","category-bdk-naplo","tag-film","tag-zene"],"aioseo_notices":[],"aioseo_head":"\n\t\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t