A pinc\u00e9r az asztalon hagyta a borraval\u00f3t, s ett\u0151l Oreszt\u00e9sznek az az \u00e9rz\u00e9se t\u00e1madt, mintha m\u00e9gsem lett volna el\u00e9g j\u00f3 ez az eb\u00e9d, vagy ha m\u00e9gis, akkor a kiszolg\u00e1l\u00e1snak lehetett valami h\u00edja, pedig egy perccel ezel\u0151tt m\u00e9g mindennek az ellenkez\u0151j\u00e9r\u0151l volt meggy\u0151z\u0151dve, remek hal\u00e9telek, kit\u0171n\u0151 bor, kifog\u00e1stalan kiszolg\u00e1l\u00e1s \u2013 ebben az el\u00e9gedetts\u00e9gben intett a pinc\u00e9rnek, aki j\u00f6tt is szinte azonnal, de amikor \u00e1tadta a sz\u00e1ml\u00e1t, l\u00e1tszott rajta, valahol m\u00e1sutt j\u00e1rnak a gondolatai, olyan mereng\u0151 tekintettel n\u00e9zett ki az ablakon a k\u00e9s\u0151 \u0151szbe, mint aki k\u00f6zben verset szaval, valami b\u00fasat, borong\u00f3st, amelyben hal\u00e1l \u00e9s b\u00e1nat van, meg persze mag\u00e1ny, t\u00f6m\u00e9rdek sok mag\u00e1ny, olyasfajta, amelybe belefullad a l\u00e9lek. Oreszt\u00e9sz m\u00e1r-m\u00e1r zavarba j\u00f6tt, ami\u00e9rt neki kell tork\u00e1t k\u00f6sz\u00f6r\u00fclve visszaz\u00f6kkentenie a pinc\u00e9rt ide a feh\u00e9r asztal mell\u00e9, amelyen m\u00e1r ott vir\u00edtott egy nagy \u00e9s k\u00e9t kisebb c\u00edmlet\u0171 bank\u00f3, ut\u00f3bbiak egyke kicsit oldalv\u00e1st t\u00e9ve, hogy a pinc\u00e9rnek ne lehesse k\u00e9ts\u00e9ge afel\u0151l, mi k\u00e9pezi a cechet \u00e9s mi a r\u00e1ad\u00e1st. \u00c1m Oreszt\u00e9sznek csal\u00f3dnia kellett, embere felmarkolta az egym\u00e1sra tett nagy \u00e9s kis c\u00edmlet\u0171 pap\u00edrp\u00e9nzt, \u00e9s az oldalt hever\u0151re \u00fcgyet sem v\u00e9ve t\u00e1vozott az asztalt\u00f3l. Kisv\u00e1rtatva a konyha fel\u0151l vonatkerekek csikorg\u00e1sa hallatszott. Valaki biztosan megh\u00fazta a v\u00e9szf\u00e9ket, gondolta Oreszt\u00e9sz, majd sietve elhagyta az \u00e9ttermet, hogy legal\u00e1bb a borong\u00f3s versre r\u00e1akadjon a kinti \u0151szben, miel\u0151tt kigyulladnak a tengerparton sorakoz\u00f3 szemeteskuk\u00e1k.<\/p>\n
A pinc\u00e9r az asztalon hagyta a borraval\u00f3t, s ett\u0151l Oreszt\u00e9sznek az az \u00e9rz\u00e9se t\u00e1madt, mintha m\u00e9gsem lett volna el\u00e9g j\u00f3 ez az eb\u00e9d, vagy ha m\u00e9gis, akkor a kiszolg\u00e1l\u00e1snak lehetett valami h\u00edja, pedig egy perccel ezel\u0151tt m\u00e9g mindennek az ellenkez\u0151j\u00e9r\u0151l volt meggy\u0151z\u0151dve, remek hal\u00e9telek, kit\u0171n\u0151 bor, kifog\u00e1stalan kiszolg\u00e1l\u00e1s \u2013 ebben az el\u00e9gedetts\u00e9gben intett a pinc\u00e9rnek, … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[69,72,76],"class_list":["post-66","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-proza","tag-minima","tag-novell","tag-oresztesz"],"aioseo_notices":[],"aioseo_head":"\n\t\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t