Harmadik regényem egy ízig-vérig posztmodern interakcióból nőtte ki magát, kritikusai mégis vallomásos apa- és anyaregénynek tartják. Nyilván nem ok nélkül. - A regény története és a megjelent tucatnyi kritika itt olvasható: Tejmozi

Becsületes nevem BDK, de az irodalomban Balla D. Károly néven bujkálok; munkáim 20-nál több nyomtatott kötetben jelentek meg. Végtelen könyvnek tekintem az internetet is, igyekszem beleírni magamat, ha már szerencsémül adatott abban a korban élni, amikor a Gutenberg-galaxis beleolvad a Neumann-univerzumba. Rólam többet:BDK

BDK BLOG

Naponta frissülő webhelyem a
BDK BLOG. Itt teszem közzé különféle naplójegyzeteimet, közírói észrevételeimet, írói műhelyem érdekességeit és személyes beszámolóimat. A BLOG élcelődéseim , játékaim, internetes akcióim színtere. Az alábbi linkek mindig a legfrissebb bejegyzéseket mutatják. Olvassátok:

A legendás Cecil M. Jeopardy

A magyar irodalom számára a Nyugat nemzedéke fedezte fel. Babits esszét írt költészetéről, Kosztolányi verseket, Karinthy pedig aforizmákat fordított tőle. Szívesen beszéltek róla, idéztek tőle, hivatkoztak rá. Révükön a bengáli nyelven alkotó költő egy időre a pesti szalonok kedvencévé vált. Életéről csak annyit tudtak, hogy egy Madagaszkárhoz közeli szigeten, egzotikus növények és szent állatok társaságában alkotja zseniális műveit.

Később alakja részben feledésbe merül, ám néhány irodalomtörténeti korszakkal később a posztmodern mintha újra felfedezte volna a maga számára.

A dolgok vagy önmagukban igazak, vagy sehogy. Mivel azonban dolgok önmagukban nem létezhetnek, így hát semmi sem igaz.

C. M. J.

Cecil M. Jeopardy (1869, Vatomandry – 1957, Antananarivo) a magyar nyelvterületen főleg aforizmáról ismert, bengáli, maláj és angol nyelven alkotó költő, filozófus. Életét és szerteágazó munkásságát legendák övezik, származásáról, születési helyéről nincsenek teljes hitelességű információk. Eredeti neve: Ceśśaro Masunti Jesyunga.

A leendő költő valószínűleg egy magasabb kasztbeli, de családjától kitagadott és kalmárnak állt, Indiából előbb Indonéziába, majd Madagaszkárra vándorolt selyemkereskedő apa és valamely Óceániai szigeten született maláj anya gyermeke, akit a tehetős papa előbb Kuala Lumpur, majd Calcutta legjobb iskoláiban és egyetemein taníttatott. A széles körű képzettséget szerző és számos nyelvet magas szinten elsajátító tehetséges fiát apja diplomáciai pályára szánta, ez a terve azonban, leginkább az ifjú Ceśśaro kalandvágya miatt, néhány kísérlet után meghiúsult. A leendő költő utazni vágyott, be is járta az Indiai-óceán teljes szigetvilágát és partvidékét, Ausztráliát is beleértve. Épp a déli kontinensen időzött, amikor az 1900-as év fordulatot hozott életében: maláriát kapott és hosszú időre kezelésre szorult. Egyes vélekedések szerint a magas láz okozta hallucinációk alapozták meg misztikumba hajló költői világát. Mivel a hivatalos orvoslás nem vezetett eredményre, a testi erejében megtört fiatalember apjához vitette magát, aki ekkor már Madagaszkáron lakott. Helybéli sámánok vették kezelésükbe. Néhány hónap alatt Jeopardy meggyógyult – és megvilágosult. Ám egyáltalán nem a varázslók és törzsi halottlátók világnézetét vette át, hanem a korábbi alapos filozófiai tanulmányaiból vett ismereteket vonta sajátos szintézis alá. Később ebből született meg az anyagelvű és idealista világnézet ellentmondásait áthidalni igyekvő Nagy Traktátum (amelyre egyébként egy helyütt Wittgenstein is hivatkozik).

Testi erejét visszanyervén és szellemi útját megtalálván Jeopardy ezután, 1902-ben költözik egy Madagaszkárhoz közeli apró és névtelen szigetre, ahol egzotikus növények és szent állatok társaságában néhány évtized alatt hozza létre gazdagnak mondható és több világirodalmi jelentőségű alkotást is tartalmazó életművét. Ezek legismertebb darabja az eredetiben hozzáférhetetlen, de angol nyelvre is lefordított Under the Golden Key (Az aranykulcs alatt). Haláláig mindössze kétszer mozdult ki otthonából.

1928-ban, hosszú készülődés után európai körutazást tesz. Isztambult érintve hajóval érkezik Marseille-be, ahonnan gyalog indul Párizsba, hogy megismerje Franciaországot és a franciákat. Naplójában arról számol be, hogy az Indiai-óceán környéke és annak emberei túlságosan is lekötötték korábbi érdeklődését, szinte tudomást sem vett az európai kultúráról, hagyományokról, életvitelről – így most elhatározta: új tapasztalatokra tesz szert. Ebben lett is része már az első éjszakán, amikor egy út menti fogadóban haramiák ütöttek rajta, csúful helybenhagyták és ki is rabolták. Magával hozott pénzének a javát azonban szerencséjére nem találták meg, ezt ugyanis nem tárcájában tartotta, hanem derékszíjának belső rejtekében. Így folytathatta útját. Read more…

Csereszabatos Genezis

Nincs világnézetem. Világnézésem van. Szemlélődöm, észlelek, gondolkodom és rögzítek – de amit rögzítettem, nem hagyom mozdulatlanul. Engedem, hogy alámerüljön, elhomályosuljon vagy akár szertefoszoljon, ha újabb rögzítendők válnak fontosabbá. Amelyek aztán találkoznak, ütköznek a korábbiakkal, szétpattannak vagy egymásba hatolnak.

Nincs sem meggyőződésem, sem hitem. Sem megragadni, sem elengedni nem tudom a bizonyosságot. Alighogy rátámaszkodom a tudományosságra, tiszta fejjel alighogy átadom magam a racionalitásnak, máris kételkedni kezdek mindenféle ésszerűségben és objektivitásban. Még hogy materializmus és tudományos világrend, ugyan, nevetséges erőlködés az egész. A természet törvényei? Na ne tessék kacagtatni. A törvények emberi kreációk, elménk mankói, amellyel a megismerés felé teszünk komikusan szánalmas és nagyjából fölösleges lépteket. A tudomány nem egyéb, mint az ember alkotta leghatalmasabb fikció. Vagy talán nőnek képletek az erdőben? Úsznak egyenletek a tengerben? Lehet bányászni tantételeket? Kering akár egyetlen Kepler-törvény is a Nap körül? Read more…

Tsúszó Sándor és a pirézek

A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Holott a legendás literátor és bohém gondolkodó, akit ma már joggal tekintünk a magyar irodalom grandiózus megújítójának és hagyományteremtő fároszának, a piréz identitást vallotta sajátjának. Ami természetes is, tekintve, hogy alkotói és emberi magatartásában nem csupán domináltak, hanem éppenséggel szolmizáltak is a piréziánus vonások. Read more…

Virtuális Magyar Köztársaságom

…eljön az ideje annak, hogy a kívülálló még kívülebb helyezze magát és saját helyét a fennálló hatalmi struktúrával szemben határozza meg.

Abból a szomorú alkalomból, hogy a Magyar Köztársaság – úgy is, mint demokratikus jogállam – 2012. január elsejével, az egypárti, kirekesztő szellemű, a történelem kerekét visszafelé forgató alkotmány életbe lépésével megszűnt, megalakítottam a magam Virtuális Magyar Köztársaságát, amely blog formájában öltött testet. Kárpátaljai magyarként szellemi szempontból voltaképp eddig is valamiféle magasba emelt virtuális haza lakója voltam. Ukrajnát soha nem fenyegette az a veszély, hogy hazámnak érezzem, mindig is úgy tekintettem rá, mint valami kellemetlen éghajlatra, de a tényleges Magyarországot se vallhattam magaménak – egyfelől azon egyszerű okból, hogy soha nem laktam a területén, másfelől mint a különböző politikai kurzusok uralta állami formáció sem tudta szívembe lopni magát. Hosszú ideje állandósult az a véleményem, hogy a hivatalos Magyarország szerencsétlenül, felemásan, koncepciótlanul, önérdekűen foglalkozik a határon túli magyarok kérdéskörével. Így aztán, amióta a magyarságtudat meghatározó részévé vált identitásomnak, szellemi síkon egyfajta elvonatkoztatott nyelvi és kulturális hazában élek, amely fölötte áll mindenféle földrajzi, politikai, állampolgári meghatározottságnak. Ugyanakkor ez a magasba emelt haza eddig a tényleges Magyarországgal összefüggésben képződött meg tudatomban, és korábban nem éreztem szükségét annak, hogy mint „külön helyet” meghatározzam. Erre a lépésre csak most szántam el magamat, látva, hogy a választók felhatalmazásával és bizalmával messzemenően visszaélő politikai erő hogyan sajátítja ki a maga számára és hasznára mindazt, amit a magyarság közös ügyének gondolok. Teszi mindezt arrogáns elszántsággal, álszent hazugságokkal és cinikus arcátlansággal, ráadásul olyan módon, hogy nem csupán a szellemi élet és kultúra egészséges működését mérgezi meg, hanem gazdasági csődbe is sodorja az országot. Külön-külön e két kedvezőtlen körülmény még elviselhető: a szellemi szabadság segít átvészelni az anyagi gondokat, a jólét pedig elviselhetőbbé teheti a szabadságjogok egy részének a hiányát. Ám amikor a kultúrára, színházra, művészetre, sajtóra ideológia nyomás nehezedik és mindez állampolgárok millióinak egzisztenciális kiszolgáltatottságával és helyzetük kilátástalanságával párosul – akkor eljön az ideje annak, hogy a kívülálló még kívülebb helyezze magát és saját helyét a fennálló hatalmi struktúrával szemben határozza meg. Read more…

© Balla D. Károly: UngParty Blogfő       
Minden jog fenntartva       
Go back to top

Az Ungparty Virtuálé főbb oldalai:

Keresőoptimalizálás - SEO - honlap-Google-optimalizálásGoggle-honlap-optimalizálás - SEOHonlapoptimalizálás • Magamat optimalizálom: Texas holdem póker játék • optimalizációs és keresőmarketing munkát vállalok - írjon! «««    

főbejáratok
b l o g o k
arch, link
UngParty Főkapu
   Balla D. Károly virtuáléja - főlap
BDK BLOG
   Balla D. Károly napi blogja
Kárpátalja blog
  érdekességek, információk
BéDéKá Politblog
   Balla D. K. blogja a Nolblogon
Ungbereg Alapítvány
   2001-2004 - szerzők, írások + bdk
Balla D. K. Blogfő
   Egy irányadó oldal + linkek
Tejmozi - regény, könyv
egy regény blogja
Kárpáti Vipera
   a kárpátaljai média mérges kígyója
Piréz blog
   mert piréznek lenni jó
Berniczky-arch
   2004-2006
UngParty Manzárd
   Balla D. K. webnapló-mutató
BDK bázis Blog
   Balla D. Károly komplex blogja
BéDéKá ajánlja
  friss jegyzeteim ajánlói
Szabad Európa Rádió
   mert piréznek lenni jó
Pánsíp digitális folyóirat
   belépés a folyóirat archívumába
UngParty Kettenklub
  Berniczky Éva és BDK ajánló oldal
Limerik Haiku Aforizma
   Limerik, Haiku, C-dul, bökvers
BDK Notesz
  jegyzetfüzet helyett, ajánlók
Haza a magasban
   mert piréznek lenni jó
BDK Online ajánló
   Kiemelt közlemények
UngParty Kultblog
   film, irodalom, zene,
Ungparty Kínáló
 linkküldés, ajánlók
 
Pánsíp - elosztó oldal
BéDéKá a weben
   Külső és belső linkek
Pszichodráma
   elő- és utóközlő irodalmi segédblog
A gémkapocs alatt
 linkküldés, ajánlók
Arch:
Pánsíp Szalon
   interakciós színtér 2004-2006
BéDéKá írói oldala
   Külső és belső linkek
PraePost
   elő- és utóközlő irodalmi segédblog
Tsúszó Sándor blog
csak versek
Manzárd mű-hely
   Berniczky Éva és Balla D. Károly
P. Irodalmi Szalon
   a 2001-2003-as archívum
Berniczky írói oldala
   Külső és belső linkek
Könyvemblog
könyveimről - épül még
Versemiglen
csak versek
Alkarpatraz
  újabb és korábbi archívum
Pánsíp szerk
   a 2001-2003-as archívum
Zóna B.D.K.
   Oldalak és linkek
Belsőépítészet irói és seo
 alkotói műhely
Balládium
Virtuális felolvasóhely
  Ungvár
   képeslapok, linkek
Balla D. Károly
   eligazító oldal, linkek
      Kárpátalja - kárpátaljai
   képeslapok, linkek
       
Keresőmarketing
   oldalaim PR szerint