UKRAJNA - UKRAINE - UKRAINA

Ukrajna régiói

Ez a weboldal korábban az ukrajna keresőkérdésre az első 10 Google-találat között szerepelt - egy ideje már nem optimalizálom. Mégis fel-felvukkan a találatok közt. Nos: ha Ön hirdetést, felhívást vagy linket helyezne el ezen a frekventált helyen: >írjon< //// Más ajánlat: az Ukrajna témájú blogon szintén közzétehet hirdetést, felhívást, szakcikket - azt igen sokan olvassák!

Keressen akkor is, hza azt szeretné, hogy saját honlapja jobban szerepeljen a Google-találatok listáján. Évek óta foglalkozom keresőoptimalizálással, szívesen elvállalok ilyen megbízást. >KAPCSOLAT a honlapoptimalizáló és linképítő SEO-mesterrel<

az UngParty része | készíti: Balla D. Károly <életrajz, elérhetőség | A szerző blogja: BDK BLOG | magazinja: BDK Online | Balla D. Károly újabb könyvei

CIKKEK: Volt egyszer egy birodalom | Ukrajna színeváltozása | Ön is közzétehet itt hirdetést, cikkét. Ha érdekli: >írjon<

Ha Ön Ukrajnával vagy az ukrán közélettel, történelemmel, társadalommal, politikával, kultúrával, nyelvvel, gazdasággal foglalkozik, vagy vállalkozása, üzleti érdekeltsége van Ukrajnában, ezen az oldalon közzéteheti hirdetését.

Itt ÖN is hirdethet, megadhatja címét, elérhetőségét, elhelyezheti logóját, bannerjét vagy az oldalára mutató linket. Mód van közlemények, cikkek, felhívások közzétételére is. . >írjon<

 
Ha Önnek jogi védelemre, ügyintézésre, befektétési tanácsra van szüksége az adott térségben, keresse a legjobb ügyvédi irodát Ukrajnában: biztonságos jogvédelm, üzleti kíséret. (x)
 
Az oldal témája és kulcsszavai: Ukrajna, ukrajnai, UKR., ukrán, ukránok, UA, Ukraine, Ukraina, Ukrán Köztársaság, ukrán nyelv, szláv, Kelet-Európa, Hrivnya, UAH, Ukrajna pénzneme, ukrán pénznem, időzóna, időeltolódás, telefon hívószám, előhívószám, telefonkód, ukrán politikai élet, választások Ukrajnában
 

ONLINE KÖNYVEK LETÖLTÉSE

 

Bor marketing - a Tokaji aszu

 
Szerencsejáték vagy tudás? - Texas Holdem



HONLAP KÉSZÍTÉS és GOOGLE OPTIMALIZÁLÁS - SEO

 



 
Aktuális SEO:
szemantikus web - Google keresés első találat - Seo

arany elmének gyöngy a gondolatja

Ukrajna - információk, érdekességek

Ukrajna: állam, középhatalom Európa keleti térfelén, az Európai Unió és Oroszország ütközőzónája. A Szovjetunió felbomlása után 1991-ben alakult mai Ukrajna Kelet-Európa egyik legnagyobb területű és legnépesebb országa, Magyarország legnagyobb szomszédja. Nyugatról Szlovákia és Lengyelország, északról Fehéroroszország (Belarusz), keletről Oroszország, délnyugatról Moldova, Románia és Magyarország határolja. Déli határát a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mossa, ezek közé nyúlik be a Krím félsziget. Ukrajna a Szovjetúnió legjelentősebb utódállama Európában, tagja a Független Államok Közösségének. Fővárosa Kijev, lakosainak száma kerekítve 46 millió, hivatalos nyelve az ukrán, pénzneme az ukrán Hrivnya (UAH), telefon-előhívószáma +380. Ukrajna legkisebb közigazgatási egysége az ország délnyugati csücskében, Kijevből nézve a Kárpátok gerincén túl elhelyezjedő Kárpátalja, amely 1920-ig a történelmi Magyarország részét képezte.

Ukrajna - számok, adatok

  • Ukrajna lakossága az 1991-es függetlenedés és rendszerváltás óta 2008 elejére 52 millióról 46 millióra csökkent.
  • Ukrajnában a születéskor várható átlagos élettartam férfiak esetében 64 év, nőknél 75.
Főváros
Kijev - Київ
Hivatalos nyelv
ukrán - українська
Államberendezkedés
Elnöki-parlamentáris köztársaság
Függetlenség kikiáltása
1991. augusztus 24. 
 Terület
603 628 km²
Lakosság
 - becslés 2012 márciusára
45 559 000 fő
 - 2001-es népszámlálás
48 457 000 fő
Népsűrűség
76 fő/km²
Pénznem
Hrivnya - Гривня - UAH
Ország-kód
UA / UKR
Telefon-kód
+380
Időzóna = Budapest + 1
Kelet-európai (UTC+2)
 - nyári időszámítás
UTC+3

Fontos: Bár jelenleg Kárpátalján is az országos, azaz kijevi időszámítás a hivatalos, a kárpátaljai magyarok általában a budapestivel megegyező "helyi időt" vagy "magyar időt" használják mindennapi kommunikációikban.

Balla D. Károly:

Volt egyszer egy birodalom

A kárpátaljai idő, mint nemzeti ellenállás...

Bacsó Péter Hány az Óra, Vekker úr c. filmjének egy jelenetsorában a fogva tartottak azon a réven képesek ellenállni a megtöretésnek és megőrizni emberi tartásukat, hogy birtokukba veszik a pontos időt. Az órásmesternek a fejében ketyeg egy belső vekker, tíz másodpercenként közli az állását fogolytársaival, végül az összezártak kórusban skandálni kezdik a pontos időt: ez ellenállásuk netovábbja, ebbe kapaszkodnak, ezt nem vehetik el tőlük. A filmben az idő tudása a szabadság és a szuverenitás egyfajta szimbólumává emelkedett.

A pontos idő évtizedeken át a kárpátaljai magyarok életében is valami hasonló szerepet játszott. Öntudatos magyar ember nem a hivatalos moszkvai idő szerint, hanem "mi szerintünk" járatta az óráját, így az 2 órával kevesebbet mutatott nemcsak a Kreml toronyórájánál, hanem az összes ungvári és beregszászi, huszti és técsői hivatalos időmérőnél, a pártitkárok és tanácselnökök, gyárigazgatók, kolhozelnökök, tanszékvezetők és főszerkesztők karórájánál.

Hogy a "mi szerintünk" nyilvántartott pontos idő történetesen éppen a budapestivel esett egybe, azt senki nem hangsúlyozta, de mindenki nagy megelégedéssel konstatálta saját időmérőjén, hogy éppen akkor mutat 12-t, amikor a Kossuth rádióban kongatni kezdik a delet.

A moszkvai időzóna egyébként csak eggyel esik keletebbre a közép-európainál, hogy mégis kétórás volt az eltolódás, annak oka eléggé speciális. Annak idején, talán 1920-ban, a fiatal szovjet állam az időt is forradalmasította és az időről szóló dekrétum kimondta, hogy az ország egész területén az addig érvényes zónaidőkhöz hozzáadandó +1 óra, s egyedül ez számít hivatalosnak. Ez az úgynevezett rendeleti idő. Szovjet-Ukrajna egészét a moszkvai időzónába kanyarították, s miután Kárpátalja is része lett 1945-ben Ukrajnának, a hivatalos idő is a moszkvai lett. (A rendeleti idő fogalma azóta minálunk is jól ismert, hiszen a nyári időszámítás sem más, mint az érvényes, a csillagászati időhöz igazodó zónaidőnek +1 órával történő növelése.)

A vekkerekbe és karórákba rejtett "mi szerintünk" való "magyar" idő a nemzeti ellenállásnak, gondolhatnánk, igen szelíd formája. Valóban az, de a hatóságok és hivatalos emberek mégis árgus szemmel őrködtek azon, nehogy a privát szférából átkerüljön a nyilvánosba: sajtóban kizárólag a hivatalos idő szerepelhetett, és már abból is botrány lett, amikor egy magyar nyelvű lapban valamilyen esemény időpontjának a közlésében az jelent meg, hogy "18 órakor, moszkvai idő szerint" - mert hát ugyan milyen más idő létezik még?

A megőrzött, átmentett "saját időnek" talán volt valami szerepe abban is, hogy a kárpátaljai magyar ember a lelke mélyén soha nem hódolt be teljesen a Birodalomnak. Ha másutt nem, hát kis falujában, templomában, saját telkén-portáján vagy a magára csukott lakás családi mikrokozmoszában megteremtette azt a világot, amelynek alig volt köze a szovjet valósághoz. Ahogy a zsebkendőnyi háztáji földjén megtermelte mindazt, amire családjának szüksége volt (és itt végezte el, amit a kolhozmezőkön többé-kevésbé elszabotált), ugyanúgy "háztáji gondolkozásában" nem nagyon azonosult az őt körülvevő világgal: nem érzett iránta elkötelezettséget, sőt, mindig inkább ellendrukker volt, mint pártoló. Nem tanult meg rendesen oroszul, gyerekeit lefordíthatatlan nevűre keresztelte, ha tehette, templomba járt (pedagógustól "feljebb" erre már nem nagyon volt módja: állásával játszott), a magyar rádiót hallgatta, a magyar tévét nézte, magyar újságot és magyar könyvet olvasott (ha hozzájutott). Nem sietett funkciót vállalni, nem lépett be a pártba, csak ha nagyon kellett (akkor sem meggyőződésből, hanem hogy a tagsághoz kötött magasabb beosztást megkaphassa). S ha nem is zárkózott el az új világ "vívmányaitól", életvitelében, főleg faluhelyen (a magyarság többsége itt él), ragaszkodott a hagyományaihoz, megtartotta ünnepei. Mindig tisztában volt hovatartozásával, s míg hivatalosan, adminisztrációs szempontból hellyel-közzel el is fogadta hazájának az országot, amelyben lakott, emocionálisan elsősorban szülőföldjéhez, Kárpátaljához, falujához-városához kötődött, Magyarország pedig, ahogy ma mondanánk, a virtuális haza szerepét töltötte be világképében.

Voltak persze, akik ennél a passzív ellenállásnál vagy egyik, vagy másik irányban tovább léptek. Ám a nyíltabb opponálást vállalókkal hamar elbánt a hatalmi apparátus, így ilyesmire csak el-elvétve került sor, és ezek is többnyire eléggé "ártatlan" szembefordulások voltak (mégis megtorolták). Sokkal többen akadtak, akik valamilyen szinten és valamilyen megfontolásból hajlandóak voltak a rendszerrel együttműködni. Egy részük azzal a hittel cselekedte, hogy ezzel jót tesz, kivívja a magyarság iránti bizalmat, és "belülről" tehet valamit a közösségért. Az együttműködők másik része inkább saját karrierjét építgette, megjátszotta a rendszer elkötelezettjét, de közben belül egészen mást gondolt. És nyilván voltak olyanok is, akik valóban hittek a szocializmusban, az egységes szovjet népben, a proletár internacionalizmusban, a formájában nemzeti, de tartalmában szocialista művészetben stb. A többség számára azonban ezek elfogadhatatlan, vagy inkább tartalmatlan fogalmak voltak: lepergett róluk, mint lúdról a víz.

A kárpátaljai magyarokat nem törte meg az 1944-es etnocídium (erre egyébként kisebb demográfiai robbanással válaszolt: az ezt követő egy-két évtized a magyar közösség lélekszámának emelkedését hozta), nem forgatta ki mivoltából az ötvenes évek diktatúrája, nem bízta el magát a hatvanas évek enyhülő légkörében, és nem vesztette el arculatát a pangás véget nem érőnek tűnő korszakában. Sőt: évtizedekig úgy tűnt, mintha a keményebb-lágyabb presszió megerősítette volna hitében, magyarságában, és amikor a nyolcvanas évek közepétől a peresztrojka képében kezdett lábra kapni a szabadság, mindenki azt hitte: egy demokratikus társadalomban minden értékét kibontakoztathatná, minden elfojtott képességét a közösség felemelkedése érdekében tudná kamatoztatni - és mindazt, amit halmozottan hátrányos helyzete miatt elszenvedett-elvesztett, azt többszörösen bepótolhatja, mint ahogy az erősen visszanyesett fa növi túl megkíméltebb társait.

...Aztán minden másképpen lett. Amit az ötödfél évtizedes szovjet éra ideológiai-politikai pressziója nem tudott megtörni, azt szalmaszálként roppantotta el a független Ukrajnával érkező gazdasági és egzisztenciális kiszolgáltatottság. De ez már egy másik történet az elszabadult és a fejünk fölött kíméletlenül átlépő időről.


(2003)
A hosszú önálló történelmi múlttal rendelkező európai országok sora 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásával több új állammal, köztük Ukrajnával gyarapodott. Az ország lakossága a függetlenséget össznépi lelkesedéssel fogadta, úgy értelmezve a helyzetet, hogy ezáltal hirtelen egy jóléti állam polgáraivá válnak. ukrajnai könyvEz idő tájt az ukrán parlament eltökélten tárgyalt „Polubotok kincséről” – arról az aranykészletről, amelyet állítólag Pavel Polubotok hetman a 18. század elején helyezett el az Angol Bankban. A politika nyíltan és teljes komolysággal hirdette, hogy a felgyülemlett kamatokkal együtt „Polubotok kincséből” minden ukrajnai lakosra mintegy 300 ezer font jut. A kincs – ami nincs – helyett az országnak saját erejéből kellett szembenéznie az állam- és nemzetépítés nehézségeivel, a politikai, gazdasági reformok buktatóival. Ez a könyv az eltelt időszakot elemzi szaktudományos szempontból, de a szélesebb olvasóközönség számára is érthető formában – az emlékezetpolitikától elindulva, a regionális identitásokon keresztül egészen az olyan aktuális kérdésekig, hogy vannak-e még Ukrajnában hagyományos mozik, mi jelenti ma a szórakozást az ötvenmilliós országban, mit jelent a vallásosság, ki a gazdája a földnek, jelen van-e az antiszemitizmus, miről szól a nagypolitika, s hogyan vesznek abban részt az ukránok, az oroszok, a tatárok, a magyarok;  továbbá, hogy mi is az a szurzsik.


A kötet szerzői:

Arbenyina Vira – Aza Larisza – Brajcsevszka Olena – Danilov Szerhij – Fedinec Csilla – Hejec Valerij – Holovaha Jevhen – Ivanenko Olena – Jevtuh Volodimir – Kucenko Olga – Malinovszka Olena – Mihejeva Okszana – Panyina Natalija – Paniotto Volodimir – Portnov Andrej – Pribitkova Irina – Rucska Anatolij – Sevel Okszana – Szereda Viktória – Szkokova Ljudmila – Sztehnij Olekszandr – Vasrova Natalia – Ziyatdinova Emine

Szerkesztette Fedinec Csilla és Szereda Viktória

Kalligram  / Régió Könyvek

-------
Kiadó:    Kalligram Kiadó, Pozsony
Kiadás éve:    2009
ISBN:    9788081011245


Néhány kiragadott részlet a könyvből:

[…] A szovjet örökséget […] nem lehetett teljesen kiszorítani a legitimnek tekintett narratívából, tekintettel a lakosság jelentős részének hangulatára – akik a szovjet korszakot a jólét, a szociális garanciák és a stabilitás időszakaként élték meg –, és Oroszország külpolitikai nyomására. Ilyen feltétlenül integrálandó történelmi esemény volt a Nagy Honvédő Háború, mellyel kapcsolatos emlékezetet főként a szovjet politika, azon belül is a brezsnyevi időszak alakította. A háborúnak a hivatalos narratívába történő integrálásában a fő stratégia az volt, hogy igyekeztek azt az emberi oldaláról megközelíteni, a figyelmet az „egyszerű emberek” hőstetetteire és szenvedéseire irányítani, miközben lerántották a leplet a szovjet állami és katonai vezetés által elkövetett hibákról és kegyetlenségekről. […] Ugyanakkor az 1990-es évek közepén mind szembeötlőbbé válik a törekvés arra, hogy megteremtsék az ideologizált emlékezet alternatíváját, amit óvatosan nevezhetünk a nemzetiesítéssel szembeni ellenállás puha formájának. Nemcsak ideológiai amnéziáról van szó, amikor a Lenin utca vagy Dzerzsinszkij utca névadói már semmit sem mondanak az ott élőknek, hanem a szimbolikus összefüggések új formáinak kereséséről is. Ennek legnyilvánvalóbb példája, amikor Ilf és Petrov regényhőseinek emlékműveket állítottak. Még 1992-ben Kijevben avattak emléktáblát azon a helyen, ahol „a nagy októberi szocialista forradalomig Mihail Szamuelevics Panyikovszkij dolgozott” (ugyanitt, pár lépésre a Hrescsatiktól, 1998-ban szobrot is állítottak Panyikovszkijnak). Hamarosan 12 szék emlékművet állítottak Odeszában, Fjodor atyának a harkovi váróteremben, Osztap Bendernek a Zsmerinka állomáson, „Schmidt hadnagy gyerekeinek” Bergyanszkban, Emberevő Ellocskának Harkovban. Röviddel Juscsenko hatalomra kerülése után a Harkov megyei állami adminisztráció honlapján megjelent a hír, hogy 2005. augusztus 22-én, Harkov felszabadítása évfordulójának küszöbén és Ukrajna Függetlenségének napján avatják fel Osztap Bender szobrát. Nem tudni, mennyire voltak tisztában az ötletgazdák a két nagy állami ünnep és az irodalmi alak összekapcsolásának természetével. Fontos leszögezni, hogy az Ilf és Petrov hősök emlékművekben való megörökítésének hulláma nem terjedt ki a nyugati megyékre, ahol Tarasz Sevcsenkónak és Sztepan Banderának állítottak újabb és újabb emlékműveket. A posztszovjet Ukrajna egyik paradoxonja, hogy az „ideológiamentes” emlékművek (lásd még csak Harkovban például a szerelmesek szobrát, a Hegedűs a háztetőn vagy a focilabda emlékművét) stílusukat tekintve sokkal kevésbé emlékeztetnek a szovjet hagyományokra, mint az ideológiai kötődésű, radikálisan szovjetellenes tartalmú galíciai monumentumok. […] Azt a problémát, hogyan lehet beleírni a II. világháború történetének új, ukrán verziójába az Ukrán Nacionalisták Szervezetének és az Ukrán Felkelő Hadseregnek a tevékenységét, azzal oldották meg, hogy a hangsúlyt a németekkel szembeni ellenállásukra, a Kelet-Ukrajnára is kiterjedő akciókra (ezzel szimbolizálva a mozgalom összukrán jellegét), a nacionalista mozgalom 1943 utáni demokratizálódására fektették, elhallgatva a volhíniai lengyelellenes akciót és az ukránok részvételét a zsidók exterminálásában. […] Az apoteózis azáltal következett be, hogy az elnöki rendeletre elkészített Ukrajna emlékkönyve köteteit, melyekben a háborúban elesetteket sorolták fel, két hivatalos változatban nyomtatták ki. Az egyikben az utolsó kötet szerkesztői utószavába bekerült, hogy „az UPA és annak fegyveres alakulatai a fasiszta Németország csatlósaiként harcoltak a Hitler-ellenes koalíciót alkotó országok ellen és a fasizmussal kollaborálók bélyegét viselték magukon”. A második változatból ezt a szövegrészt kihagyták. Mindenki azt a történelmet kapta, amit várt. […]

Andrej Portnov: Történelemírás ukrán módra. Megjegyzések a hétköznapi valóság történeti alapú átrendezéséhez

*

[…] Ukrajna fontosnak tartja, hogy az államközi kapcsolatok terén és a magánérintkezésben is érvényesüljön a kapcsolat a területén élő nemzetiségek és anyaországaik között. Az anyaországok igyekeznek erkölcsi, anyagi támogatásban részesíteni a más országok területén élő nemzetrészeket. Magyarország például törvényt alkotott a határon túl élő magyar kisebbségek támogatásáról, melynek keretében az ukrajnai magyaroknak is rendszeres anyagi támogatást nyújt etnikai-kulturális fejlődésükhöz. Hasonló módon (állami és társadalmi szervezeteken keresztül) érkezik támogatás Bulgáriából, Izraelből, Németországból, Lengyelországból, Oroszországból és más országokból is. […] A […] jogi dokumentumok és intézmények, melyek a nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkoznak, valamint az ukrán állam etnopolitikája elősegíti a különböző államokban élő nemzetrészek együttműködését, többek között természetesen az ukrán etnikum esetében is, egyúttal ösztönzi új utak és lehetőségek felkutatását is. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az állami végrehajtó apparátus etnikai-nemzeti ügyekkel foglalkozó hivatalainak állandó és rendkívül szerencsétlen átszervezése negatívan hatott a felsorolt bizottságok munkájára, valamint a megkötött egyezmények végrehajtására. Ennek következtében a mindenkori ukrán kormány asztalára nem kerültek olyan dokumentumok, amelyek valamilyen egységes keretben tettek volna javaslatokat az ukrajnai nemzetiségekkel és az ukrán diaszpórával kapcsolatos kérdésekben. Ilyen többek között az állami ukrán iskolák, kulturális központok megnyitásának, a kisebbségeknek és a diaszpórában élőknek szóló tankönyvek tartalmi kérdései; a kárpátaljai Vereckei-hágón felállítandó emlékművel kapcsolatban újra és újra kiéleződő viták stb. Senki nem foglalkozik az egyezmények végrehajtásának ellenőrzésével, éppen ezért a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekről folytatott diskurzusokban az egyezményt megkötő másik fél mindig előnyben van Ukrajnával szemben. […]

Volodimir Jevtuh: Az ukrán társadalom etnikai-nemzeti sajátosságai

*

[…] Noha az, hogy Ukrajna lakosságának közel fele (45%-a) ellenzi, hogy zsidók is éljenek az országban, rendkívül sajnálatos tény, interpretálásával nagyon óvatosnak kell lenni. Először is, még nem tudjuk egészen pontosan, hogy a Bogardus-skála adatai és az antiszemitizmus valóságos szintje –, ami magában foglalja a megkérdezettek világnézetét és magatartását is – milyen összefüggésben van egymással. Ezért a kapott adatok megbízhatóan rögzítik az antiszemitizmus növekedését, de azokat nem lehet úgy beállítani, mint a reális magatartás mutatóit. Ha például verbálisan 8% hajlandó befogadni a családjába zsidókat, nem biztos, hogy valóban így is cselekednek tényleges élethelyzetben (tényleges élethelyzetben ez a mutató egyaránt lehet alacsonyabb és magasabb). Másodszor, közelítő méréssel azt tapasztaltuk, hogy a zsidókkal szembeni magatartás nem rosszabb, mint a legtöbb etnikai csoporttal kapcsolatban […] Az ukrajnai lakosok 75%-a nem fogadja el az ország lakosaként a zsidókat, ám, például, 64% ugyanígy van a románokkal, 71% pedig a cigányokkal. […] Az antiszemitizmusra ható négy tényező közül három – iskolázottság, nyelvi-etnikai hovatartozás és a település típusa – a kszenofóbiára is befolyással van. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál kevésbé antiszemita, faluhelyen erősebb az antiszemitizmus, mint városban, s minél nagyobb egy város, annál alacsonyabb szintű. Mérhető eltérés van az ukrán nyelvű ukránok, az orosz nyelvű ukránok és az oroszok között az antiszemitizmus tekintetében; az első csoport körében a legerősebb, s utána csökken. Az ukránok és az oroszok, valamint az ukrán nyelvű ukránok és az orosz nyelvű ukránok antiszemitizmusának szintje közötti különbségek szinte teljes mértékben megmagyarázhatók a településtípussal. Az életkori sajátosságok tekintetében lényeges különbség van az antiszemitizmus és a kszenofóbia szintjét illetően. A kszenofóbia az idősebbek között a legerősebb és a 18–20 évesek körében a leggyengébb, az antiszemitizmus viszont éppen az utóbbi korcsoportban a legerősebb. Az utóbbi 10 évben a 18–20 évek körében erősödött a leginkább az antiszemitizmus. (A 18 év alatti korcsoportot nem vizsgáltuk, de sajnálatos módon azt kell feltételeznem, hogy ebben az életkorban még rosszabb a helyzet.) Ez a legnyugtalanítóbb tendencia. Feltételezhető, hogy az utóbbi években Ukrajnában az antiszemitizmusra más tényezők is hatottak, mint a kszenofóbiára. Ilyen tényező többek között az antiszemita kiadványok sokasága, az antiszemita politikai erők aktivizálódása a 2004. és a 2006. évi parlamenti választások során, valamint az, hogy Oroszországban is növekszik az antiszemitizmus, ami hatással van Ukrajna lakosságára (a lakosság jelentős része rendszeresen olvassa az oroszországi újságokat, folyóiratokat, hallgatja az orosz rádiót és nézi az orosz tévét). […]

Volodimir Paniotto: Kszenofóbia és antiszemitizmus Ukrajnában

A komisz Ukrajna igazságtalan

Amint Ukrajna síkra száll az én szuverenitásom mellett, azon nyomban viszonzom ezt a gesztust. - Balla D. Károly

Ukrajna a szememben igazságtalan, komisz ország, amely még soha nem vette figyelembe az én igazságomat – ezért aztán a legcsekélyebb szándékomban sincs az ő igazsága mellett síkra szállni. Hogy ezt megtegyem, azt előbb ki kell érdemelnie. Viszont maximálisan kívánom, hogy erre meglegyen a lehetősége. >A komisz Ukrajna

A mai Kárpátalja (Zakarpattye) Ukrajna dél-nyugati közigazgatási területe (megyéje), Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal szomszédos régiója. Területe 12 800 km2. Négyötöde hegyvidék, egyötöde alföld (beregi és ugocsai Tiszahát). Az itteni Kárpátok három nagyobb hegyvonulata: a Beszkidek és a Gorgánok a voltaképpeni földrajzi határon és a vízválasztón húzódnak, a megye középső és keleti részét foglalják el a Poloninák és a Vihorlát-Gutini hegylánc. A vidék délkeleti részére benyúlnak a Máramarosi havasok. Kárpátalja – és egyúttal Ukrajna – legmagasabb pontja a 2061 m magas Hoverla. Legnagyobb folyója a Tisza, továbbiak: Tarac, Talabor, Nagyág, Borzsa, Latorca, Ung. Legnagyobb tava a Szinevéri-tó. || Kárpátalja teljes népessége cirka 1 millio 250 ezer fő, a magyarok száma kb. 150 ezer (12 %) Megyeszékhely: Ungvár. Nagyobb városok: Munkács, Beregszász, Csap, Huszt. || Telefon előhívószám: (+380) 31

 

Új projektum: A forradalmi Ukrajna 2014-ben

Részlet egy ott közreadott írásomból:

... Felhívott telefonon a helyi írószervezet elnöke és közölte, hogy megfogalmaztak egy nyilatkozatot, amelyben elítélik az orosz agressziót és síkra szállnak Ukrajna területi sérthetetlensége mellett; megkérdezi, aláírom-e. Nem, nem írom alá. Első szóra megérti és sem magát nem hozza, sem engem nem hoz kellemetlen helyzetbe azzal, hogy megkérdezze, miért nem. De meg tudnám-e magyarázni úgy, hogy ha őt nem is, legalább magamat meggyőzzem döntésem helyességéről? Tudnék-e eléggé hitelesen érvelni azzal, hogy Ukrajna igazságát például azért nem tudom elfogadni, mert ez az ország közel negyedszázados létezése alatt lényegében elutasította a területén élő nemzeti kisebbségek igazságát, mi több, lábbal tiporta jogaikat (lásd például a nyelvtörvények körüli hisztériákat; és itt persze nem csupán a kárpátaljai magyarokról van szó, hanem például – egy testközeli lehetetlenségre utalva – arról is, hogy a magyarokkal sorsközösségben élő ruszinokat mint nemzetiséget és nyelvüket a hivatalos Ukrajna a mai napig nem ismerte el). De tudok nyomósabb érvet is: ez az ország nem nyújt állampolgárai számára sem szociális, sem egészségügyi, sem gazdasági biztonságot, nem szavatolja sem a jog előtti egyenlőségüket, sem pedig egyéni és kollektív jogaik széleskörű gyakorlásának lehetőségét. A társadalmi élet minden területét mélyen átszövő és arroganciával párosuló korrupció alapjában teszi lehetetlenné az emberi méltóság megtartását. Azonban a fentiek elleni tiltakozása jeléül az írószervezet még soha nem fogalmazott meg nyilatkozatot…

Ukrajna a szememben igazságtalan, komisz ország, amely még soha nem vette figyelembe az én igazságomat – ezért aztán a legcsekélyebb szándékomban sincs az „ő” igazsága mellett síkra szállni. Hogy ezt megtegyem, azt előbb ki kell érdemelnie. Ígérem, amint Ukrajna síkra száll az én nyelvi, nemzeti, kulturális stb. szuverenitásom mellett (s mivel hatalmában áll, ezt garantálja is), azon nyomban viszonzom ezt a gesztust.

Forradalmi változások Ukrajnában - 2014
Ukrajna - Kárpátalja
sajtó: Kárpáti Igaz Szó
Ukrajna az EU-ban
Vereckei honfoglalási emlékmű + fotók
Az Ukrajna-blog frissei:

Webáruházak melyek Ukrajnába ingyen szállítanak

71 milliárd dollárra nőtt az ukrán államadósság

2016 legjobb csempészmódszerei Ukrajnában

Ilyen volt 2016-ban az ukrajnai gazdaság

Minimálbéremelés Ukrajnában 2016-ban

Ukrajna-2017: ünnepnapok, szabadnapok, kimenők

Mobilszolgáltatók Ukrajnában

Az ukrajnai mobilmarketing sajátosságai

Szavcsenko Ukrajna diktátora akar lenni

Régi trükkel csalnak ki pénzt az autósoktól Ukrajnában

Az ukrán válogatott meccsei a foci EB-n

Csökkent Ukrajna lakossága

Csernobil: tények, okok, hiedelmek

Teljes a káosz az ukrán parlamentben

22 évet kapott az ukrán pilótanő

Amerikai párbaj vagy zsákutca az ukrajnai kormányváltás

Nem csak a harcokban halnak meg az ukrán katonák

Folytatja devalvációját az ukrán hrivnya

Nem teljes a béke Kelet-Ukrajnában

Európai Uniós pénzből modernizálják az ukrajnai határátkelőket

Üzemzavar egy orosz atomerőműben. Kell-e félnünk?

Bemutatták az adóreform-tervezetet Ukrajnában

Ukrajna elnöke, Petro Porosenkó, a Krími áramellátás gyors visszaállítását sürgeti

Megszűnt a rendőrség Ukrajnában

Hollandiában népszavazás lesz Ukrajna Európai Uniós tagságának ratifikálásáról

a Kárpátalja Blog frissei:
a BDK BLOG frissei:

SEO - Honlap-optimalizálás - Keresőoptimalizálás - Keresőmarketing - Google-optimalizálás

SEO - keresőmarketing
keresőoptimalizálás

weboldal SEO - Google keresőoptimalizálás

SEO - keresőoptimalizálás

Stat:

 


UKRAINE - Ukrajna, ukrajnai, ukrán, ukr., UA, FÁK, Független Államok Közössége, Szovjetunió, szovjet utódállam, KGST, Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa, Varsói Szerződés, Oroszország / Kijevi Rusz, Kijevi Fejedelemség / Ukraina, Ukrán Köztársaság, ukrán nyelv, szláv, szlávok, keleti-száláv, Kelet-Európa, Hrivnya, UAH, Ukrajna pénzneme, ukrán pénznem, Ukrajna fizetőeszköze, időzóna, időeltolódás, zónaidő, hány óra van Ukrajnában, mennyi az idő Ukrajnában, amikor Budapesten déli 12 óra van, pravoszláv, ortodox, ordodoxia, ukrán egyház, ukránok vallása, ukrán autokefális egyház, pátriárka // politika, közélet, társadalom, közigazgatás, adminisztráció, Ukrajna területi felosztása, Ukrajna közigazgatási egységei, megyéi, területei, Ukrajna régiói, történelmi területe, földrajzi sajátosságai // Ukrajna elnöke, Kravcsuk, Kucsma, Janukovics, Juscsenko / Timosenko, Jacenyuk, Klicsko, Sevcsenko // Régiók Pártja, Egyesült Ellenzék, Batykivscsina, Szvoboda, Udar, BJUT, Nasa Ukraina, ellenzéki koalíció, eu, homofóbia, homoszexualitás, kampányfogás, kettős állampolgárság, közvéleénykutatás, media, pártok, állam, sajtószabadság, szavazatvásárlás, választás 2012, választási csalás, parlamenti választások, Duma, Legfelsőbb Tanács, Legfelső Tanács // magyarok Ukrajnában, Kárpátalja, ukrajnai magyarság, magyar képviselő az ukrán parlamentben, Sepa, Fodó Sándor, Tóth Mihály, Kovács Miklós, Gajdos István, KMKSZ, UMDSZ, Kárpátaljai magyarok Kulturális Szüvetsége, Ukrajnai Demokrata Szövetség, Magyarország Kijevi Nagykövetsége, magyar nagykövet, ukrán nagykövet, Ungvári Főlonzulátus, beregszászi főlonzul, konzul , Ukrajna városai, nemzetiségei, lakossága, népessége, nemzeti megoszlás, ukrán történelem, Ukrajna földrajza, néprajza, domborzata, éghajlata. Tarasz Sevcsenko, Leszja Ukrainka / Kijevi Dinamó / Nemzetközi megnevezése: Ukraine. A mai Ukrajna egy nagy területű középhatalom Kelet-Európában, 1991 óta a Szovjetunió egyik utódállama. Nyelve az ukrán, fővárosa Kijev, lakosainak száma 46 millió. Forradalom Ukrajnában 2014-ben, orosz-ukrán polgárháború, a Krím ennektálása Oroszországhoz. Minden a kijevi Majdanon kezdődött: tüntetések, zavargások voltak amiatt, hogy az ukrán kormány leállította az EU-társulási tárgyalásokat.
KÁRPÁTALJA LINKEK | KÁRPÁTALJA TÉRKÉP | VERECKEI HÁGÓ | KÁRPÁTALJA TELEPÜLÉSEI (ukrán-magyar névjegyzék) | KÁRPÁTALJA BLOG
 

Ukrajna domborzati térképe (kattintásra nagyobb)

 

Ukrajna közigazgatási térképe (kattintásra nagyobb)

 

AA 2007-es ukrajnai parlamenti választások eredménye a pártok elsősége szerint (kattintásra nagyobb)

Ukrajna átnézeti térképe (kattintásra nagyobb)


A vidék múltját bemutató történelmi könyvek Kárpátalját szegényországnak nevezik, és nem is alaptalanul. Bár a régió sokat fejlődött és a történelmi kárpátaljai seo laptop honlapoptimalizálása száma is örvendetesen megnövekedett, az ukrajnai és pláne az európai átlagtól jócskán elmarad a jogi biztonság és védelem csakúgy, mint a virtuális szerver bérlés és a pánikbetegség kezelése.

Ungváron él a keresőoptimalizálás nagy kárpátaljai seo-mestere és webrátora, aki olyan módon végez google seo honlap optimalizálást és kreatív linképítést hogy a nagy kereső program mind a tíz ujját megnyalhatja akkor, amikor a laptop marketing - magyar Arvisura könyv elérését fürkészi árgus szemmel és a rá jellemző gyanakvással akkor is, amikor keresőbarát url mester és title optimalizálás fennforgásáról számolhatnak be az budapesti télikert építők az őstörténeti seo-net a keresőmarketing és első google oldal vívmányai elévülhetetlenek, akárcsak az ukrajnai cégalapítás és a kognitív viselkedésterápia pszicho-biztonsága az az agorafóbia tünetei, leküzdése és kezelése sikerével szemben.

< #laptopszerviz | Optimalizációs céllal indított új keresőmarketing projektumom az public relations cikkírás - szakmai szövegírás honlapra blogot támogatja annak a kérdésnek a feszegetésével, hogy linképítéssel és PRcikk elhelyezéssel lehet-e hatékony Google-helyezés javítást végezni. >> télikertgyárás Budapest