Holdfogyatkozás Kárpátalján

Úgy tűnik, azzal a kis élcemmel, hogy Nemzeti Holdfogyatkozást hirdettem a Kárpát-medencében, nem is túloztam sokat, ugyanis egyik portálunk kárpátaljai eseményként tette közzé a Hold elsötétedéséről szóló hírt… Erről a régi anekdota is eszembe jut: állítólag a török kormány nehezményezte, amiért az örmény címerben benne van az Ararát, holott az nincs Örményország területén, csak látszik onnan. Az örmények válaszoltak: a török címerben meg ott van a félhold, holott az nincs Törökország területén, csak látszik onnan. …Akárcsak Kárpátaljáról a holdfogyatkozás.

Olvass tovább

Sűrű napok

Vasárnap összeállítottam webmagazinom új számát (változatos anyag, tessék megnézni), hétfőn befejeztem a Mozgó Világ júliusi számába szánt hónaplót, de estére még hiányérzetem maradt, ezért lefordítottam egy Alberd Yollaka-verset (úgy érzem, igen jól sikerült). Mindeközben pedig teszteltem a Facebookot: az érdekelt, 954 ismerősöm közül hányan veszik észre, ha új bejegyzést teszek közzé. Eredmény: 24 óra alatt 57 lájkolást kaptam. Azokat is hozzávéve, akik kommenteltek (de nem lájkoltak), hatvan egynéhány visszajelzéssel számolhatok, így összességében valamennyi ismerősöm 7 %-a garantáltan látta a bejegyzést. Felteszem, hogy még  ugyanennyien látták ugyan, de ezt nem jelezték. Ez még így sem éri el a 15 %-ot – s közben persze tudni kell, hogy ennyien is csak a sok lájk miatt látták: ha senki nem nyilvánít tetszést, akkor a bejegyzés sokkal kevesebb üzenőfalon jelenik meg és sokkal hamarább eltűnik a süllyesztőben. Az eredmény ezzel együtt egyfelől felülmúlja várakozásomat, másfelől pedig azt mutatja, ismerőseinknek csak egy töredéke látja, ha közzéteszünk valamit a Facebookon. (Köszönet a résztvevőknek!)

Olvass tovább

Nemzeti Holdfogyatkozás

Az Egyek csoport elnöksége nevében ezúton tájékoztatjuk a világ magyarságát, hogy a nemzeti összefogás jegyében 2011. június 15-én Ünnepélyes Nemzeti Holdfogyatkozást tartunk a Kárpát-medencében.  Az esemény kezdetére a keleti égbolton kerül sor este fél kilenc után: megszerveztük, hogy a felkelő hold korongjára ekkor már részleges árnyék vetüljön. Biztosítottuk, hogy a horizont fölé emelkedett holdkorong teljes … Olvass tovább

Született gyilkosok

Ha valaki nem vonzódik különösen a véres filmekhez, akkor a Született gyilkosokról elsőre nehéz eldöntenie, hogy zseniális műalkotás-e vagy inkább csak gusztustalan és felháborító baromság. De ha elég nyitott az ember az ízlésétől idegen munkákra, másodjára talán megengedi a maga módján zseniális minősítést, hiszen el kell ismernie, hogy ez szinte már nem is film, hanem totális élményre hajtó mozi, amelyben látvány, hang, cselekmény, jellemek, szövegek és zenék, vágások és effektusok kompakt egységbe fogottan, érzékeinkre és elménkre egyszerre hatva bámulatos erővel teremtik meg a brutalitás poézisét.

Olvass tovább

Oresztész és a kávézacc

Az előbb elrepült egy mókus az ablak előtt, mondta bele a kávéscsészéjébe Éva egy reggelen, amikor még nem lehetett tudni, milyen ábrát rajzolnak a tektonikus vonalak a ház alá, mint ahogy azt sem, előkeveredik-e valaha a káoszból az egyén és a tömeg viszonyát ábrázoló elveszett festmény. Oresztész kinézett az ablakon, s anélkül, hogy mérlegelte volna, … Olvass tovább

Még egy „Lenin-vers”

Szörfölgetés közben akadtam rá a szép emlékű Zalabai Zsigmond egy esszéjére. Eszmefuttatását félig-meddig elfelejtett versemmel indítja, amely, mint írja 1994-ben: „esztétikai értékeivel, poétikai és stiláris eszköztárának sokkeffektusaival lenyűgözte, mondanivalójával, erkölcsi üzenetével, a nemzetiségi létezés egyik jelenségének kegyetlenül pontos diagnosztizálásával pedig töprengésre, a költő fölvetette gondolatok továbbgondolására késztette e sorok íróját.” A szlovákiai magyar irodalomtörténész értékelése hízelgő rám nézve, főleg, hogy tanulmányában teljes egészében idézi is versemet, amely az akkori Magyar Naplóban jelent meg 1990-ben. Az internetes Zalabai-lelet jó alkalom arra, hogy felidézzem keletkezése körülményeit.

Olvass tovább

Balfas névrokona

Bevallom, korábbi Balfas-fordításom azért készült, mert felmerült, hogy Muhammad Balfas vajon létező szerző-e, avagy a Világirodalmi Lexikon egyik szerkesztőjének a tréfájáról van-e szó. Kicsit kutattam a témában, az eredményről itt most nem számolok be, csak arra térek ki, hogy a Facebookon megtaláltam egy névrokonát. Elsőre azt reméltem, talán unokája – be is jelöltem ismerősömnek. Az imént elfogadta, én pedig azonnal megszólítottam. Sajnos nem rokona az indonéz költőnek, viszont tud róla. Érdeklődésemre azt is elmondta, hogy a Balfas Indonéziában a gyakori arab családnevek közé tartozik. Végül megkérdezte, miért érdekel ez engem. Elmondtam, hogy Magyarországon egyesek kétségbe vonják Balfas létezését (én pedig magyar író vagyok). Ó, értem – válaszolta az ifjú névrokon.

Olvass tovább

Digitális dedikálás

Széles az alagút címmel kiadtam 73 limerikemet elektronikus könyv formátumában, s most a 82. Ünnepi Könyvhét alkalmából digitális dedikálást indítok. Az e-book irodalmi hősökkel kapcsolatos pikáns ötsorosaimat, élő írók nevére írt sírverseimet és ötven kárpáti limerikemet tartalmazza (utóbbiak kárpátaljai helységnevekkel írt pajzán versikék). A digitális könyv megnyitható és letölthető, ennek részletei, illetve a dedikálás feltételei itt olvashatók:

Széles az alagút – Digitális dedikálás

Olvass tovább

Készülök valamire

Kedves barátaim, alighanem aggódtok értem: két napon át egyetlen bejegyzést sem tettem blogomban, ekkora kihagyásra a januári indulás óta még nem volt példa. Hogy ma is csak így, estefelé jelentkezem, arra jó okom van: VALAMIRE KÉSZÜLÖK, amivel talán már holnap elő tudok rukkolni. Most azonban még hiába kattintotok erre a képecskére… / Frissítés: most már … Olvass tovább