A függetlenség ára

kármentő pánsípMár nem is emlékeztem a Pánsípnak erre a kis helyes logójára (persze én kreáltam), amelyet többek között levelezésemben használtam: a szerkesztőség címe és elérhetősége mellett ez szerepelt a levelek fejlécében. Most úgy akadtam rá, hogy nem jutott eszembe egy régi szerzőnk neve, ezért belekotortam a digitális archívumomba, ahonnan kármentés címén időnként publikálok is ezt-azt. De más érdekességre is bukkantam: egy 1996-ban kelt levél tanúsága szerint éppen 15 évvel ezelőtt léptem ki a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségéből – azóta vagyok független, tartottam magam ahhoz, amit akkor komoly elhatározással bejelentettem: „a belátható jövőben nem kívánom semmilyen szervezetnek a tagságát gyarapítani”.

Kilépésemet akkor halk tiltakozásnak szántam egyfelől a kárpátaljai magyar szervezetek közt kiújult háborúskodás, másfelől a MÉKK-en belüli viszonyok ellen. Távozásom csendes és visszhangtalan volt, kilépő nyilatkozatom is tartózkodónak mondható. Akkor még bíztam abban, hogy ellenvéleményem és a visszásságok szóvá tétele iránti igényem nem feltétlenül vezet elszigetelődésemhez. Ekkor még, bár már nem fújtam velük egy követ, többé-kevésbé barátinak mondható viszony fűzött mind a szervezeti vezetők többségéhez, mind az írókollégákhoz. Aztán a következő pár évben sikerült jó tehetséggel aláhegedülnöm annak a törekvésüknek, hogy aljas árulónak nyilváníthassanak…


kármentés

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?