Dsida Jenő meghamisítva

Duna TV, március 15-i reggeli ünnepi műsor. Egy diák-szavalóverseny díjnyertese Dsida Jenő Psalmus Hungaricus c. nagyívű költeményét mondja. Nem csüggök minden szaván, igazából nem kedvelem ezeket az egy kaptafára járó, okosan, kiszámítottan átélős, betanított szavalatokat, a végén mégis felkaptam a fejem. És hol a záradék??? Tény, hogy kimaradt, és persze gyanakodni kezdek: hátha azért, mert irodalmunk jelentős magyarság-verse Jeruzsálemmel végződik. Eszerint lehagyták az utolsó részt? Biztos, ami biztos, utánanézek a Magyar Elektronikus Könyvtárban, ott persze a teljes vers szerepel azzal a véggel, amire emlékeztem. Megvárom, amíg a Duna TV honlapjára felkerül a műsor (lásd a 43. perctől). (Frissítés: a link már rossz helyre mutatott, töröltem, 2016)

Meghallgatom újra. Az elején a szavaló bemondja, és ki is van írva, hogy részlet. Kicsit megenyhülök. De azért most már végigkövetem a szöveget. És megdöbbenek. Az még hagyján, hogy számos kisebb-nagyobb részlet kimaradt a költeményből (tehát ez nem részlet, hanem rövidített változat),  ám súlyosabb vétség, hamisítás is történt: az utolsó előtti, V. rész végén nem hangzik el a refrén, viszont az utolsó, VI. rész után az „ó, Jeruzsálem, Jeruzsálem” végű záradék helyett a korábbi részek refrénje hangzik el! Jeruzsálem kicenzúrázva!

Keresgélek még kicsit a neten, találok egy profi szavalatot, Csurka Lászlóét. Csaknem sorról sorra ugyanazok a kihagyások, a végén kevesebb a csonkítás, de a záradék helyett itt is a korábbi részek refrénje hangzik el. Hát ezeknek (na jó: kiknek?) nem elég magyar Dsida? Nem elég keresztény egy bibliai szimbólum? Képesek verset hamisítani? Miért is?? (A szavaló kislány betanítója nyilvánvalóan ezt a Csurka-szavalatot vette alapul.) Még egy kicsit keresgélek, és megtalálom a hamisítást  dokumentálva is (lehetséges, hogy ez maga a forrás?). Egy esztergomi egyházi gimnázium honlapjához tartozó  oldalon pirossal jelölve az elszavalandó részek, a Jeruzsálem-záradék helyett odabiggyesztve az előző részek refrénje. Dsida papilag felülírva.

Bárhogy is, aki először elkövette ezt a hamisítást, igencsak ostoba ember lehetett, s  amellett, hogy a szépen felépített kompozíciót tönkretette, nem kisebb bűnt követett el,  mint  hogy egyik  legfontosabb, sarkalatos jelentéstartalmától fosztotta meg az immár  klasszikusnak számító költeményt. Az a sötét elme, aki ilyet tesz, nagyobb bűnökre is képes.

Álljanak itt kárpótlásul a vers elsumákolt záró sorai:

Mérges kígyó legyen eledelünk,
ha téged elfeledünk,
ó, Jeruzsálem!
Nyelvünkön izzó vasszeget
verjenek át,
mikor nem téged emleget,
ó, Jeruzsálem!
Rothadjon el lábunk-kezünk,
mikoron hozzád hűtlenek leszünk,
ó, Jeruzsálem, Jeruzsálem!


több irodalom

Dsida Jenő, irodalom, költészet, vers, Psalmus Hungaricus, magyarság-vers, zsoltár, magyar zsoltár, 137. zsoltár, cenzúra, hamisítás, csonkítás, Jeruzsálem, Zsoltárok Könyve

1. frissítés: Utólag írtam egy kis kiegészítést fenti cikkemhez NolBlogomban:

  • Mi a baj Jeruzsálemmel? (A Nolblogokat megszüntették, a linket kicseréltem, most oda mutat, ahová a posztot kimentettem)

És történt 15-én egy másik hamisítás is:

  • Cenzúrázta Petőfit a kormány

2. frissítés: Fenti posztomra felfigyelt a Hírszerző, Gavra Gábor ismerteti felfedezésemet és „kutatásom” eredményeit:

  • NER-henger? – Dsida Jenő is cenzúra áldozata lett (a Hírszerző megszűnt, link törölve)

Mindeközben (a sok megosztásnak és linkem számos helyen történt közzétételének köszönhetően) példátlan látogatottsága lett blogomnak: estére megközelítette az ezres nagyságrendet.


Olvasd ezt is: Cenzúra – sajtó – kiadók – Szamizdat Magyarországon

Facebook hozzászólások

“Dsida Jenő meghamisítva” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Propeller
  2. „Csak tiszta forrásból…”
    Nagyon helyesen teszi, hogy jelzi a cenzúrát, őriznünk kell költőink, íróink által ránk hagyott örökséget.
    Egy pár szót magamról:
    Olaszországban élek 21 éve, a magyar kultúra szeretete vitt rá arra, hogy a magyar klasszikusok néhány művét olaszra lefordítsam és az olaszokkal megismertessem. Honlapomon minden fordítás ingyenesen megtekinthető, saját célra letölthető. A napokban illesztettem be egy Dsida-versfordítást amit a Babelmatrix-on keresztül kértek.
    Miközben a fordítási munkát végzem, nagyon vigyázom arra, hogy az eredeti tartalom ne sérüljön, jelentése és lehetőség szerint ritmusa ne változzon, emellett az olasz olvasó számára is élvezhető legyen. Úgy tűnik, ez általában sikerül, mert sok elismerést kaptam magyar és olasz részről is.
    Pont emiatt egyes versek fordításáról, ha fájó szívvel is, inkább lemondtam minthogy az eredeti tartalmat meghamisítsam.

Szólj hozzá!