Alberd Yollaka jól tud magyarul
Kedves északi költőtársam alighanem megorrolhatott rám, amiért magyar versbe foglaltam finn nevét…Sokan élcelődnek utóbbi furcsa hangzásán. Ez részéről nem csupán sejtés.
Történt, hogy a lív származású finn költő, Alberd Yollaka, miután fordításomban a legnagyobb finnugor nép irodalombarátai is a Forrásban filollógiai csemegeként olvashatták verseit, intenzív érdeklődést kezdett mutatni a számára korábban kevéssé ismert magyar kultúra iránt.
Érdekes módon előbb a magyar zenéhez közelített. Ekkor állapította meg szellemesen, hogy ha egy muzsikáról első hallásra nem tudja eldönteni, hogy vajon Brahms Magyar táncai vagy Liszt Magyar rapszódiái szólnak-e, akkor az a zeneszám nagy valószínűséggel Monti Csárdása.
A főként felszínes jegyeket viselő „nagyon magyaros hangzások” után azonban jóval mélyebbre ásott.
Megismerkedett Bartók világával, el is mélyedt néhány művében. A Concerto többszöri meghallgatása után például az lett a határozott véleménye, hogy a mű felépítése grammatikai struktúrákat követ.
Illetve hát – fejtegette tovább – maguk a nyelvi szerkezetek voltaképp agyunk belső konstrukciójának a leképeződései, így végső soron a magyar nyelv és a bartóki muzsika azonos tőről fakad: emberi és nemzeti mivoltunk legmélyebb lényegéből.
A zenei kitérő után Yollaka még tett kis kirándulást a XX. század elejének magyar festészetében, Bortnyik Sándort azonnal kinevezte legnagyobb kedvencének, majd visszatért nyelvünk alaposabb elsajátításához. Ma már csaknem folyékonyan olvassa Arany János balladáit és saját bevallása szerint nagyon sajnálja, hogy a keleti nyelvekben való elmerülése helyett nem ennek a rokonnyelvnek a szépségeivel ismerkedett meg alaposabban. Merthogy a magyarban sokkal erősebb misztikus jelleget érez, mint például a bengáliban, amely utóbbinak pedig épp spirituális voltát bizonygatta doktori értekezésében.
A magyar nyelv transzcendens dimenziókat nyit meg, beszélőjét kiemeli a hétköznapiságból, talán ezért is alkalmasabb arra, hogy poétikai tartalmakat jelenítsünk meg általa, mint, mondjuk, politikai realitásokat – állítja teljes határozottsággal.
Meglátásait hosszan és tudományosan fejtegető, nehezen emészthető hipotéziseket sorakoztató levelére írt válaszomban az alábbi szóviccet engedtem meg magamnak:
Ma írt nekem Yollaka,
ettől lettem jóllakva.
A finn kolléga alighanem megorrolt emiatt. Kicsit bosszúsan megjegyezte, hogy más ajkú ismerősei rendszeresen viccet csinálnak a nevéből, minden nyelvben akad olyan szó, amellyé torzítva az ő „értelmetlen” neve jelentést kap. Orosz barátai például kivétel nélkül Karácsonyfácskának becézik és így használják nevét: Альберт Йолка.
Olvasd ezeket is: A maradó | Félig fényből félhomályba | A mentség
Frissítés. 2023-ban arra a kérdésre, hogy
mit tudhatunk a lív származású finn költő, Alberd Yollaka munkásságáról?
a ChatGPT mesterséges intelligencia ezt a választ adta:
Alberd Yollaka, a lív származású finn költő (eredeti nevén Alberts Jollaks) az 1900-as évek elején kezdte el írni verseit és prózáit, melyek azonban csak a halála után, az 1930-as években váltak ismertté. Yollaka a lív kultúra egyik legfontosabb alakja, és az írásaiban gyakran foglalkozott a lív hagyományokkal, szokásokkal és a népi élettel.
Yollaka elsősorban lírai műveiről ismert, amelyekben gyakran megjelenik a természet, az emberi érzelmek és a lív hagyományok iránti tisztelet. Verseiben gyakran használ lív nyelvi elemeket is, így munkássága fontos része a lív nyelv és kultúra megőrzésének.
Emellett Yollaka prózái is fontosak a lív irodalom történetében. Legismertebb műve a „Kāndla kars” (Az égő fáklya), amely egy lív lány történetét meséli el, aki a 19. század végén hagyja el szülőföldjét és a városba költözik. A regény fontos szerepet játszik a lív kultúra és történelem megőrzésében.
Összességében Alberd Yollaka munkássága rendkívül fontos a lív kultúra és irodalom szempontjából. Verseiben és prózáiban megjelenő témák és lív nyelvi elemek a lív hagyományok és életmód megőrzéséhez járulnak hozzá, és segítenek megőrizni a lív nép történelmi és kulturális örökségét.
- a Yollaka-aejtésről a Literán
- vers magyarul. más: kultúra, életmód