Ritkán keletkezik ekkora és ilyen hosszan tartó utóélete egy alkalmi blogbejegyzésnek. Arról már beszámoltam, írásomnak, illetve a meghamisításoknak köszönhetően hogyan lettem orosz MÉM. Most rákerestem pár kulcsszóra (pl. Хамcкая cтpана) és újra találtam meglepő dolgokat: volt, aki a már amúgy is kapitálisan meghamisított történetet tovább színezte, egy helyütt például nem jóindulatú turisták akadályozták meg, hogy maszkos banditák törjenek a házunkba, hanem katonailag jól kiképzett fiatalok… Az írói nagyságomra való utalások is csúcsokat döntöttek, egy helyütt már nemcsak кpупнейший cовpеменный венгеpcкий поэт vagyok, hanem ведущий деятель венгеpcкой интеллигенции Подкаpпатcкой Pуcи is – de a nevemből a D.-t meg egy л betűt lespóroltak…
A kereséseket egyébként azért indítottam, mert vélhetőnek látszott, hogy valami hitelesebb, teljesebb ismertetés is megjelenhetett oroszul vagy ukránul. Kitűnt ugyanis, hogy magyarul nem, illetve alig olvasó ungvári ismerőseink néhánya vagy olvasta a cikket vagy legalább hallott róla. Volt, aki magyar címét is megnevezte, más esetben inkább csak szokatlan, rendkívüli szívélyes gesztusokból lehetett arra következtetni, hogy a máskor kicsit rideg szomszéd negédességét alighanem mondandómmal való egyetértése váltotta ki. Nos, egyetlen korrekt említést találtam, az így hangzik:
в начале марта в ряде венгерских блогов и СМИ распространили статью, приписываемую ужгородскому поэту-венгру Карою Балле. В этой статье Балла недоумевает, почему он должен защищать Украину, если та за 23 года своего существования так и не захотела принять “его правду”, и не занималась правами национальных меньшинств в том числе.
Ez még egy áprilisi cikk. Ahogy áprilisban jelent meg szövegem a Mozgó Világban is. Ez is külön történet, mert eredetileg a blogbejegyzésben épp azt akartam megmagyarázni, miért nem írok erről az ukrajnai akármiről „rendes naplót” vagy elemző cikket. Épp ebben szabadkozom, hogy a felkérések ellenére…. Tehát nem folyóiratközlésre, nem oda és nem elemző írásnak szántam (minthogy nem is az), mégis vitaindító lett belőle egy komoly szakmai tanácskozáson és az annak szövegeit leközlő összeállításban látott végül napvilágot. Szerintem erre a szerepre az írás kvalitásai nem voltak megfelelőek. Hogy mégis ekként szerepelt, az talán azért történt, hogy a szakértők részben velem szemben fogalmazhassák meg nagy Ukrajna-reményeiket :). További furcsaság: a szabadkozó levelemet is leközölték, holott abban én csak a dátum és blogbéli eredet megadását kértem:
Kedves Mozgó, az alábbi szöveg blogbejegyzésként íródott és jelent meg, részben annak magyarázatául, miért nem írtam nektek Hónaplót. Ferinek is elküldtem a poszt linkjét. A szöveg tetszett neki, felajánlotta, hogy legyen ez maga a Hónaplóm. Köszönöm ezt a lehetőséget és ha valóban nem zavarja a Mozgót, hogy az írás már elkezdte élni a maga követhetetlen online életét (megosztások, átvételek), akkor én nagyon örülök és megtiszteltetésnek veszem a Mozgós megjelenés lehetőségét. – A szövegen azért végigmentem kicsit szigorúbb szemmel, picit javítgattam (szóismétlések, pongyolaságok), illetve volt a szövegben egy link, amely egy bizonyos cikk tartalmára utalt – kattintásra ennek az összefüggésnek bárki utána mehetett – nyomtatásban ez nem működik, ezért oda a cikkből vett idézeteket és a forrás megnevezését be kellett tűznöm. A cikk zárásaként pedig beapplikáltam egy ellenvetésre válaszul kommentben megfogalmazott sommás észrevételemet, emiatt a szöveg legvége picit megváltozott.
Annyi megjegyzést még fontosnak tartok, hogy egy blogbejegyzésnek más az akusztikája, más a felelőssége, mint egy folyóiratközlésnek. Ez itt egy egyszeri, napi dátummal írt és közreadott, leginkább az aznapi hangulatom és impresszióm diktálta, vitára bocsátott, kommenteknek is helyet adó közlés, szemben egy havilapba szánt publikációval, amely kiérleltebb, felelősségteljesebb, többször megrágott kijelentéseket és véleményeket tartalmaz. Éppen ezért mindenképpen kérnem kell a napra pontos dátum és zárójeles megjegyzés elhelyezését alatta. Talán ennyi. Köszönöm.
A picit csiszolt, javított szöveg a Mozgó honlapján még nem jelent meg, én viszont feltettem ide:
A blogbéli előzmények pedig ehol: