A magyar sajtóban hatalmas ejakulációt váltott ki, hogy a magyar miniszterelnök korábbi bizalmi embere, az, aki a Fidesz gazdasági bázisát hosszú évek munkájával felépítette és a rendszerszerű maffiaműködés vádjával illethetővé fejlesztette, az, akivel egyetemi kollégista korukra nyúlik vissza barátságuk, az a valaki, akivel az utóbbi hónapokban megromlott a kapcsolata, most az őt ért övön aluli támadás miatt többször egymás után a sajtó nyilvánossága előtt indulatosan, de teljes komolysággal kijelentette, hogy Orbán egy geci. Sokak fülének édes muzsika volt ez a kijelentés, elégedetten dörzsölték össze tenyerüket, na végre jól megmondta valaki pont azt, ami mi gondolunk. Tele is lett spermával a média, volt, ahol leírták-kimondták az eredeti szót, volt, ahol kipontozták-kifütyülték, a szemérmesebbek csak körülírták – a közmédia csupán nyomdafestéket nem tűrő kifejezésként említette.
Magam nem vagyok sem azzal vádolható, hogy Orbán Viktor rajongóinak táborát gyarapítanám, sem azzal, hogy az obszcén kifejezésektől különösebben elhatárolódnék. Nekem ez mégsem tetszett. Először is stilisztikai okokból. Nem tetszett, mert ez így túlságosan útszéli, alpári, primitív – továbbá nélkülöz minden szellemességet és eredetiséget. Egy Simicska Lajos kaliberű személyiségtől az ember többet várna, mondhatta volna szebben, kis lovag. De nem tetszett közbeszédileg sem. Magára valamit adó ember, pláne ha társadalmi-közéleti tényezőnek tartja magát, nem mond ilyet sem ellenfelére, sem volt barátjára. Ugyanis ezzel saját magát minősíti, nem pedig azt, akire mondja. A kijelentés előbb Simicska intellektuális nívóját (illetve annak hiányát) mutatja, s csak azután jelenti azt, hogy az üzletember szerint a miniszterelnök egy aljas, utolsó rohadék.
Végül: nekem politikai értelemben sem tetszett a bilinek ilyetén való kiborítása. Orbán Viktorral nem az a fő baj, hogy „geci”. Hanem… (soroljam??). De a hirtelen finnyássá vált nagytőkést eddig a percig nem zavarta a miniszterelnök magyar társadalmat szétziláló, megosztó attitűdje, az alkotmányosságot és a demokráciát lebontó buzgalma, Oroszországgal való kokettálása, a feudális urambátyám családi-haveri vircsaft fejeként betöltött szerepe, Európa-ellenessége, pálfordulásai, kettős beszéde, önbillegető pávatánca (hisz SL maga is első számú haszonélvezője volt a közösen létrehozott felépítménynek!) – mindez csak most tűnt fel neki, hogy, vélhetően, Orbán Viktorból már a betyárbecsület is kiveszett és hátba támadta haramiatársát. Én legalábbis csupán a tolvajszolidaritás felrúgásának a sérelmezését olvastam ki a legecizésből.
Sokak véleménye szerint Orbánból Simicska faragott egyes számú hatalomgyakorlót, de az a vélemény is közkeletű, hogy Orbán és a Fidesz nélkül Simicska sem építhetett volna hatalmas üzleti birodalmat. Ha így vesszük, Orbán Viktor és Simicska Lajos kölcsönösen egymás kreatúrái.
Ha nem tartanám magamat stiláris értelemben náluk feljebb valónak, azt mondanám: ők ketten két olyan g…, akik egymás f-ából jöttek elő.
De ennél én igyekszem szellemesebben fogalmazni. Lásd ennek a posztnak a címét.
Van nekem egy jó műszerem arra, hogy Orbán Viktor pillanatnyi népszerűségét mérjem. Meglehet, hogy a tudományos közvélemény kutatás módszertani szabályainak nem felel meg, de privát célokra megteszi. Évekkel ezelőtt készítettem egy honlapot, amely a jelenlegi kormányfő nevével kapcsolatos több negatív kifejezéssel a Google találati listák élén szerepel (pl. Orbán Viktor megbuktatása). Ennek az weboldalnak a napi látogatottsága pontosan mutatja a Google-használók körében az efféle kifejezésekre való rákeresések számát – ebből pedig le lehet vonni bizonyos következtetéseket.