Volt hasonló eset!

Az idei József Attila-díjasok ügyében Kukorelly Endre néhány napja levelet írt a miniszternek (de voltaképp inkább az illetékes államtitkárnak) annak okán, hogy a politika utólag belepiszkált a szakmai névsorba, négy nevet valaki kihúzott és másik négyet beleírt. Kukorelly úgy emlékszik, „Utoljára a nyolcvanas években csinálta a kultúrpolitika, a létezett szocializmus haláltusájában összevissza rugdalódzó korszakában.” Vártam, hogy az 2000-es ügy érintettjei közül megszólal valaki – de nem. Most lényegében ugyanez az állítás jelent meg, picit már enyhítve; eszerint Kukorelly „Azóta nem hallott hasonló esetről, bár leszögezte, nem biztos, hogy nem fordult elő.” Nos: nagyon is előfordult!

Olvass tovább

Alla leleplezése

Mozgó Világ, 2011/márciusIdeje felfednem az igazságot. Nem mintha a közvéleményt égetően foglalkoztató titokról vagy világra szóló átverésről lenne szó, ám bizonyos irodalmi berkekben mégis tudnak Alláról, neve, versei és naplói megjelentek nyomtatásban, életrajza fent volt a Wikipédián, megtalálja a Google, kritikák és tanulmányok foglalkoztak regényben is megrajzolt alakjával – kilétét mégis homály fedi. S bár ennek eloszlatására senki sem tett kísérletet, szerkesztők, kritikusok, irodalomtörténészek soha nem vonták kétségbe valódiságát, mindenki elfogadta azt, amit közöltünk vagy amit elhallgattunk róla, most mégis úgy érzem, ideje, hogy a titokzatos nőalakról lehulljon a lepel.

Olvass tovább

Dsida Jenő meghamisítva

Duna TV, március 15-i reggeli ünnepi műsor. Egy diák-szavalóverseny díjnyertese Dsida Jenő Psalmus Hungaricus c. nagyívű költeményét mondja. Nem csüggök minden szaván, igazából nem kedvelem ezeket az egy kaptafára járó, okosan, kiszámítottan átélős, betanított szavalatokat, a végén mégis felkaptam a fejem. És hol a záradék??? Tény, hogy kimaradt, és persze gyanakodni kezdek: hátha azért, mert irodalmunk jelentős magyarság-verse Jeruzsálemmel végződik. Eszerint lehagyták az utolsó részt? Biztos, ami biztos, utánanézek a Magyar Elektronikus Könyvtárban, ott persze a teljes vers szerepel azzal a véggel, amire emlékeztem. Megvárom, amíg a Duna TV honlapjára felkerül a műsor (lásd a 43. perctől). (Frissítés: a link már rossz helyre mutatott, töröltem, 2016)

Olvass tovább

„Költők a teraszon”

Bár számomra nagy könnyebbséget jelent, hogy az utóbbi években nincsenek tényleges szerkesztő kötelezettségeim, így például nem kell eldöntenem egy-egy versről, hogy érdemes-e a publikálásra vagy sem (bő húsz éven át volt ilyen  – igaz, önként vállalt – felelősség a vállamon),  ám valahogy mégsem tudtam teljesen lemondani arról, hogy írói művek az én közvetítésemmel jussanak el … Olvass tovább

Költői legendárium

Ameddig a szem ellát, koncentrikus körökben mutatja be várhegyi lakásának környékét, miközben ki sem mozdul biztonságot adó otthonából. Egyszerre teremti meg a részvétel és a kívülállás poétikáját, hiszen csupán egy üvegfal választja el képzelete szülötteitől, de pont ez az üvegfal az, ami lehetővé teszi, hogy novelláinak szereplői olykor felintegessenek neki, bekopogtassanak ajtaján és elmeséljék életüket. … Olvass tovább

Secondhand élet

„Fokozatosan, kötetről kötetre nyílik meg, oldódik elmondhatóvá az a ma is még csak hézagosan összeállítható történet, egy sajátos énmitológia diribdarabjai, amiért Berniczky nagy valószínűséggel egykor kezébe vette a tollat.” – Sántha József érzékeny kritikája Éva könyvéről a Holmiban »tovább

Cseh Tamás Emlékkoncert

a Cseh Tamás-jelenség jóval több, mint egy nemzedék nosztalgiája Színvonalas műsorral emlékezett az MTV Cseh Tamásra születésének évfordulóján. Hét színész adta elő legnépszerűbb (és néhány kevésbé ismert) dalát a szövegíró szerzőtárs, Bereményi Géza rendezésében a budapesti Millenárison január 22-én – a tévé a koncertfilmet másnap este sugározta. Legelőször az egészen kitűnő zenét kell kiemelnem. A … Olvass tovább

Határhelyzetek

Éva bukkant rá a Határhelyzetek III c. könyv internetes anyagára a neten (lásd, .pdf formátum), pontosabban benne Temető Krisztina tanulmányára: Kárpátaljai írók identitása a „kulturális átöltözés” időszakában (a 40. oldalon kezdődik). Figyelemre méltó munka, kis irodalmunk több neuralgikus pontját is érinti, s tisztázni próbál sok olyan kérdést, amelyek értelmezésével korábban csak erősen elfogult szemléletű interpretációban találkozhattunk. A tanulmány készítője láthatóan igyekezett tárgyilagos maradni, egyforma távolságot tartani az érintett felek privát igazságaitól. Kellő tisztelettel közeledik literatúránk egy-két mitikus jelenségéhez, miközben – leginkább a vélemények ütköztetése révén – részben le is bontja ezt a mitikusságot.

Persze mondhatnám, hogy egyes ellentmondásokra sokkal élesebben is rávilágíthatott volna vagy hasznos lett volna ama mítoszok negatív hatásait is hangsúlyozni („múltból élés” és legendaképzés tényleges alkotói teljesítmények helyett, a továbblépést hátráltató sérelmi magatartás, ellenségkép faragása stb.), de azt gondolom,  ez esetben

Olvass tovább

UngParty Manzárd 2001. július-szeptember

Balla D. Károly blogja 2001-ben hírfolyamként indult Kárpáty Newság, majd UngParty Newság címen, a személyes jegyzetek megjelenésével UngParty Manzárd lett a neve. (Ez itt újraközlés)

UngParty Newság 2001. július-szeptember

Kárpátalja-nap a Károlyi Palotában | Andor György halála

Rövid hírek

  • Alig néhány hete a világhálón megjelent egy új kárpátaljai internetes tallózó hírlap előbb SzobiNET, majd BeregInfo.com címmel. Innen érhető el a BeregInfo családi magazin internetváltozata is.
  • A STARTLAPOK rendszerében elkezdte működését a kárpátaljai (vonatkozású) honlapok eddigi legteljesebb listáját tartalmazó linktár: karpatalja.lap.hu
  • S. Benedek András Árvíz után, vízár előtt címen jelentette meg összegyújtött kultúrtörténeti írásait, könyvismertetéseit, portréit.
  • A Kárpátaljai Tanárképző Főiskola Kiadásában jelent meg a Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Orosz Ildikó szerzőhármas által jegyzett Nyelv, oktatás, politika c. tanulmánykötet
  • Berniczky Éva Egy kanálnyi károlysó c. Írása a Szabad Formák internetes folyóiratban jelent meg. Ugyanitt látott napvilágot Balla D. Károly képvers-triptichonja
  • Nagy Zoltán Mihály “A Sátán fattya” c. regényéről a Kortárs 2001. augusztusi száma közölt recenziót N. Pál József tollából “…A közös rettenetbe belenémult a falu…” címen.
  • A Hitel 2001. augusztusi számának Névjegyen rovatában Bagu László költészetével foglalkozik. A költő három új versét – “spanyol bölcső”, “semmi sem fáj”, “romlott elefántok háza” – olvashatjuk, majd Penckófer János elemzi líráját “Élményválogatás. Az idegenségnek és a szójelentés felszámolásának az esélyeiről Bagu László két kötetében” című tanulmányában. Az összeállítást Papp Endre interjúja zárja: “A vers viszi kezemet”, amelyben Bagu László költészetének gyökereiről, főbb motívumairól és alkotói magatartásáról beszél.
  • Balla D. Károly “Az űr szele” c. írása nyerte az I. díjat a zEtna webmagazin és az Orbis folyóirat közös irodalmi pályázatán.
  • A Beszélő c. folyóirat szeptemberi száma Balla D.Károly Mégis, kinek a státusa c. írását adta közre (rövidesen olvasható honlapunkon is), Vass Tibor versébe “beleírt” novelláját pedig De nem, de elég, no igen, no hiszen címmel a zEtna webmagazin publikálta.
  • Szeptember 5-én megnyílt a Kanizsai Írótábor. Az alkotói összejövetel munkájába, amelynek témája a JÁTÉK, szeptember 25-éig virtuálisan is be lehet kapcsolódni.
    További részletek a zEtna honlapján.
  • Szeptember 7-én Ungváron felavatták a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége székházát. A BeregInfó fotóján a szervezet vezérkara: Horváth Sándor, Gortvay Erzsébet és Dupka György, valamint Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke.
  • Szeptember 8-án került sor a Balatonfüredi Nemzetközi Költőtalálkozóra és a Salvatore Quasimodo Költőverseny díjkiosztó ünnepségére. (A nemzetközi zsűri a legjobb 12 közé sorolta és oklevéllel díjazta Balla D. Károly pályaművét.)
  • Medveczky Ágnes OLVASÓ-KÖNYV c. kiállítása 2001. szept. 16-án nyílt meg az Átrium Galériában: 2112 Veresegyház, Fő út 53. Az installáció október 9-ig tart nyitva
  • A Miskolcon sorra került III. Országos Közművelődési Telematikai Konferencián Balla D. Károly Internetes kultúra Kárpátalján – egy író szemével címmel tartott bemutatóval egybekötött előadást szeptember 27-én.
  • Elkészült a Magyarok a Világban. Kárpát-medence c. reprezentatív könyvet bemutató internetes oldal, amelynek kárpátaljai fejezete számos hasznos információt tartalmaz.
  • Szaporodnak a szövegek a zEtna webmagazin Szoba kilátással c. oldalán, amely a Kanizsai Írótáborban és azóta az adott téma és festmény alapján született írásokat közli. A publikált anyagok közt található Balla D. Károly Adieu, monsieur Chopin c. szonettje (eredetiben és Sava Babić fordításában), valamint egy Vass Tibor-versbe “beleírt” novellája De nem, de elég, no igen, no hiszen címen.

Kárpátalja-nap a Károlyi Palotában

Szeptember 11-én a Károlyi Palotában a „Kárpátalja nap” rendezvénysorozat keretében Fülöp Lajos, Botlik József és Dupka György tartott előadást. Ezt követően irodalmi estre került sor Balla D. Károly, Berniczky Éva és Nagy Zoltán Mihály résztvételével, közreműködött Trill Zsolt színművész, aki Kovács Vilmos, Fodor Géza, Vári Fábián László, Füzesi Magda, Cséka György, Bagu László, Lengyel Tamás, Balla D. Károly, Berniczky Éva és Nagy Zoltán Mihály műveiből adott elő.

Az alább kiemelt rész csak jóval később közzétett naplómból származik, az akkori Manzárd-oldalon nem szerepelt :

Irodalmi estünk a Károlyi-palotában. Előtte hosszas előkészületek, egyeztetések Elek Tibivel, aki szervezte és szerkesztette a „Kárpátaljai Nap” irodalmi részét.  A közéleti rész egy magyarul gyöngén tudó kárpátaljai ruszin vezető, lapszerkesztő beszámolójával kezdődött. Aztán Botlik József irodalomtörténész tartott előadást Kárpátalja történelmi múltjáról. Szereplésének egyetlen visszássága az volt, hogy nem korlátozódott a tények szakszerű ismertetésére, hanem „hangulatot keltett”. Persze Trianon, a cseh elnyomás vagy a ’44-es deportálások ügyében nehéz higgadtnak maradni, ám nem hiszem, hogy történészhez méltó magatartás „igazságot osztani”, mint ahogy olyan kijelentéseket sem kell volna talán megengednie magának, miszerint most olyasmit fog mondani, ami a szélsőséges liberálisoknak nem tetszene, de hát itt biztosan nincsenek szélsőséges liberálisok, mert azok nem járnak ilyen rendezvényekre. Jóska nemzeti érzelmű és mondjuk enyhén jobbos beállítottságú, de a tényeket, eseményeket mindig tárgyilagosan interpretálta; úgy éreztem, ezúttal kicsit elvetette a sulykot. Ebben, könnyen lehet, a közönség összetétele és „elvárása” is közrejátszhatott: a termet zsúfolásig megtöltők jó háromnegyede Kárpátaljáról elszármazott, nagyobb részt idős emberekből állt, akik pontosan azért jöttek ide, hogy saját életük sérelmeit visszahallják.

Botlik után Dupka György következett, aki a mai helyzetet volt hivatott ismertetni. Gyuri még mindig meg tud lepni fogalmazásának hevenyészettségével, szótévesztéseivel csakúgy, mint véletlen vagy szándékos csúsztatásaival, pontatlanságaival. Általában ambicionálja, hogy kemény ugocsai gyerek képében tűnjön fel, aki nem ijed meg a saját árnyékától, és jól megaszondja a dolgokat. Ezzel együtt húsz év óta, amióta megnyilatkozásait hallgatom, mindig az volt a benyomásom, hogy nagy zűrzavar van a fejében. Egyetlen előadáson belül egymásnak ellentmondó nézeteket képes képviselni, és ez híven tükrözi cselekedeteit is: ugyanazokat támadja, akiknek időnként benyal, azt kárhoztatja, amit elismer, az ellen ágál, aminek maga is haszonélvezője.

Szünet után jött a mi szereplésünk: Elek Tibor kérdéseire válaszolva hárman – Nagy Zoltán Mihály és mi ketten Évával – beszéltünk írói munkánkról, illetve, nagyon röviden, a régió irodalmi-kulturális életéről és infrastruktúrájáról (erről főleg én). A többheti egyeztetés, levelezés Tiborral főleg éppen arról szólt, hogy igyekeztem meggyőzni: amennyire csak lehet, vigyük el az irodalom irányába a beszélgetést. Ott lesznek előttünk azok az előadók, akik majd megvilágítják a kárpátaljai magyarság helyzetét, minekünk hadd ne kelljen önmagunkon kívül mást képviselnünk. Tibi ezt a kívánságunkat tolerálta, így javarészt szakmai kérdésekről beszéltünk, annak ellenére, hogy a közönség mitőlünk is szívesebben hallott volna valami kisebbségi tipródást.

Színész vendégünk is volt: a beregszászi színház üdvöskéje, Trill Zsolt igazán kitűnően interpretálta a jelenlévők és más költőink írásait; különösen – úgy éreztem – a modernebb, formabontóbb versek hangjára talált rá; Csékát és Bagut egészen kitűnően mondott.

Az estet szerkesztette és vezette Elek Tibor. A rendezvénysorozat zárásául a Credo együttes lépett fel.

A nap folyamán megtekinthetők voltak Kovács Sándor kárpátaljai fotói. (Tőle kaptuk a fenti felvételeket is: fent: Trill Zsolt, Balla D. Károly, Elek Tibor, Berniczky Éva, Nagy Zoltán Mihály; balra: Elek Tibor és Balla D. Károly; lent: Balla D. Károly, Elek Tibor, Berniczky Éva és Nagy Zoltán Mihály).

Olvass tovább