Balla D. Károly webnaplója
A nyest.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy a Facebookon újabban nem láthatjuk minden ismerősünk (és kedvenc oldalunk) megosztásait, bejegyzéseit, csupán azokéit, akikkel aktív kapcsolatban állunk (kölcsönös kommentek, adatlap-megnézések). Ha újra azt akarjuk, hogy nyitó oldalunkon minden ismerősünk tevékenységét láthassuk, módosítanunk kell a Facebook-alapbeállatásainkat. Ekképpen:
Egy ungvári ukrán kollegina telefonhívása: Budapestre készül, pár napos kikapcsolódásra, és ha már ott jár, szeretne találkozni a magyar fővárosban élő ukránokkal, talán van valamilyen szervezetük – tudnék-e segíteni neki, hogy felvegye velük a kapcsolatot? Tudtam. Egyetlen internetes kereséssel megtaláltam a Magyarországi Ukránok Kulturális Egyesületének és az Ukrán Országos Önkormányzatnak a honlapját (magyar és ukrán nyelvű verziója is van), leolvastam és a telefonba bediktáltam az elérhetőségüket. Közben beugrott, hogy a két alakulat elnök asszonyával nekem személyes nexusom is volt pár éve, amikor a budapesti Sevcsenko-szobor különös történetét (lásd: Sevcsenko revival) írtam meg.
Nemrégiben egy ukrán-magyar ikerkötetet mutattam be, most egy ukrán és egy magyar szerző közös munkájára hívom fel a figyelmet. Fontos kiadvány, mert a köztudottan makacs tényekre támaszkodva szegül szembe azzal a politikai szándékkal, amely Ukrajnát nemzetállamnak kívánná láttatni (vagy azzá szeretné tenni). A szerzők nem kerülik meg a kényes kérdéseket, szólnak az ország politikai és nyelvi megosztottságáról, az ukrán-orosz ellentétekről, a kisebbségi etnikumok helyzetének ellentmondásosságáról. Érintik a ruszin nyelv és nemzetiség kérdéskörét, és mint Ukrajna hatodik legnagyobb nemzetiségével, foglalkoznak a kárpátaljai magyarság helyzetével.
Imázsom ezt az országot!
2011-ben az internet üdvözítő voltát illetően már túl voltam az első csalódásokon. Pedig hol volt még akkor a csevegőprogramokkal kecsegtető mesterséges intelligencia… Kocsma a magasban – havi naplójegyzetem.
„Hölgyeim és uraim, van szerencsém bejelenteni, hogy Illyés Gyula nagyszerű utópiája, a haza a magasban immáron megvalósult. Úgy hívják, hogy internet.”– hökkentettem meg a hallgatóságomat egyszer egy konferencián. Ezt az epizódot is felidézem a Mozgó Világ ehavi számában megjelent Hónapló jegyzetemben.
Rendezni végre közös dolgainkat… A maga nemében egyedülálló kezdeményezés: magyar-ukrán ikerkötet, terjedelmes tanulmánygyűjtemény, amely kronologikus sorrendben tárgyalja Kárpátalja múltjának és jelenének minden fontosabb mozzanatát. Teszi ezt azonos tartalommal két nyelven, ukrajnai és magyarországi egyidejű megjelenéssel. Talán az első lépés egy olyan úton, amelyre nagyon ideje volt rálépni. Bízom abban, hogy a könyv eljut minden fontos … Olvass tovább
Levelet kaptam, ilyesmi szerepel benne:
2011. február 14-én lesz a Magyar Királyi Csendőrség megalakulásának 130-ik jubileuma. Ennek tisztelete alkalmából szeretnék, Esztergomban egy csendőr relikviákból álló csendőrszobát kialakítani
Azzal a kéréssel fordulok hozzátok drága magyar testvéreim, határon innen és túl, hogy aki e kezdeményezésemet jóindulatú megtisztelő pártfogására méltónak tartja és tud, küldjön nekem a régi Magyar Királyi Kakastollas Csendőrséggel kapcsolatos tárgyakat, fotókat.
Aztán még elpufogtat néhány szépséges frázist:
A Klubrádió 2010. december 19-i Szabad a pálya! c. műsorában Pikó András kérdéseire válaszolva mintegy 20 percet beszéltem, leginkább azzal kapcsolatban, hogy 2011. januárjától lehetőség nyílik arra, hogy a Magyarország határain túl élő magyarok lakhelyváltoztatás nélkül is magyar állampolgársághoz jussanak. Az interjú az alábbi linkre kattintva hallgatható meg (a hírek után következtem, a 8. perc … Olvass tovább