limerik

Ma nem kelt fel nagy írónk kora Grendel, a mennyekben fogadták lovagrenddel. Lenn katedrán állt, mint posztján, siratja is száz filoszlány, s fenn angyalok lesik: „Egy konyak rendel!” több sírvers

Itt nyugszik jó Bandi, Kukorell. (Bársonyszék? Dehogyis ugor el!) Verseknek művese, szép volt, mint művese – sírhantján hős kakas kukorell. több sírvers

Itt nyugszik kedvencünk, ’Rafiáth Orsolya, holtakat szédít most rafinált mosolya. Parti és fogadás, jöhetett egyre más – élete pörgött, mint jósnőknek orsója, előtte térdelt a maffia borsóra. Versekben remekelt, pasikkal ölre ment – álarcok színpadán ez most a tor-show-ja. több sírvers

Itt nyugszik Szabolcsunk, Várady. Modern volt, cseppet sem máradi. Versekben lubickolt, mind egy-egy kufirc volt, mennyben fog nedve most áradni. több sírvers

Itt nyugszik békében formazsöng Lackfi Zsán, finomak versei, akár a padlizsán. Olvasó beájul, úgy tudott belgául! Posztmodern? Ellenállt, akár egy partizsán. több sírvers

Emitt nyugszik Nádas Péter. Hűvös mondat nála ékszer. Irodalmunk csalárd egén véget ért a családregény – hogyha nem most, hát majd spéter. több sírvers

Mutatja dús lombú síró tölgy: Itt nyugszik nagy írónk, Spiró György. Nagyobb is lehetne Péternek születve… (Fogsága nem épp egy írógörcs.) több sírvers

Szavalva temettük Téreyt, elzengtük hexamétéreit. Pavlusz és Níbelüng – ezekért szívelünk! Jobbakat írhatsz majd végre itt! több sírvers

Itt fedtük végül el Tolnait, gyászkocsit pedig ki tolna itt? De ha már Palicsra hozta a talicska, melléje temetjük tollait. több sírvers

Itt nyugszol békében, Varró Dani. Sikered több volt, mint óvodai! Nem hullhat szitok rád, rímeid sziporkák, el soha nem fognak kallódani. több sírvers