A BárkaOnline év végi körkérdés-sorozatában Bárka-díjasokat faggatott. A kérdések és Éva válaszai:
irodalom
József Attila körül
Az én József Attilám és az átlátszó oroszlán
Előzmények egy virtuális tiltakozáshoz. Élőlánc a Google keresőben
József Attila
mint locspocs-fényben a vastaligákkal
zörgő, seszinü alakok
ugy vonulnak a fejemen által
karácsonyesti gondolatok(egy JA-töredék)
Nem, egyáltalán nem a kis Balázs volt az első. Vagy ha mégis, azt még nem úgy azonosítottam, mint verset, s végképp nem voltam kíváncsi arra, ki alkotta. Én is írhattam volna, nem olyan nagy dolog. Rímelgettem magam is, mint minden kisgyerek. És cseperedvén is folytattam: a lányoknál az iskolában egy időben divatba jött az emlékkönyv, abba illett a fiúknak valami szépet beleírni. Ambícióm annál túlmutatott, hogy valahonnan másolt zengő szavakat rójak újra, írtam hát olyan szerelmes verseket, hogy ihaj. A többes szám nagyon indokolt, mert nemcsak én kedveskedtem minden lánynak új remekművel, hanem a barátaim számára is megírtam az ő vallomásaikat. Az emlékkönyvek szerencsére hamar beteltek és/vagy elfelejtődtek, csak remélni tudom, hogy a sorozatgyártásom padlásokon porosodó bizonyítékait soha nem bányássza elő a háládatlan utókor. Én is abbahagytam egy időre a verselést.
Pszichodráma-projektum
Eredetileg a pszichodráma egyáltalán nem irodalmi műfaj, hanem gyógyászati módszer, akcióelvű, cselekvésközpontú, feltáró jellegű kognitív viselkedésterápias technika, melyet Jacob Levi Moreno a múlt század első felében dolgozott ki, és amelyet Mérei Ferenc honosított meg Magyarországon az 1970-es évek elején. Az eredeti pszichodrámában előre megírt szöveg nem szerepel, a lényeg éppen a résztvevők spontán megynyilvánulása. Ezzel … Olvass tovább
Szubjektív József Attila
„Én sem tudok úgy versbe kezdeni, hogy valahol tudatom alatt meg ne rázná pompás sörényét a fekete falak közt élő átlátszó oroszlán, hogy ne hallanám a vérvörös falábakon elfutó idő kopogó lépteit vagy ne kibicelnék a kedves szavaiért sakkozó néma négereknek.” – Az én József Attilám: virtuális kapcsolódásom a szubjektív versmaratonhoz.
Interjú, BárkaOnline
Megkérdeztük Balla D. Károlyt
A Tejmozi oldalán van egy Szófelhő a regényben leggyakrabban előforduló szavakból. Nos, én hagytam, hogy összeálljon számomra egy mondat az elsőként megpillantottakból: „Csupán magam éreztem titkos lassan.” Érdekesnek tartom, ez valószínűleg a saját befogadásomról árulkodik, de azt hiszem, valahogy így kell olvasni ezt a könyvet. Maga szerint hogy kell?
A Tejmozi oldalán van egy Szófelhő a regényben leggyakrabban előforduló szavakból. Nos, én hagytam, hogy összeálljon számomra egy mondat az elsőként megpillantottakból: „Csupán magam éreztem titkos lassan.” Érdekesnek tartom, ez valószínűleg a saját befogadásomról árulkodik, de azt hiszem, valahogy így kell olvasni ezt a könyvet. Maga szerint hogy kell?
L. Simon vs. Szőcs?
L. Simon László, a parlamenti kultbizottság elnöke azt állította a Szépírók Társaságának közleményére reagálva, hogy József Attila szobrának eltávolítása ellen tiltakozva „Az ügyből néhány baloldali politikus és Önök csinálnak politikai cirkuszt”. Erre mit talál mondani Szőcs Géza kulturális államtitkár a magyar nyelv napján? Azt, hogy „El a kezekkel József Attilától!” Ebből vagy az következik, hogy Szőcs baloldali politikus (Csurkavédőre nézvést ez kevéssé hihető), vagy az, hogy L. Simon baromságot állít (kizárásos alapon ez a valószínűbb). Nagy kár, hogy a két nehéz testű, de szellemi értelemben súlytalanná vált hajdani költő közti ellentéten nem lehet nevető harmadikként vidulni, mert a mi bőrünkre, a magyar kultúra bőrérére megy a játék. Ha nem így lenne, páholyból nézhetnénk, hogy tart be egymásnak a két áruló.
Hadd vigye a szél
A fragmentum az író számára a legkényelmesebb közlési forma. Nem kell műegészben gondolkodnia, cselekményszálakat elkötnie, előzményekkel és következményekkel vesződnie, tömörségre törekednie, kidolgozott alakokat, struktúrát építenie. Épp csak meglebbent egy színes kendőt, feldobja, hadd vigye a szél.
Teodóra leleplezése
Szántó Domingo: Teodóra leleplezése – egy önhackről
Balla D. Károly a márciusi Mozgó Világban „Alla leleplezése” címmel írta meg, hogy ki is Alla Bilo-Rak, „a kevéssé ismert rétoruszin költőnő”. Tegnap pedig erről számolt be blogján: „A pozitív vélekedések után napvilágot látott az első negatív kritika regényemről [»Tejmozi« – Sz.D.]. Szerzője Markovits Teodóra, aki előző regényemet is leszúrta a Kortársban.” Sőt, tegyük hozzá, a Kortársban megjelent kritika után Markovits Teodóra a Szépirodalmi Figyelőben is fanyalgott egy sort, pl. ilyen kétfenekű mondatokban: „Mondhatnók: önmagán hajtott végre filológiai élveboncolást [mármint Balla D. a „Szembesülés”-ben], ami, valljuk be, a kétes eredménytől függetlenül is figyelemre méltó produkció.”
Könyvemről beszélnek
Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Závada Pál beszél a Tejmoziról az alábbi videóüzenetekben. Ezúton köszönöm szavaikat. A felvételek annak a sikeres online könyvbemutatónak az alkalmából készültek, amelyet október 12-én a Magvető Kiadó rendezett a Facebookon (mivel a videókra mutató linkek ott már igen alulra keveredtek, itt teszem a videókat könnyebben elérhetővé):
Gyertek a Tejmoziba!
Elkezdődött a vetítés a Tejmoziban! Jeles írók, kedves kollégák – Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Závada Pál – beszélnek videóüzenetükben könyvemről a délutáni online könyvbemutató helyszínén, ahová ezúttal is barátsággal invitálok mindenkit: Rendhagyó könyvbemutató – Balla D. Károly: Tejmozi További információk itt. A könyvről: Kritika, tartalmi ismertetések