A kis számok törvénye

Tíz éve… »…a Kárpátalján készülő magyar honlapok összességüket tekintve jóval „kulturáltabbak” a nagy magyar átlagnál. A kijelentés talán meglepő, és mielőtt sietve tényekkel próbálom igazolni, már most jelzem, hogy, furcsa ellentmondásként, ennek a viszonylagos kulturáltságnak a fő oka éppen a kezdetlegesség, vagyis az, hogy egyelőre igen kevesek jutottak arra az elhatározásra, hogy honlapot készítsenek, és ezen kevesek történetesen nagyrészt éppen a kultúra környékén működnek. Így aztán a „kis számok törvénye” érvényesül a nagy számokéval szemben.« – éppen 10 évvel ezelőtt tartottam prezentációval és online bemutatóval egybekötött előadást a kárpátaljai magyar honlapokról. Nem tanulság nélkül való az akkori állításaim ütköztetése a mai helyzettel – akkor mindössze néhány weblap működött helyi illetőséggel, és ezek mögött nagyrészt szerkesztőségi-intézményi háttér állt, amelyek például betartották mind az udvariassági formákat (nem tegezték az olvasót), mind a hivatalos megszólalásokkal szembeni nyelvi konvenciókat (durva kifejezések kerülése), sőt, akkor még a hírportálok (amelyek mögött nyomtatott orgánum állt) a bulvár műfajoknak se nagyon engedtek teret.

Ajánlom mindenki szíves figyelmébe előadásom szövegét, amelyet most publikálok először: Internetes kultúra kárpátalján


Kult: Kárpátalja, internet, web. Honlap optimalizálás. A kárpátaljai magyar weblapok tartalmilag kulturáltabbak a magyar átlagnál. Egy író szemével: Internetes kultúra Kárpátalján 2001-ben. A kis számok törvénye. Web: irodalom és internet. Szerviz: laptop billentyűzet

Más: Irodalom és internet – honlapok | Ajánló: Magyar notebook billentyűzet < laptopszerviz

 

Bodolay Klára portréja

Nevét ma kevesen ismerik Kárpátalján. Holott egykor az ungvári szalonok közkedvelt vendége volt, az irodalmi és zenei életről írott tudósításai a korabeli újságolvasók körében nagy népszerűségnek örvendtek. Versei kevésbé találtak utat a kor vidéki olvasójához, holott ezek alapján joggal sorolhatjuk a kárpátaljai(nak is nevezhető) magyar irodalom előremutató hagyományai közé. a cikk folytatódik >>

Az Ung-parti bulváron

Nem mindennapos esemény, ha az ukrán elnök Ungvárra látogat. Volt is előtte nagy sürgés-forgás, készülődés. Gyorsmunkában csinosítgatták a várost, felmosták a sugárutat, még a kátyúkat is betömdösték, igaz, leginkább csak a várható elnöki nyomvonal mentén. A kátyúkkal számoltak, de a kutyákkal nem… A történtekről, ukrán hírforrásra hivatkozva, legnagyobb kárpátaljai hírportálunk e szavakkal számolt be: a cikk folytatódik >>

Kártékonysági est

Nagyszabású kártékonysági estet rendeztek a kárpátaljai magyar szervezetek aktív részvételével a hét végén Beregszászott. A magasztos közös cél érdekében bámulatos gyorsasággal megegyezett egymással a két rivalizáló érdekvédelmi csoport, és nemes ártó szándékukat kinyilvánítva közös nyilatkozatot is kiadtak. Az estet megtisztelték jelenlétükkel magyarországi és ukrajnai közjogi méltóságok, valamint a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó parlamenti képviselők. A rendezvény szervezőinek tetemes mennyiségű veszeményt sikerült összegyűjteniük, ezeket kivétel nélkül a kárpátaljai magyarság kárára fordítják. a cikk folytatódik >>

Titkos állampolgárok

Hónapok óta igyekszem ellenállni a kísértésnek, hogy naplómban a Kárpátalján felélénkült magyarellenességről írjak. Már februárban szörnyülködhettem volna a vereckei honfoglalási emlékmű újbóli megrongálása miatt (egy szélsőséges párt vezetői éghető anyagot öntöttek rá, és felgyújtották), és folytathattam volna áprilisban, amikor az emlékmű újból az ukrán nacionalisták céltáblájává vált (ezúttal feliratokat és horogkereszteket festettek rá). De nem sokkal később Petőfi ungvári szobrát is megcsonkították: kardjának kiálló részét egyszerűen lefűrészelték egy hajnalon. a cikk folytatódik >>

Kárpátalja évszámokban

Az alább ismertetett könyv teljes anyaga megnyitható és/vagy letölthető a MEK rendszeréből ITT ||  Más: Cégek, szolgáltatások Kárpátalján

Az Ungvári Nemzeti Egyetem kiadója jelentette meg a Kárpátalja évszámokban 1867-2010 c. kétnyelvű (ukrán-magyar) kiadványt, amely a címben szereplő évszámhatárok közötti legfontosabb eseményeket veszi számba Kárpátalja vonatkozásában. A kötet szerkezetileg nyolc részre tagolódik aszerint, hogy a régió az adott időszakban mely államhatalom alá tartozott. Megjegyzendő, hogy a szerzők a tényszerű adatközlésre hagyatkoznak, az eseményekhez nem fűznek kommentárokat, így ez a kiadvány folytatása a munkának, amelyet magyarországi és ukrajnai kutatók egy csoportja annak érdekében végez, hogy a régió történelmét elfogultságoktól mentesen tárják az olvasók  elébe.  >>további részletek, a könyv bevezető szövege

Mégsem szűz a KISZó?

Lezárult az a szavazás, amelyet azért indítottam, hogy megtudjam, olvasóim is „nagyjából baloldalinak” tartják-e országos közéleti lapunkat. Előzmény: egy blogjegyzetemben használtam a nagyjából baloldalinak tartott minősítést, amelyet egy magát Kárpáti Igaz Szónak nevező kommentelő kifogásolt: szerinte ez olyan, mint a félig-meddig szűz, no meg ők éppenséggel mindenevők, minden irányzatra nyitottak. Egy dolog azonban az önminősítés, és más tészta a kívülállók véleménye: a szavazás eredménye legalábbis eléggé meggyőzően engem igazolt: nagyjából baloldali (30 voks), olyan, amilyen éppen Gajdos (27), szocdem (16), félig-meddig szűz (4), semleges (2), jobboldali (1). a cikk folytatódik >>

Holdfogyatkozás Kárpátalján

Úgy tűnik, azzal a kis élcemmel, hogy Nemzeti Holdfogyatkozást hirdettem a Kárpát-medencében, nem is túloztam sokat, ugyanis egyik portálunk kárpátaljai eseményként tette közzé a Hold elsötétedéséről szóló hírt… Erről a régi anekdota is eszembe jut: állítólag a török kormány nehezményezte, amiért az örmény címerben benne van az Ararát, holott az nincs Örményország területén, csak látszik onnan. Az örmények válaszoltak: a török címerben meg ott van a félhold, holott az nincs Törökország területén, csak látszik onnan. …Akárcsak Kárpátaljáról a holdfogyatkozás. a cikk folytatódik >>

Még egy „Lenin-vers”

Szörfölgetés közben akadtam rá a szép emlékű Zalabai Zsigmond egy esszéjére. Eszmefuttatását félig-meddig elfelejtett versemmel indítja, amely, mint írja 1994-ben: „esztétikai értékeivel, poétikai és stiláris eszköztárának sokkeffektusaival lenyűgözte, mondanivalójával, erkölcsi üzenetével, a nemzetiségi létezés egyik jelenségének kegyetlenül pontos diagnosztizálásával pedig töprengésre, a költő fölvetette gondolatok továbbgondolására késztette e sorok íróját.” A szlovákiai magyar irodalomtörténész értékelése hízelgő rám nézve, főleg, hogy tanulmányában teljes egészében idézi is versemet, amely az akkori Magyar Naplóban jelent meg 1990-ben. Az internetes Zalabai-lelet jó alkalom arra, hogy felidézzem keletkezése körülményeit. a cikk folytatódik >>

Villanyspenót

Örömömre a Villanyspenót címen futó internetes irodalomtudományi projektum (folyamatosan új tartalmakkal bővülő hálózati kézikönyv) rendszerébe felkerült A generációváltás elmarad c. dolgozatom. A 2000-ben keletkezett írásban dióhéjban igyekeztem összefoglalni a kárpátaljai magyar irodalom akkori helyzetét. Az adatok jó része elavult és értelemszerűen számos újabb fejlemény sem kerülhetett bele a kis tanulmányba, ezért most kértem is a szerkesztőket, hogy a megírás dátumát legyenek szívesek feltüntetni a közlemény alatt. a cikk folytatódik >>