Semmis szám, hamis mód

Mivel a november 13-át a magyar nyelv napjává tévő országgyűlési határozat egyebek mellett kilátásba helyezi, hogy a  kormány a külhoni civil közösségeket is bevonja a nyelv „korszerű továbbfejlesztését” célzó „intézkedési tervbe”, ezért az Egyek alkotócsoport elébe ment az együttműködésnek, lázas munkát folytatott, amelynek eredményeképpen, mint a csoport elnöke, ezennel bejelentem két fejlesztésünk érvénybe léptetését: az ünnep alkalmából mától a magyar nyelvben használatos a hamis igemód, a semmis szám és a kétharmados szám. Éspedig: a cikk folytatódik >>

Kicsoda Alberd Yollaka?

A Forrás ehavi számában megjelent három versfordításomat ezzel a jegyzettel láttam el:

Alberd Yollaka lív származású finn költő és nyelvész, egyike azon fiatal finnországi értelmiségieknek, akik mozgalmat indítottak a kihalt lív nyelv életre keltéséért. Írott dokumentumokra, a múlt században felgyűjtött hanganyagra, de leginkább saját kreatív hozzáállásukra támaszkodva szinte újrateremtik a kihalt-beolvadt finnugor nép amúgy feledésre ítélt nyelvét. a cikk folytatódik >>

Jobbik-jugend Kárpátalján

Nehéz egy ilyen hírnek örülni. De most inkább mellőzöm a politikai vonatkozásokat, legfeljebb azon tűnődöm el, nem esik-e nagyon pofára a Fidesz ezzel a kettős állampolgároknak adandó szavazati joggal… Nézzük azonban a bejelentés nyelvi megformáltságát. Hogy egy mozgalomnak Társaság a neve, bánja a fene. Hogy miként lehet bármit is elhatározásul kitűzni, amiatt fájjon az ő fejük. Meg amiatt is, hogy miként és hogyan lehet a kárpátaljai magyarság eszméit fejleszteni. Hunyjunk szemet afölött, hogy a hozzájárult egy szóba írandó. Hogy az amely helyett itt ami kellene – üsse kő. Na de hogy mindezek következtében „egyhangúan kiviteleztük az addig is szóban forgó kérdést”, az már egy kicsit sok. Kérdést kivitelezni, ráadásul egyhangúan – ez nem semmi még a Jobbik által támogatott  nagyon magyar beregszászi főiskolásoktól (!!) sem. De persze nem a fogalmazókészségükkel van a legnagyobb baj.

jobbik jugend - a Kárpátaljai Magyar Fiatalok Társasága

a Kárpátaljai Magyar Fiatalok Társasága honlapjának részlete Jobbik-logóval

forrás. (a honlapot törölték)

PS. Frissítés, 2013.

A szervezet honlapja egy kisebb botrányt követően megszűnt. A botrányt az váltotta ki, hogy a kis nácijelöltek megosztottak valami Hitler-képet a Facebookon, egy tanárnőjük pedig észrevette és nyilvánosan megrótta őket:

„Baraté Erika, Kiss András, Kertész Dávid, Espán Rita! A Kárpátaljai Magyar Főiskola nem ad teret emberiség-ellenes, gyilkolásra buzdító, náci nézeteknek!”

A szervezet azóta nem hallat magáról, szégyenteljes emlékét csupán néhány cikk és ez a még fennmaradt webhely őrzi:

http://www.kmft.mezoka.com/nyitolap/ < azóta ezt is törölték valamikor (2017)

  • http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=5598*
  • http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=5735*

* A cikkek a Kárpáti Igaz Szó archívumának elérhetetlenné válása óta a linkek nem működnek, az egyik szövegét megtaláltam lementve, lásd legalul (2019, bdk)

Összefoglaló:  Miután a beregszászi magyar főiskola többször is a falai közé engedte a szélsőjobb ideológiát (nyilvános szereplési lehetőséget kapott a Hatvannégy Vármegye és a Jobbik is, egy szépnek nem mondható napon megalakult a Kárpátaljai Magyar Fiatalok Társasága – KMFT – a tanintézmény falai között: a Jobbik kifejezett kezdeményezésére és támogatásával. Náci allűrjeiket követően a főiskola hatalmi szóval végül elhallgattatta a fiatalokat, a tagok egy része nyilvánosan bocsánatot kért.

Frissítés 2016. A hangadók egyike évekkel később egyik hangadó tagja lett a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságnak, másikuk egy gyermeklap főszerkesztője lett. Így is kezdődhetnek karrierek Kárpátalján.

A Kiszó cikke:

Már a spájzban vannak?

Néhány hete érdekes vita folyt az egyik legnépszerűbb közösségi portálon. A téma homlokterében a Kárpátaljai Magyar Fiatalok Társasága (KMFT) nevű mozgalom és annak ideológiája állt. Többen náci jelzővel illették az érintett szervezetet, és kapcsolatba hozták a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával. A facebook-on közzétett bejegyzéseket, érthető okokból, hamar eltávolították. De vajon mit is takar a KMFT, kik állnak a háttérben.

A neten történő rövid kutakodás után – beírtuk a google-be a szervezet nevét – megtaláltuk a mozgalom honlapját. A tájékoztatóban az olvasható: „A KMFT alapítását megelőzően már az alapító tagokban régóta érlelődtek a gondolatok: a kárpátaljai magyar fiatalok támogatása, a magyar kultúra megőrzése, annak fejlesztése és a magyar nemzeti öntudat és identitás minél magasabb szintekre emelése. Ezek a gondolatok bontakoztak ki 2011. február 3-án, amikor a Jobbik Magyarországért Mozgalom három képviselője, Vona Gábor, Szávay István és Kovács Béla a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára látogattak, és ott kijelentették, hogy támogatnak minden olyan törekvést, amely a határon túli magyarság közérdekeit képviseli. Még aznap este a KMFT öt alapító tagja meghatározta az alapelveket és megalakult a Kárpátaljai Magyar Fiatalok Társasága. A KMFT, mint neve is mutatja, egy ifjúsági társaság. Célunk a kárpátaljai magyar identitás tudat erősítése első sorban a fiatalok körében, hiszen sajnos a mi korosztályunk tagjai közt sokan nem kapnak olyan nevelést, mely a hazaszeretetre, a nemzet tudatra helyezné a hangsúlyt. Ennek okaira nem tisztünk kitérni, viszont szeretnénk ezt az űrt pótolni társaink világszemléletében. Elsődleges céljaink közt szerepel a kulturális élet támogatása, a helyi magyar művészek pártfogása, valamint az érettségi, illetve felvételi előtt állók segítése. A későbbiekben szeretnénk ifjúsági programokat rendezni, valamint terveink közt szerepel tanulmányi segédanya­gok kiadása is. Leendő tagjainkkal szemben a legfontosabb elvárásunk, hazánknak, Kárpátaljának, valamint nemzetünknek szeretete, népünk értékeinek felismerése!” (a fentebbieket szöveghűen, szerkesztés és javítás nélkül közöljük – a szerk.)

A KMFT alapító tagjai: Kertész Dávid (elnök), Nagy Tibor (alelnök), Barkaszi Norbert (a gazdasági tárca elnöke), Palkó Ádám (hírközlő és tájékoztató bizottság), Komonyi Dénes (ellenőrző bizottság). Talán véletlen, talán nem: mindnyájan a beregszászi főiskola hallgatói. A „külügyi tárcát” Varju Zoltán, a főiskola hallgatói önkormányzatának elnöke irányítja.

A partnereink rovatban ez olvasható: Jobbik Magyarországért Mozgalom, Kovács Béla fogadóirodája (Beregszász), Magyarok Szövetsége (Hajdú-Bihar), Magyar Várvédők Egylet, Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány. Rendezvényeik sorát egy történelmi filmvetítés kezdi és zárja is. Két pályázati felhívás is fut a honlapon, rajz és vers témakörben várnak pályamunkákat. Zenét is hallgathat, aki a honlapra téved, a listában túlnyomó többségben Kárpátia dalok találhatóak. A honlap a „Kordon” Kárpátalja nemzeti hírportálra navigál, ahol a készítők, állításuk szerint, megpróbálják megosztani a legfrissebb és a kárpátaljai magyar fiatalok számára érdekelt híreket. Ugyanakkor beszámolnak a KMFT eseményeiről. Megjegyzendő: honlapjuk címe az ajánlott linkek között szerepel a szélső jobbolda­linak tartott kuruc.info hírportálon.

A beregszászi városi, valamint a megyei igazságügyi főosztályon érdeklődésünkre nem tudták megerősíteni a szervezet hivatalos létezését, ami azt jelenti, hogy a KMFT vélhetően nincs bejegyezve.

Mivel magyarázzák és hogyan ítélik meg a szélsőjobb térhódítását vidékünkön – kérdeztük ifjúsági szervezetek vezetőitől, ám ők rendre elzárkóztak a választól. Arra hivatkoztak: nem ismerik a szervezet hátterét és céljait.

kiszó
2011.08.17. 15:09:14


Más:

Lovag vitéz Dr. Ifj. Csendőr

Megosztottság és sokszínűség

Nemrégiben egy ukrán-magyar ikerkötetet mutattam be, most egy ukrán és egy magyar szerző közös munkájára hívom fel a figyelmet. Fontos kiadvány, mert a köztudottan makacs tényekre támaszkodva szegül szembe azzal a politikai szándékkal, amely Ukrajnát nemzetállamnak kívánná láttatni (vagy azzá szeretné tenni). A szerzők nem kerülik meg a kényes kérdéseket, szólnak az ország politikai és nyelvi megosztottságáról, az ukrán-orosz ellentétekről, a kisebbségi etnikumok helyzetének ellentmondásosságáról. Érintik a ruszin nyelv és nemzetiség kérdéskörét, és mint Ukrajna hatodik legnagyobb nemzetiségével, foglalkoznak a kárpátaljai magyarság helyzetével. a cikk folytatódik >>