Egzisztencialista regény

Horváth László Imre:
Egzisztencialista regény tejmozival

Valahol az irracionális bűntudat és a kényszerítő szabadságvágy között kóvályog a főszereplő férfi a regény tereiben, hol mint eltévedt gyerek, hol mint anyja mellett virrasztó mártír vagy apja után kullogó tanú, hogy végül összegzésül az emlékeiben bolyongjon, megírva valahol az Északi-tenger mellett a regényt – amit mi olvasunk.

Olvass tovább

Kizökkent az idő

Károlyi Csaba: Kizökkent az idő  Két regény, két világ, két szülő, két testvér, két idő. Kétségek közt vergődünk, ó kárhozat. És korántsem biztos, hogy ami kizökkent, a fiú született helyretolni azt. Úgy látszik, a havazáson kívül itt már nemigen bízhatunk semmiben. Nagyon rafinált mű ez. Két regény: az egyiket a rejtőzködő narrátor írja (azt olvassuk), a másikat meg az ő hőse, a főszereplő írja (azt nem ismerjük, arról csak sejtéseink vannak, bár a kettő nyilvánvalóan nem független egymástól). Két világ: a fiú világa a modernitás racionális világossága, mely ugyanakkor bizonytalanságban tart és szorongást eredményez, az apa világa pedig a premodern homályossághoz fordul vissza, melyen keresztül az isten adta fény mégis elvakítani képes a földi halandót, és az ember bizonyossághoz juthat, megnyugvást találhat („Milyen hatalmas távolságra volt istennek ez a fennkölt és nagyszerű tagadása az én primitív ateizmusomtól!” – kiált fel a fiú – 83.). Két szülő: az első látszat ellenére mindkét szülő uralja hősünk életútját, az apa eltaszítja magától, ámde mégis fogva tartja (szellemileg is, lelkileg is egyre inkább), az anya formailag túlzottan szereti, valójában azonban „majomszeretete” „szekatúrába” torkollik, a drága jó mama nem hagyja élni gyerekeit, akik természetesen menekülni próbálnak előle, ahogyan apjuk is nyilván nem véletlenül hagyja el feleségét. Két testvér: ők két lehetséges menekülési stratégiát testesítenek meg, mindkettő nyelvész, de ég és föld a különbség köztük, szakmailag is, egyébként is, végül a fiú marad minden próbálkozása ellenére a rákbeteg, haldokló anya mellett, s meglepően a lánynak sikerül Kanadába elhúznia, a fiú nem akar megnősülni, a lány férjhez megy, a fiú tűnik a pályáján sikertelennek, a lány sikeresnek, habár ez azért bonyolultabb. Két idő, mert ütközik az apa „heideggeri saját ideje”(173.), a folytonosságé – a fiú idejével, mely az „alárendelt szaggatottságé”.

Olvass tovább

Filmszakadás

A pozitív vélekedések után napvilágot látott az első negatív kritika regényemről. Szerzője Markovits Teodóra, aki előző regényemet is leszúrta a Kortársban. Most a szerkesztése alatt álló, ritkán frissülő portálon fejtette ki véleményét: Filmszakadás. Csodálkozott, hogy közlésre én is elkértem szövegét Íme: Filmszakadás A korábbi posztmodern bűvészdoboz után most egy ügyesen összebarkácsolt mozigépet kaptunk a kezünkbe. … Olvass tovább

Könyvemről beszélnek

Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Závada Pál beszél a Tejmoziról az alábbi videóüzenetekben. Ezúton köszönöm szavaikat. A felvételek annak a sikeres online könyvbemutatónak az alkalmából készültek, amelyet október 12-én a Magvető Kiadó rendezett a Facebookon (mivel a videókra mutató linkek ott már igen alulra keveredtek, itt teszem a videókat könnyebben elérhetővé):

Olvass tovább

Retusált archívum

Balla D. Károly: Tejmozi / LÉNÁRT ÁDÁM ÍRÁSA

Balla D. Károly legújabb regényének október 12-i könyvbemutatójára a Magvető Kiadó Facebook-oldalán került sor. A technikai fejlődéssel lépést tartani igyekvő gesztus tulajdonképpen digitális főhajtás nemcsak a Tejmozi, de a mindenkori papíralapú kiadások előtt is.

A Magvető választása nem véletlen (a FB könyvbemutató részleteit l. itta szerk.), hiszen a világhálót szövögető író alkatához és a szöveg karakteréhez is kifejezetten illik az online debütálás, Balla D. Károly ugyanis blogbejegyzéseiben számolt be munkamódszeréről, melynek során a regény megírt részei feldarabolva, az üres regénytérben szétszórva, cserélgetve, újrarendezve, de hipertextuális jellegüket megőrizve nyerték el végső pozíciójukat. (A regény blogoldala itt érhető el – a szerk.) Térben és időben csapongó, rapszodikus szerkezet jön így létre, ismétlődő, egymásra utaló történetfoszlányokkal, amit a regény helyenként csak sejtet, máskor viszont érzékletesen illusztrál: „Nem tudom, mikor és hol keletkezett az élet, de bizonyos, hogy akkor és ott született a halál is, kezdi majd monológját hősöm apja a regényem túlfelén” (7.o.), illetve „Nem tudom, mikor és hol keletkezett az élet, de bizonyos, hogy akkor és ott született a halál is, kezdi monológját hősöm apja utolsó közös reggelijük után.” (146-147.o.) Jóllehet, a választott módszer az írást és az olvasást egyaránt megnehezíti, ugyanakkor hitelt érdemlően modellezi az emlékezés logikáját.

Olvass tovább

További Tejmozi-kérdések

Sikeresen lezajlott az online könyvbemutató – köszönet a Kiadónak és minden résztvevőnek. Ha valakinek még észrevétele, hozzászólása, kérdése lenne – túl az online állapot azonnaliságán – ezt a felületet örömmel bocsátom rendelkezésre. (Hozzászólás alább írható, regisztráció nem szükséges, a megadott e-mail címet csak én látom.) A Tejmoziról: kritika, ismertetés • részletek • előtörténet • interjú 

Gyertek a Tejmoziba!

Elkezdődött a vetítés a Tejmoziban! Jeles írók, kedves kollégák – Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre,  Parti Nagy Lajos, Závada Pál – beszélnek videóüzenetükben könyvemről a délutáni online könyvbemutató helyszínén, ahová ezúttal is barátsággal invitálok mindenkit: Rendhagyó könyvbemutató – Balla D. Károly: Tejmozi További információk itt. A könyvről: Kritika, tartalmi ismertetések

Online könyvbemutató

MINDENKIT VÁROK! • A Magvető Kiadó most először szervez online könyvbemutatót. Nagy megtiszteltetés, hogy az én regényem lehet az esemény főszereplője s hogy jeles írók (Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Zalán Tibor, Závada Pál) mondanak majd róla véleményt. Minden barátomat, ismerősömet, tényleges és leendő olvasómat örömmel invitálom az eseményre, amelyen – online … Olvass tovább

Az ős-Tejmozi története

Könyvalakban most megjelent, azonos című regényem közvetlen előzménye a Tejmozi-novella, amelyet az Egy mondat a… című, 30 aktív és 43 passzív szerzőt érintő interakció keretében hoztam létre egy magam teremtette multikulturális szövegprojektum eredményeként, két különböző változatban. Az ős-Tejmozi történetét  Cseke Gábornak a Romániai Magyar Szó Színkép c. kulturális mellékletében megjelent sorozatából ismerhetik meg blogom olvasói: … Olvass tovább