Ukrajna lakosságának etnikai megoszlása
Főbb népcsoportok a 2001-es népszámlálás alapján:
- ukrán 77,8%
- orosz 17,3%
- belarusz 0,6%
- moldován 0,5%
- krími tatár 0,5%
- bolgár 0,4%
- magyar 0,3%
- román 0,3%
- lengyel 0,3%
- zsidó 0,2%
Nyelvi megoszlás – hivatalos nyelv – államnyelv
Ukrajna hivatalos nyelve az ukrán, mint államnyelv. A használt írásrendszer a cirill ábécének az ukrán változata. Az ukrán mellett regionálisan, főleg a keleti országrészen leginkább elterjedt és használt nyelv az orosz. Ukrajna déli és délkeleti megyéiben a lakosság jelentős része orosz ajkú. További, jóval kevesebb ember által beszélt nyelvek: belarusz, bolgár, cigány, gagauz, görög, lengyel, jiddis, karaim, krími tatár, magyar, moldáv/moldován, német, örmény, román, ruszin, szlovák, cseh.
A 2014-es regionális háború és a Krím annektálása, majd a 2022 február 24-én Oroszország részéről Ukrajna lerohanását célzó totális háború döntő mértékben megváltoztatta az ország nemzetiségi, nyelvi és vallási megoszlását.
Lásd még: A független Ukrajna | Magyarok Ukrajnában, Kárpátalján
A Szovjetunió felbomlása után 1991-ben függetlenné vált Ukrajna
Oroszország után a legnagyobb ország Európa keleti térfelén. Magyarország legnagyobb szomszédja. Nyugatról Szlovákia és Lengyelország, északról Fehéroroszország (Belarusz), keletről Oroszország, délnyugatról Moldova, Románia és Magyarország határolja. Déli határát a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mossa (ezeket a tengeri kijáratokat Oroszország 2022-ben részben elfoglalta), ezek közé nyúlik be a Krím félsziget, amely már nem számítható ukrán területnek, mert Oroszország 2014-ben annektálta.
Ukrajna fővárosa Kijev, lakosainak száma 2015-ben az elcsatolt és orosz felügyelet alá vont területek lakosai nélkül 42 millió 800 ezer volt, hivatalos nyelve az ukrán, pénzneme az ukrán Hrivnya (UAH), telefon-előhívószáma +380.
Az ország legkisebb közigazgatási egysége a terület délnyugati csücskében, Kijevből nézve a Kárpátok gerincén túl elhelyezkedő Kárpátalja, amely 1920-ig a történelmi Magyarországhoz tartozott, majd számos hatalomváltás és határmódosítás történt.
A Kijevi Rusz rövid története
A Wikipédia szerint az ukránok elődeivel, a keleti szlávokkal kapcsolatba kerülő legfontosabb etnikum a vikingek voltak, akiket Európa keleti részén varégoknak neveztek. A varégok a jó üzlet reményében járták be a keleti szlávok lakta Kelet-európai-síkságot a Bizánci Birodalomig és a Kaszpi-tengerig. Ezek a felfegyverzett kalmárok a kereskedelmi útvonalaik mentén telepeket alapítottak, a stratégiailag fontos helyeket fegyverrel biztosították. Megjelenésük óriási szellemi hatással volt a térség lakóira.
862-ben a mai Novgorod környéki finn és szláv törzsek fellázadtak a vikingek ellen, de hamarosan egymás ellen fordultak. Az orosz krónika szerint a felfordulás miatt a helyi vezetők újra behívták a varégokat, hogy „jöjjenek és uralkodjanak”. Rurik (kb. 830–879), két testvérével a varégok élén letelepedtek Holmgard körül.Utódai alapították a Kijevi Ruszt.
882-ben Rurik utódja, Oleg fejedelem bevette Kijevet és azt új birodalom: a Kijevi Rusz fővárosává tette.
- Vlagyimir nagyfejedelem 988-ban felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort is. Politikájával Róma helyett Bizánc felé fordult.
- 1054-ben Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és az egységes állam kis fejedelemségekre (Novgorod, Szúzdal, Lodoméria, Halics, Vlagyimir stb.) esett szét.
- A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – az Arany Horda fennhatósága alá kerültek, ami véget vetett a Kijevi Rusz fennállásának is.
Orosz-ukrán háború
2022. február 24-én Oroszország hadüzenet nélkül megtámadta Ukrajnát, kíméletlen rablóháborút indított ellene.
Laptop árak Ukrajnában. Dell akku – Asus töltő