{"id":1092,"date":"2011-02-23T13:05:21","date_gmt":"2011-02-23T12:05:21","guid":{"rendered":"http:\/\/ungparty.net\/blog\/?p=1092"},"modified":"2011-02-23T13:05:21","modified_gmt":"2011-02-23T12:05:21","slug":"aki-szelet-vet-majomper","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ungparty.net\/blog\/2011\/aki-szelet-vet-majomper\/","title":{"rendered":"Aki szelet vet – Majomper"},"content":{"rendered":"

Egym\u00e1s ut\u00e1n n\u00e9zt\u00fck meg a k\u00e9t filmet, a Stanley Kramer rendezte klasszikust (Aki szelet vet, Inherit the Wind, <\/em>1960) \u00e9s az 1999-es remake-et (rendezte Daniel Petrie). Mindkett\u0151 Jerome Lawrence \u00e9s Robert E. Lee 1955 sz\u00ednpadi dr\u00e1m\u00e1ja alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, s j\u00f3szer\u00e9vel jelenetr\u0151l jelenetre megegyezik egym\u00e1ssal (t\u00e9m\u00e1juk az 1925-os daytoni majomper, amikor is egy tan\u00e1rt perbe fogtak az\u00e9rt, mert – t\u00f6rv\u00e9nybe \u00fctk\u00f6z\u0151en – a bibli\u00e1val ellent\u00e9tes darwini tanokat oktatta az \u00e1llami iskol\u00e1ban).<\/p>\n

\"\"Az imm\u00e1ron t\u00f6bb mint \u00f6tven \u00e9ves eredeti olyan alapm\u0171, amely el\u00e9 \u00fagy t\u00edz\u00e9vente nem \u00e1rt oda\u00fclni, \u00e9n legal\u00e1bbis nagyj\u00e1b\u00f3l ilyen id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt minden alkalommal lankadatlan figyelemmel tudom v\u00e9gign\u00e9zni. A maga nem\u00e9ben t\u00f6k\u00e9letes alkot\u00e1s akkor is, ha ma m\u00e1r kicsit m\u00e1sk\u00e9nt gondolkozunk a filmes nyelvr\u0151l, a k\u00e9pi megjelen\u00e9sr\u0151l. Az alakok kicsit t\u00falexpon\u00e1ltak, olykor tal\u00e1n sematikusak is (p\u00e9ld\u00e1ul a tiszteletes\u00e9), de a dr\u00e1mai fesz\u00fclts\u00e9g fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s fokoz\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben egy l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1ban ar\u00e1nylag eszk\u00f6ztelen kamaradarab keretei k\u00f6z\u00f6tt erre sz\u00fcks\u00e9g lehetett, csak\u00fagy, mint a gyakran te\u00e1tr\u00e1lisnak t\u0171n\u0151 jelenetekre. Mindezt b\u0151s\u00e9gesen ellens\u00falyozza az \u00f6sszecsap\u00f3 f\u0151szerepl\u0151k\u00a0 leny\u0171g\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9ka,\u00a0 Fredric March \u00e9s f\u0151leg Spencer Tracy eml\u00e9kezetes alak\u00edt\u00e1sa (dr\u00e1mai s\u00falyukat j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel ellens\u00falyozza a sokak \u00e1ltal legink\u00e1bb az \u00c9nek az es\u0151ben<\/em>-b\u0151l ismert Gene Kelly lazas\u00e1ga).\u00a0 \u00c9les, izgalmas az alapkonfliktus, ezt csak fokozza a v\u00e1dl\u00f3 \u00e9s a v\u00e9d\u0151 v\u00e9gs\u0151kig fokoz\u00f3d\u00f3 ellent\u00e9te, remekbe szabottak a p\u00e1rbesz\u00e9dek – mindez a mesteri alak\u00edt\u00e1sokkal egy\u00fctt egy k\u00f6vetkezetesen fel\u00e9p\u00edtett rendez\u0151i koncepci\u00f3ba illeszkedik, az eredm\u00e9ny egy j\u00f3 ritmus\u00fa, s\u00falyos mondand\u00f3j\u00fa \u00e9s v\u00e9gig lebilincsel\u0151, feledhetetlen alkot\u00e1s.<\/p>\n

Igaz\u00e1b\u00f3l fogalmam sincs, mi sz\u00fcks\u00e9g volt az \u00fajraforgat\u00e1s\u00e1ra.\u00a0 Az 1999-es verzi\u00f3 k\u00e9pi anyag\u00e1ban ugyan k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl kidolgozottabb, valamivel \u00e1rnyaltabbak az alakok is. \u00c1m amennyivel finomabban vannak megrajzolva, ugyanannyival er\u0151tlenebbek is. A v\u00e1dl\u00f3 szerep\u00e9t a ripacskod\u00e1sig sark\u00edt\u00f3 Fredric March sokkal meggy\u0151z\u0151bben alak\u00edtja az egyfel\u0151l hi\u00fa \u00e9s karrierista, m\u00e1sfel\u0151l elvakult \u00e9s megsz\u00e1llott, energikus f\u00e9rfi\u00fat, mint\u00a0 az \u00f6reges, kiss\u00e9 esetlen George C. Scott. Jack Lemmon persze remekel, de hi\u00e1nyzik bel\u0151le az a bel\u00fclr\u0151l fakad\u00f3, zsigeri, \u00e1m m\u00e9gis b\u00f6lcsess\u00e9ggel hiteles\u00edtett ir\u00f3nia, amellyel Spancer Tracy jelen\u00edti meg a v\u00e9d\u0151t. Mondhatn\u00e1m \u00fagy is: Lemmon \u201ecsak” zseni\u00e1lisan alak\u00edt, m\u00edg Tracy azonosul, egyl\u00e9nyeg\u0171v\u00e9 v\u00e1lik a form\u00e1lt szem\u00e9lyis\u00e9ggel.<\/p>\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben szerintem a m\u00e1sodik v\u00e1ltozat kevesebbet ad hozz\u00e1 az els\u0151h\u00f6z, mint amennyit elvesz bel\u0151le. A remake-et b\u0151ven el\u00e9g volt egyszer megn\u00e9zni, m\u00edg az 1960-as eredetit, ebben biztos vagyok, p\u00e1r \u00e9v m\u00falva \u00fajra megk\u00edv\u00e1nom.<\/p>\n

N\u00e9mileg meglepett, hogy a filmekben bemutatotthoz k\u00e9pest a per val\u00f3j\u00e1ban eg\u00e9szen m\u00e1shogyan indult \u00e9s zajlott. Kicsit ut\u00e1naolvastam a t\u00e9m\u00e1nak. A neten a majomper el\u0151zm\u00e9nyeit, k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit \u00e9s ut\u00f3\u00e9let\u00e9t Dr. Gal\u00e1ntai Zolt\u00e1n A daytoni majompert\u0151l a lieszenkoizmus buk\u00e1s\u00e1ig<\/a> c. \u00edr\u00e1s\u00e1ban tal\u00e1ltam meg, aj\u00e1nlom mindenki figyelm\u00e9be. (Egy igen elgondolkodtat\u00f3 t\u00e9nyk\u00f6zl\u00e9s: \u201eA National Science Board egy 1986-os felm\u00e9r\u00e9se szerint az amerikaiak t\u00f6bbs\u00e9ge szerint az ember nem az \u00e1llatokt\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9s mik\u00f6zben a megk\u00e9rdezettek kb. 50 sz\u00e1zal\u00e9ka \u00e9rtett egyet azzal a kijelent\u00e9ssel, hogy \u00bbIsten a jelenlegi form\u00e1j\u00e1ban teremtette az embert kevesebb mint 10 ezer \u00e9ve\u00ab, ak\u00f6zben a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sok kb. fele ma is a kre\u00e1cionizmus valamelyik form\u00e1j\u00e1t tanulja evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let helyett. \u00c9s ha minden igaz, ez a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben sem lesz m\u00e1sk\u00e9pp: egy 2005. febru\u00e1r elej\u00e9n, a New York Times-ban megjelent cikk szerint sz\u00e1mos biol\u00f3giatan\u00e1r annak ellen\u00e9re sem mer az evol\u00faci\u00f3r\u00f3l besz\u00e9lni az \u00f3r\u00e1n, hogy az szerepel a tank\u00f6nyvekben, mert f\u00e9l, hogy ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetn\u00e9nek r\u00e1 n\u00e9zve, \u00e9s emiatt val\u00f3j\u00e1ban lehetetlen ak\u00e1r csak hozz\u00e1vet\u0151legesen megbecs\u00fclni, hogy hol oktatj\u00e1k val\u00f3j\u00e1ban.\u201d<\/span><\/p>\n

Lehets\u00e9ges, hogy a fentiek miatt m\u00e9gis \u00e9rdemes volt \u00fajraforgatni a majompert.
\n<\/span><\/p>\n

\n
t\u00f6bb film<\/a><\/h6>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egym\u00e1s ut\u00e1n n\u00e9zt\u00fck meg a k\u00e9t filmet, a Stanley Kramer rendezte klasszikust (Aki szelet vet, Inherit the Wind, 1960) \u00e9s az 1999-es remake-et (rendezte Daniel Petrie). Mindkett\u0151 Jerome Lawrence \u00e9s Robert E. Lee 1955 sz\u00ednpadi dr\u00e1m\u00e1ja alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, s j\u00f3szer\u00e9vel jelenetr\u0151l jelenetre megegyezik egym\u00e1ssal (t\u00e9m\u00e1juk az 1925-os daytoni majomper, amikor is egy tan\u00e1rt perbe fogtak … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[7,8],"tags":[35],"class_list":["post-1092","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kultura","category-bdk-naplo","tag-film"],"aioseo_notices":[],"aioseo_head":"\n\t\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t