{"id":11526,"date":"2014-10-19T19:34:31","date_gmt":"2014-10-19T18:34:31","guid":{"rendered":"http:\/\/ungparty.net\/blog\/?p=11526"},"modified":"2019-12-08T08:30:18","modified_gmt":"2019-12-08T07:30:18","slug":"manzard-a-foldszinten","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ungparty.net\/blog\/2014\/manzard-a-foldszinten\/","title":{"rendered":"Manz\u00e1rd a f\u00f6ldszinten"},"content":{"rendered":"

UngParty Manz\u00e1rd<\/h2>\n

Szigor\u00fa \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9rtelemben v\u00e9ve a fogalmat nem minden be\u00e9p\u00edtett tet\u0151t\u00e9r manz\u00e1rd<\/em> is egyben, \u00e9s a sz\u00f3 eredetileg nem manz\u00e1rdszob\u00e1t \u00e9s nem manz\u00e1rdlak\u00e1st jelent. Hanem!<\/p>\n

\"manzard\"<\/a>Szakmai le\u00edr\u00e1s szerint a manz\u00e1rd egy tet\u0151t\u00edpus<\/em><\/strong>, melyet t\u00f6r\u00f6tt tet\u0151nek<\/em> is neveznek. Per definitionem\u00a0 a manz\u00e1rd olyan t\u00f6rt s\u00edk\u00fa nyeregtet\u0151, <\/strong>amely f\u00f6lfel\u00e9 45 fokn\u00e1l nagyobb (\u00e1ltal\u00e1ban 70-80 fokos) d\u0151l\u00e9ssz\u00f6g ut\u00e1n lapos, 10-20 sz\u00e1zal\u00e9kos d\u0151l\u00e9sre v\u00e1lt, \u00edgy a hagyom\u00e1nyos tet\u0151t\u00e9rn\u00e9l sokkal nagyobb teret hoz l\u00e9tre a padl\u00e1son. A manz\u00e1rdtet\u0151<\/strong> l\u00e9nyege a k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9sen t\u00fal teh\u00e1t az, hogy a meredekebb tet\u0151s\u00edkot egy alacsony hajl\u00e1ssz\u00f6g\u0171 tet\u0151 k\u00f6veti. Az\u00e9rt tervezik ilyen \u00f6sszetett alakzat\u00fara, hogy k\u00f6nnyebb legyen a tet\u0151t\u00e9rben szob\u00e1t, lak\u00e1st, lakhat\u00f3 \u00e9letteret kialak\u00edtani \u00e9s az j\u00f3val nagyobb lehessen, mint egy sima s\u00e1tortet\u0151 eset\u00e9ben. Metonimikus jelent\u00e9s\u00e1tvitellel teh\u00e1t manz\u00e1rdnak azt a lak\u00e1st, illetve lakr\u00e9sz nevezhetj\u00fck, amely \u00e9ppen ilyen<\/em> tet\u0151szerkezet alatt\u00a0 helyezkedik el a padl\u00e1st\u00e9rben.<\/p>\n

A fogalom a XVIII. sz\u00e1zadi Franciaorsz\u00e1gb\u00f3l ered, ott is a speci\u00e1lis alak\u00fa t\u00f6r\u00f6tt tet\u0151nek<\/em> volt a neve. A manz\u00e1rdtet\u0151t \u00fagy tervezt\u00e9k \u00e9s \u00fagy \u00e9p\u00edtett\u00e9k meg, hogy megk\u00f6nny\u00edtse a tet\u0151 alatti t\u00e9r lak\u00e1ss\u00e1 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alak\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

A Wikip\u00e9di\u00e1b\u00f3l tudhatni, hogy az elnevez\u00e9s Fran\u00e7ois Mansart (1598-1666) francia \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9s unoka\u00f6ccse, Jules Hardouin-Mansart (1646-1708) nev\u00e9b\u0151l ered, de nem \u0151k a manz\u00e1rd feltal\u00e1l\u00f3i. M\u00e1r sz\u00e1z \u00e9vvel el\u0151tt\u00fck a Louvre \u00e9p\u00edt\u00e9sze, Pierre Lescot megval\u00f3s\u00edtotta ezt a helytakar\u00e9kos \u00f6tletet. Az viszont igaz, hogy a k\u00e9t Mansart tette n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 a korabeli P\u00e1rizsban ezt a technik\u00e1t. K\u00e9s\u0151bb az elnevez\u00e9s megjelent Angli\u00e1ban \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban is, el\u0151sz\u00f6r a tet\u0151, majd a lak\u00e1s megnevez\u00e9s\u00e9re. K\u00e9s\u0151bb a n\u00e9v a szeg\u00e9nys\u00e9g \u00e9s nyomor szinonim\u00e1ja lett, p\u00e9ld\u00e1ul az 1920-as \u00e9vekben N\u00e9metorsz\u00e1gban manz\u00e1rdk\u00e1v\u00e9nak (Mansardenkaffee) nevezt\u00e9k az olcs\u00f3 k\u00e1v\u00e9p\u00f3tl\u00e9kot. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy Szlov\u00e1ki\u00e1ban manz\u00e1rdnak nevezik a st\u00fadi\u00f3lak\u00e1st.<\/p>\n

Manz\u00e1rdt\u00f6rt\u00e9ni jelent\u0151s\u00e9g\u0171 t\u00e9ny, hogy Ungv\u00e1ron, a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rnegyed\u00e9ben a V\u00e1r u. 8. alatti csal\u00e1di h\u00e1z tet\u0151t\u00e9ri szob\u00e1j\u00e1ban alkotott t\u00f6bb mint t\u00edz esztend\u0151n \u00e1t a kort\u00e1rs magyar irodalom jeles k\u00e9pvisel\u0151je, aki ezt a a manz\u00e1rd-helyzetet szimb\u00f3lumm\u00e1 emelte egy zseni\u00e1lisnak joggal nevezhet\u0151 sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel:<\/p>\n

\n

Nem sokat kock\u00e1ztatok. Nem vagyok hazard\u0151r, csak a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t f\u00e9lt\u00e9kenyen \u0151rz\u0151 manz\u00e1rd\u0151r<\/em>.<\/p>\n<\/blockquote>\n

Balla D. K\u00e1roly (az\u00f3ta K\u00e1roj) 2002-t\u0151l kezdte \u00edrni az Egy manz\u00e1rd\u0151r feljegyz\u00e9sei<\/strong> c. napl\u00f3j\u00e1t, a c\u00edmet k\u00e9s\u0151bb a kor\u00e1bban \u00edrtakra is kiterjesztette, mik\u00f6zben sejtelme sem volt arr\u00f3l, hogy lapos tet\u0151s h\u00e1zuk padl\u00e1stere \u00e9p\u00edt\u00e9szeti szempontb\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem manz\u00e1rd<\/strong>.<\/p>\n

Err\u0151l csak azt k\u00f6vet\u0151en \u00e9rtes\u00fclt, hogy nemr\u00e9giben \u00e9szrevette: napl\u00f3j\u00e1nak webhely\u00e9t k\u00e9pez\u0151 honlapja, amelyet m\u00e9g 2002-ben az UngParty Manz\u00e1rd<\/a> n\u00e9vre keresztelt, a Google keres\u0151ben az els\u0151 10 tal\u00e1lat k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclt a manz\u00e1rd<\/em><\/strong> keres\u0151sz\u00f3val. Ezt felfedezv\u00e9n arra gondolt, szeg\u00e9ny megt\u00e9vesztett b\u00f6ng\u00e9sz\u0151k milyen csal\u00f3dottak lehetnek, amikor \u00e9p\u00edt\u00e9szeti megold\u00e1st vagy a fogalom defin\u00edci\u00f3j\u00e1t keresve az \u0151 \u00e1mb\u00e1r zseni\u00e1lis, \u00e1m a t\u00e9m\u00e1ban m\u00e9gsem relev\u00e1ns napl\u00f3jegyzeteivel k\u00e9nytelenek szembes\u00fclni. Akkor legyen itt valami a manz\u00e1rdr\u00f3l mint olyanr\u00f3l! – hat\u00e1rozta el \u00e9s alaposan \u00e1talak\u00edtotta honlapj\u00e1t, ek\u00f6zben arra is r\u00e1d\u00f6bbenve, hogy miut\u00e1n m\u00e1r \u00e9ppen \u00f6t esztendeje a h\u00e1znak egy f\u00f6ldszinti szob\u00e1j\u00e1t lakja, ez a tet\u0151t\u00e9ri kifejez\u00e9s m\u00e1r nem \u00e9rv\u00e9nyes \u0151r\u00e1 \u00e9s \u00edr\u00e1saira. Illetve dehogynem!<\/p>\n

A manz\u00e1rd ott van, ahol \u00e9n vagyok!<\/strong> – \u00e1llap\u00edtotta meg m\u00e9ly meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel \u00e9s hogy ne kelljen manz\u00e1rd\u0151ri mivolt\u00e1t\u00f3l megv\u00e1lnia, \u00fagy tekintett k\u00f6rbe a f\u00f6ldszinti szob\u00e1n, mint egy t\u00f6k\u00e9letes virtu\u00e1lis tet\u0151t\u00e9ren.<\/p>\n

\n