{"id":7275,"date":"2012-07-06T13:10:48","date_gmt":"2012-07-06T11:10:48","guid":{"rendered":"http:\/\/ungparty.net\/blog\/?p=7275"},"modified":"2012-07-06T13:10:48","modified_gmt":"2012-07-06T11:10:48","slug":"beavatkozas-valosagba","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ungparty.net\/blog\/2012\/beavatkozas-valosagba\/","title":{"rendered":"Beavatkoz\u00e1s a val\u00f3s\u00e1gba"},"content":{"rendered":"![\"\"](\"http:\/\/ungparty.net\/blog\/wp-content\/uploads\/2012\/07\/mozgo_jun.jpg\" "\\"Mozg\u00f3")
Igen szoros kapcsolatban \u00e1llok a term\u00e9szettel: naponta egyszer kin\u00e9zek az ablakon. \u2013 Ezt \u00e9vekkel ezel\u0151tt \u00edrtam, amikor m\u00e9g \u00e9letvitelem megengedte, hogy reggelente padl\u00e1sszob\u00e1nk ablak\u00e1n \u00e1t fut\u00f3 pillant\u00e1st vessek a radv\u00e1nci dombokra \u00e9s a h\u00e1zunk alatt fut\u00f3 Ungra. Mostanra szorosabbra f\u0171z\u0151d\u00f6tt ez a viszonyunk. Igaz, b\u0151 k\u00e9t \u00e9ve nem n\u00e9ztem ki azon az ablakon, tal\u00e1n \u00e9ppen ez\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nhetett, hogy ami kor\u00e1bban k\u00f6r\u00fclvett, azt m\u00e1ra \u00e9n veszem k\u00f6rbe. Magamba k\u00f6lt\u00f6ztettem a t\u00e1jat, \u00edgy egyre tiszt\u00e1bban l\u00e1tom kont\u00farjait. \u00c9s egyre bizonyosabb vagyok abban, hogy a term\u00e9szet l\u00e1tv\u00e1nya nem annyira vizu\u00e1lis, sokkal ink\u00e1bb intellektu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9ny. A hegy, a r\u00e9t, a foly\u00f3 t\u00f6m\u00e9ny gondolatis\u00e1ggal terhes. Puszta l\u00e1t\u00e1suk t\u00e1vols\u00e1got parancsol, b\u00e1rmennyire elsz\u00e1ntan is szeml\u00e9lj\u00fck \u0151ket, ellen\u00e1llnak a f\u00fcrk\u00e9sz\u0151 tekintetnek. \u00c1m gondolataink el\u0151tt megny\u00edlnak, \u00e9s az igaz\u00e1n bens\u0151s\u00e9ges viszony akkor alakul ki, amikor k\u00f6zel\u00e9be jutunk rejtett jelent\u00e9s\u00fcknek. Ami\u00f3ta nem kifel\u00e9, hanem befel\u00e9 figyelek, az\u00f3ta t\u00f6bbet tudok a t\u00e1jr\u00f3l. \u00c9s azt is pontosan \u00e9rz\u00e9kelem, amint objektumai, mintegy mell\u00e9kesen, a sz\u00e9p fogalm\u00e1t is megk\u00e9pezik bennem.<\/p>\n
.<\/span><\/p>\nAnnak legal\u00e1bb harminc \u00e9ve, hogy eszt\u00e9tik\u00e1t tanultam. Illetve pontosabb \u00fagy fogalmazni, hogy volt ilyen nev\u0171 tant\u00e1rgyunk az egyetemen. De bizony mondom, Lessing Laoko\u00f3nj\u00e1n<\/em> k\u00edv\u00fcl semmi \u00e9rdemi nem jut eszembe az egy\u00e9bk\u00e9nt szigor\u00faan marxista keretek k\u00f6z\u00e9 fogott \u00e9s a szovjet kult\u00farpolitik\u00e1hoz igazod\u00f3 ok\u00edt\u00e1sb\u00f3l. A csek\u00e9ly felid\u00e9zhet\u0151s\u00e9gnek a f\u0151 oka tal\u00e1n nem is az ideol\u00f3giai terhelts\u00e9gben keresend\u0151, hanem abban, hogy a tan\u00e1rn\u0151nk kicsit sem vette komolyan a feladat\u00e1t, \u00e9s az \u00f3r\u00e1i legink\u00e1bb irodalmi pletyk\u00e1kkal le\u00f6nt\u00f6tt szellemt\u00f6rt\u00e9neti vegyes sal\u00e1t\u00e1ra eml\u00e9keztettek. Amikor \u00f6ssze nem f\u00fcgg\u0151 k\u00e9t gondolatmenete k\u00f6z\u00f6tt egy \u00f3vatlan pillanatban azt tal\u00e1ltam k\u00e9rdezni, hogy vajon a jeles \u00f3g\u00f6r\u00f6g\u2013r\u00f3mai\u2013olasz\u2013n\u00e9met \u00e9s a m\u00e9g jelesebb szovjet gondolkod\u00f3k t\u00e9zisei mellett magyar tud\u00f3s eszt\u00e9t\u00e1k m\u0171veir\u0151l fogunk-e hallani az \u00f3r\u00e1k keret\u00e9ben, kicsit zavarba j\u00f6tt, majd olyasmit v\u00e1laszolt, hogy nemzeti saj\u00e1toss\u00e1gk\u00e9nt n\u00e1lunk az irodalm\u00e1rok teremtett\u00e9k meg az eszt\u00e9tika alapjait. \u00c9s r\u00f6gvest bele is kezdett egy sz\u00f6vev\u00e9nyes szerelmi t\u00f6rt\u00e9netbe\u2026 A k\u00f6vetkez\u0151 \u00f3r\u00e1n az\u00e9rt mell\u00e9kesen annyit m\u00e9g odavetett, hogy ha engem val\u00f3ban \u00e9rdekel ez a dolog, akkor Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy.<\/p>\nA n\u00e9v ismer\u0151sen csengett a f\u00fclemben, \u00e9s arra is pontosan eml\u00e9keztem, hogy ap\u00e1mnak egy budapesti koll\u00e9g\u00e1ja nemr\u00e9giben \u00e9ppen Az eszt\u00e9tikum saj\u00e1toss\u00e1gai<\/em> k\u00e9t roppant k\u00f6tet\u00e9t aj\u00e1nd\u00e9kozta\u2026 Nekiv\u00e1gtam. Az egyetemen m\u00e1r r\u00e9g t\u00fal voltunk a szigorlaton (r\u00e9mlik, hogy Lunacsarszkijt h\u00faztam), de \u00e9n m\u00e9g a luk\u00e1csi eszt\u00e9tik\u00e1nak a fel\u00e9n\u00e9l sem tartottam. Volt, amit meg\u00e9rtettem, \u00e9s volt, amit nem, \u00e1m annyi bizonyos, az \u00fagynevezett 1\u2019 jelz\u0151rendszer<\/em> elm\u00e9let\u00e9t igencsak izgalmasnak tal\u00e1ltam, \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9t tal\u00e1n fel is fogtam.<\/p>\nEzt k\u00f6vet\u0151en, tov\u00e1bbi buzg\u00f3 \u00f6nszorgalomb\u00f3l, \u00f6sszeolvastam m\u00e9g sok egyebet, amihez hozz\u00e1jutottam. Mivel pedig k\u00e9s\u0151bb J\u00f3zsef Attil\u00e1b\u00f3l szakdolgoztam, az \u0151 eszt\u00e9tikai t\u00f6red\u00e9keit is alaposan \u00e1ttanulm\u00e1nyoztam.<\/p>\n
B\u00e1r az oktat\u00f3nk sal\u00e1t\u00e1j\u00e1t ezzel nemigen siker\u00fclt \u00e1tfog\u00f3 sz\u00e9p\u00e9szeti elm\u00e9lett\u00e9 struktur\u00e1lnom, nekem m\u00e9gis kialakult az a (hamis?) \u00e9rzetem, hogy tiszt\u00e1ba j\u00f6ttem az eszt\u00e9tikum mibenl\u00e9t\u00e9vel, \u00edgy k\u00e9pes vagyok a m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9ket akkor is felismerni, ha rejtettebb form\u00e1ban jelentkezik. \u201eIgazi tud\u00e1st nem szereztem, de eg\u00e9szen kit\u0171n\u0151 lett az \u00edzl\u00e9sem\u201d \u2013 mondattam ki egy novellah\u0151s\u00f6mmel a rem\u00e9lt igazs\u00e1got.<\/p>\n
.<\/span><\/p>\nB\u00e1ty\u00e1mmal mindketten azok k\u00f6z\u00e9 tartozunk, akik a t\u00e1rsas\u00e1gi besz\u00e9lget\u00e9sekben nemcsak mindent tudnak, hanem mindent jobban tudnak a t\u00f6bbiekn\u00e9l, \u00e9s ezt igyekeznek is a legv\u00e1ltozatosabb \u00e9rvekkel bizony\u00edtani. Egym\u00e1ssal is v\u00e9gigvitatkoztuk k\u00f6z\u00f6s \u00e9let\u00fcnk \u00e9vtizedeit. Legt\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1d\u00e1z, de j\u00f3\u00edz\u0171 sz\u00f3csat\u00e1kat v\u00edvtunk, nemigen csaptuk egym\u00e1sra az ajt\u00f3t soha. Viszont az ut\u00f3bbi \u00e9vekben n\u00e9mi fesz\u00fclts\u00e9g keletkezett k\u00f6zt\u00fcnk amiatt, hogy egyes alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l ellenkez\u0151 v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk alakult ki, s emiatt \u00f6ssze-\u00f6sszekaptunk. Ez mindkett\u0151nknek rosszulesett, ez\u00e9rt konok esz\u00fcnk helyett \u00e9rz\u0151 sz\u00edv\u00fcnkre hallgatva ker\u00fclni kezdt\u00fck az \u00e9les konfront\u00e1ci\u00f3kat, mostan\u00e1ban gyakran lemondtunk arr\u00f3l, hogy mindig mindenben ellentmondjunk egym\u00e1snak. \u00c1m ek\u00f6zben b\u00e9k\u00e9s besz\u00e9lget\u00e9seink sz\u00edntelenebb\u00e9, fel\u00fcletesebb\u00e9 v\u00e1ltak. Sorra elmaradt a sport\u00e9lm\u00e9ny.<\/p>\n
A legut\u00f3bb egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tt sz\u0171k h\u00e9t alatt azt\u00e1n \u00fajra kib\u00fajt bel\u0151l\u00fcnk az elsz\u00e1nt debatt\u0151r. Az est\u00e9r\u0151l est\u00e9re sorra ker\u00fcl\u0151 s\u00falyos t\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00fcl a legk\u00f6nnyebb sem \u00e9rintett kev\u00e9sb\u00e9 bonyolult k\u00e9rd\u00e9st, mint azt, hogy vajon klasszikus m\u0171v\u00e9szetfelfog\u00e1sunknak milyen m\u00f3don kell (\u00e9s kell-e egy\u00e1ltal\u00e1n) igazodnia ahhoz a folyamathoz, amely gy\u00f6keresen \u00e1talak\u00edtotta az irodalmat, zen\u00e9t, fest\u00e9szetet, sz\u00ednh\u00e1zat, s amelynek egyik \u00e1lland\u00f3 velej\u00e1r\u00f3ja az, hogy a nem irodalom, a nem zene, a nem m\u0171v\u00e9szet sorozatosan beemel\u0151dik azokba a kateg\u00f3ri\u00e1kba, amelyekb\u0151l kor\u00e1bban ki volt tiltva.<\/p>\n
B\u00e1ty\u00e1m alapvet\u0151en m\u0171szaki ember, tal\u00e1n ez\u00e9rt volt b\u00e1tors\u00e1gom kifejteni soha fel nem \u00e9p\u00edtett \u00e9s v\u00e9gig soha nem gondolt eszt\u00e9tikai elm\u00e9letemet. Erre azut\u00e1n ker\u00fclt sor, hogy egy konkr\u00e9t m\u0171vet megv\u00e9dtem az \u0151 megsemmis\u00edt\u0151 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel szemben, mire nekem szegezte: akkor mondd meg, mi az a m\u0171v\u00e9szet.<\/p>\n
H\u00e1t j\u00f3\u2026 Sorra vettem azokat a fontosabbnak v\u00e9lt t\u00e9nyez\u0151ket, amelyek alapj\u00e1n szerintem meg lehet \u00e1llap\u00edtani b\u00e1rmilyen alkot\u00e1sr\u00f3l, rendelkezik-e valamin\u0151 m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9kkel. Persze nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhet egyszerre mindegyik ism\u00e9rv, de ha egyiknek sem bukkanunk a nyom\u00e1ra, akkor\u2026<\/p>\n
Besz\u00e9ltem katarzisr\u00f3l, intu\u00edci\u00f3r\u00f3l, rejtett tartalomr\u00f3l, t\u00f6bbletjelent\u00e9sr\u0151l, megvil\u00e1g\u00edtott \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekr\u0151l, befogad\u00e1sr\u00f3l, formai \u00e9s tartalmi specifikumokr\u00f3l, m\u00f6g\u00f6ttes \u00e9rtelemr\u0151l, jelent\u00e9sr\u00e9tegr\u0151l \u00e9s \u00faj\u00edt\u00f3 er\u0151r\u0151l\u2026 Ezek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9r\u0151l valahol valamikor valamit nyilv\u00e1n olvashattam, most j\u00f3 alkalmam ny\u00edlt arra, hogy ezt-azt \u00fajra\u00e9rtelmezzek \u00e9s friss tapasztalatokat, p\u00e9ld\u00e1kat csatoljak az \u00e9rvekhez.<\/p>\n
A v\u00e9g\u00e9re hagytam saj\u00e1t te\u00f3ri\u00e1mat. Igyekeztem nagyon plasztikusan kifejteni, hogy minden l\u00e9tez\u0151 komplex m\u00f3don l\u00e9tezik: van val\u00f3s \u00e9s van k\u00e9pzetes l\u00e9tez\u00e9se. Igen, minden l\u00e9tez\u0151nek van<\/em>, b\u00e1r igaz, hogy egyik is, m\u00e1sik is lehet z\u00e9rus. Ett\u0151l f\u00fcgg\u0151en sorolunk valamit vagy a val\u00f3s\u00e1g, vagy a k\u00e9pzelet vil\u00e1g\u00e1ba. A l\u00e9tez\u00e9s intenzit\u00e1sa, a van<\/em> ereje azonban csup\u00e1n a t\u00e9nyez\u0151k nagys\u00e1g\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, s nem att\u00f3l, melyik szf\u00e9r\u00e1ba tartozik valami. Ennek az asztalnak itt a szob\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00e1mottev\u0151 a val\u00f3s l\u00e9tez\u00e9se, de eleny\u00e9sz\u0151en kicsi a k\u00e9pzetes l\u00e9te, mert ez ut\u00f3bbit senki nem alkotta meg. Zeusznak viszont v\u00e9gtelen\u00fcl nagy az imagin\u00e1rius volta, hiszen alakj\u00e1t \u00e9vezredek alatt alkott\u00e1k meg p\u00e1ratlan m\u0171gonddal \u2013 mik\u00f6zben val\u00f3s l\u00e9te a null\u00e1val egyenl\u0151. Na most: a komplex l\u00e9tez\u00e9s elm\u00e9lete szerint Zeusz l\u00e9tez\u00e9se \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben sokkal-sokkal intenz\u00edvebb, mint a szob\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 asztal\u00e9. Mondhatni: az emberi szellem cs\u00facsteljes\u00edtm\u00e9nyek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 \u00e9s mindny\u00e1junk k\u00e9pzelet\u00e9ben igen er\u0151teljesen jelen l\u00e9v\u0151 Zeusz sokkal ink\u00e1bb van<\/em>, mint ez a ban\u00e1lis asztal itt a szob\u00e1ban, amelyikre soha senki m\u00e9g csak nem is gondol. S\u0151t az elm\u00e9nkben megk\u00e9pz\u0151d\u00f6tt tudattartam a maga struktur\u00e1lts\u00e1ga, \u00e1rnyalts\u00e1ga \u00e9s megjelen\u00e9s\u00e9nek dinamizmusa r\u00e9v\u00e9n bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig \u00e1thull\u00e1mozhat, \u00e1tcsaphat az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si szf\u00e9r\u00e1k hat\u00e1r\u00e1n. Ha p\u00e9ld\u00e1ul igazi m\u0171v\u00e9szi er\u0151vel van megform\u00e1lva, akkor az imagin\u00e1ci\u00f3 megjelenik a val\u00f3s\u00e1g \u00e1rnyk\u00e9peiben, az arc\u00e9lek l\u00e1thatatlan t\u00falfel\u00e9n, kit\u00f6lti a hi\u00e1tusokat, besz\u00fcremlik a sz\u00f3k\u00f6z\u00f6kbe, \u00e9s mag\u00e1\u00e9v\u00e1 foglalja a hangok k\u00f6zti sz\u00fcnetet. K\u00e9zzel foghat\u00f3v\u00e1 ugyan nem v\u00e1lik, de t\u00f6bb lesz puszta absztrakci\u00f3n\u00e1l, mert beavatkozik a val\u00f3s\u00e1gba, mert rajta hagyja nagyszer\u0171 lenyomat\u00e1t. \u00c9s mi \u00e9ppen ezt a lenyomatot keress\u00fck, amikor eszt\u00e9tikumot keres\u00fcnk.<\/p>\nEbben a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9k\u0171nek \u00e9n \u00e9ppen azt az alkot\u00e1st tartom, amely nem csup\u00e1n megragadja a l\u00e9tez\u00e9s komplexit\u00e1s\u00e1t, hanem elm\u00e9nkben olyan intenz\u00edv l\u00e9tez\u00e9s\u0171 k\u00e9pzetet hoz l\u00e9tre, amely k\u00e9pes az objekt\u00edv val\u00f3s\u00e1g szubjekt\u00edv \u00e9szlel\u00e9s\u00e9t \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171v\u00e9 tenni. Azaz\u2026<\/p>\n
S\u00f3gorn\u0151m telefonh\u00edv\u00e1sa szak\u00edtotta f\u00e9lbe emelkedett okfejt\u00e9semet. Visszaz\u00f6kkentem a k\u00e9pzetek n\u00e9lk\u00fcli h\u00e9tk\u00f6znapis\u00e1gba. Csak b\u00e1ty\u00e1m elutaz\u00e1sa ut\u00e1n jutott eszembe az a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, amellyel a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6bblet\u00e9t, a val\u00f3s\u00e1gra visszahat\u00f3 erej\u00e9t tal\u00e1n a fentiekn\u00e9l k\u00f6z\u00e9rthet\u0151bben vil\u00e1g\u00edthattam volna meg. Meglehet, teljes okfejt\u00e9sem helyett is csup\u00e1n egyetlen mondatot kellett volna id\u00e9znem, We\u00f6res S\u00e1ndornak F\u00fclep Lajoshoz \u00edrt egyik level\u00e9b\u0151l a slusszpo\u00e9nt: \u201eEz a m\u0171v\u00e9szet csod\u00e1ja, hogy az ember sokkal nagyobbat szarik, mint amekkora a segg\u00e9n kif\u00e9r.\u201d<\/p>\n
.<\/span><\/p>\nHa eddig sz\u00e1m\u00edthattam arra, hogy Cs\u00f6nge tal\u00e1n egyszer visszat\u00e9r sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba, \u00e9s odahagyja v\u00e1lasztott lakhely\u00e9t, minden magyarok f\u0151v\u00e1ros\u00e1t \u2013 akkor most m\u00e1r ez az ill\u00fazi\u00f3 nem \u00e9lhet bennem tov\u00e1bb. A titkos rem\u00e9nyem persze mer\u0151 \u00f6nz\u00e9s volt, hiszen j\u00f3zan eszemmel bel\u00e1ttam, l\u00e1nyunknak az \u00e9lettel szemben t\u00e1masztott \u00e9s j\u00f3r\u00e9szt \u00e9ppen \u00e1ltalunk bel\u00e9pl\u00e1nt\u00e1lt ig\u00e9nyei r\u00e9gen t\u00faln\u0151ttek azon, amit Ungv\u00e1ron megtal\u00e1lhatott. Legel\u0151bb ezek az elv\u00e1r\u00e1sok ford\u00edtott\u00e1k Budapest fel\u00e9, a tanulm\u00e1nyok, a munka, a szerelem \u00e9s a kis saj\u00e1t lak\u00e1s csak ezut\u00e1n j\u00f6ttek. De ezek egyik\u00e9r\u0151l sem gondoltam, hogy lez\u00e1rt\u00e1k volna a vissza\u00fat lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A minap azonban arr\u00f3l sz\u00e1molt be, hogy a Millen\u00e1rison gondozott zsebkend\u0151nyi kertecsk\u00e9j\u00fckb\u0151l hazavitte az ott termett els\u0151 csom\u00f3 retket. Ezek ut\u00e1n semmi k\u00e9ts\u00e9gem nem lehet afel\u0151l, hogy megtal\u00e1lta a v\u00e9gleges otthon\u00e1t. De abban is biztos vagyok, hogy a Duna-partr\u00f3l is remek\u00fcl l\u00e1tja a radv\u00e1nci dombokat \u00e9s hallja csobogni a vesz\u00e9lyesen apad\u00f3 viz\u0171 Ungot.<\/p>\n
\n