Balla D. Károly UngParty virtuáléja

BDK BLOG • BLOGFŐ • BDK eligazító • weboldal seo google optimalizálás | linképítés ingyen - árak |

BDK bázis BLOG • Tartalommarketing - linkmarketing • laptop szerviz marketing szolgáltatás • Piréz Blog •

KÖNYV - KÖNYVEK. BDK könyvei. Jegyzetek könyvekről

BDK KÖNYV

Könyvek - Könyvekről

SEO = keresőoptimalizálás

BDK utóbbi könyveiből
Balla D. Károly könyvei - TELJES KÖNYVLISTA - BDK könyvek
Irodalom, könyv , író

Az utolsó futamok

utolso_futamokMegjelent második naplókönyvem. Az első az ezredforduló 7 esztendejét ölelte fel (1997-2003), ez a mostani pedig a 2004-2007-es időszakot. Azért éppen ezt, mert ekkor sok minden lezárult az életemben, ezt kívánja sejtetni a cím is. És bár időben az akkori eseményektől még nem kerülhettem messze, a korrektúra olvasása közben mégis akadtak olyan epizódok, amelyeket szinte teljesen elfelejtettem. Pedig igazán illő lenne jobban emlékezni arra, ami megtörtént. Arra meg még annál is inkább, amit csak úgy kitaláltam…

Ebben a könyvben ugyanis akad néhány fiktív szereplő és költött történet. Szemben az előző kötettel, amelyben ilyesmit lámpával sem találni. Ez talán érthető is: ahogy gyérülnek a kinti események, úgy szaporodnak a koponyán belül zajlók.

A pécsi  Pro Pannoniánál egyébként ez már a 6. könyvem. Összesen pedig, mindent beleszámítva, cirka a harmincadik. Gombócból is sok.

A könyv online megrendelhető a kiadó honlapján:

Az utolsó futamok – Pro Pannonia 

Borító: Balla Csönge
ISBN 9789639893801
Terjedelem: 176 oldal
Méret, kötésmód: A/5, keménytáblás, cérnafűzött
Fogyasztói ár: 1 900 Ft

Kő és árnyék – megjelent!

kö és árnyékRövidnek semmiképpen nem mondható kiadói-nyomdai átfutás után privát ünnepi könyvhetem jeles alkalmából meglátta az árnyékos napvilágot verseim retrospektív válogatása 264 oldalon, 1000 példányban a nagy múltú és szerény jelenű ungvári Kárpáti Kiadó gondozásában. A könyv létrejöttének egyes előzményei nem teljesen mindennapiak, ezek közül elsőül az kívánkozik ide, hogy 22 éve nem jelent meg idehaza úgy könyvem, hogy azt ne magam adtam volna ki  (mint néhányat a 90-es években). Erről itt írtam részletesebben. A másik kis furcsaság, hogy a kötetből egyetlen egy sem kerül kereskedelmi forgalomba: a kárpátaljai könyvtárak állományát fogják gyarapítani. Hogy ez így miért jó, arról kérdezzétek a megyei adminisztrációt, amely ezt a kiadási konstrukciót működteti, s amely, kvázi bérmunkában, a könyvet a kiadótól megrendelte, s most a példányokkal rendelkezik. Viszont a könyv, Csönge borítótervének is hála, elég  szép lett. És persze nagyon jó is: valahol a zseniális és a fenomenális között helyezném el, ha legendás álszerénységem ezt nem tiltaná. Azzal pedig aligha árulok el titkot, ha sejteni engedem: a Kő és árnyék verseivel fogtok még oldalaimon találkozni.   (Kötetnyitó vers: Mentségek közt)

A kötet versei egyesével kerülnek fel erre a weboldalra:

  • Kő és árnyék - válogatott versek

tejmoziBalla D. Károly: TEJMOZI

Regény - Magvető Kiadó - Budapest, 2011

ISBN 9789631429619 / keménytáblás kötés + védőborító, 216 old.

Tejüveg szűri meg a fényt a műteremben, az apa „megélhetési” aktképeket fest fiatal lányokról, közben halk zene szól, fia a tejüveg ajtó mögül leskelődik. Az anya kisfiával egy kitalált, csak kettejük által ismert nyelven beszélget, az apa elviszi fiát a rettentően veszélyesnek gondolt vadkörtefához ­– egy szorongó, a maga módján mégis boldog gyermekkor elevenedik meg az olvasó előtt. Az apa később elhagyja családját, a fiú, könyvünk hőse attól fogva anyja és húga szeretetjátszmáinak áldozata lesz. Képtelen a saját életét élni, és a szülők halála sem hozza meg a várva várt feloldozást. Kettős le- és elszámolás Balla D. Károly finomra csiszolt, gazdag és egyben mégis takarékos nyelven megírt könyve: egyszerre apa- és anyaregény, fájdalmas tanulságokkal, kibeszéletlenül maradt, ennél fogva feloldozhatatlan feszültségekkel. >> Tejmozi -

sorstalanságSorstalanság – film és könyv

Kényelmetlen mű Kertész Imre Sorstalansága. Kínos. Amikor olvasásához készültem, azt gondoltam: pirul majd az arcom, szégyenkezem, sóhajtozom, szörnyülködöm, felháborodom és végül majd erkölcsi mivoltomban mégiscsak megerősödve kerülök ki a dologból. És valami egészen más történt, amit azóta sem sikerült pontosan megfogalmaznom. Mert a Sortalanság nem úgy épül az emberbe, mint valami lezárt tanulság. Hanem mint sosem gyógyuló seb. És ez a seb egyáltalán nem azonos a holokauszt miatti lelkiismeret-furdalással. A regény az igazságérzetünket billenti ki egyensúlyából, érvényteleníti bejáratott értékítéletünket, s olyanfajta szembesülésre kényszerít, amelyből nem kerülhetünk ki győztesen. Ahelyett, hogy megigazulnánk, inkább egyfajta megalázottságot érzünk, de még az sem adatik meg nekünk, hogy ezt erkölcsi  kudarcként éljük meg, ebben lehetne valami fennköltség is, de nem, sokkal elementárisabb, ősibb az érzés, amely, bár irodalmi mondatok révén, mégis áttételek nélkül, primer módon, elemi erővel tör ránk. Emelkedettséget vártunk, gyötrő, fájdalmas, de értékítéletünket visszaigazoló tanulságot, ehelyett kelepcében találjuk magunkat, és pontosan tudjuk, csak ahhoz hasonlatosan szabadulhatunk, mint csapdából a farkas, amikor lerágja és odahagyja vasak közé szorult lábát >>Sorsunkiglan - Kertész Imre Sorstalansága

A holdbeli ember nyomában

könyv - holdbéli emberEz a szerelem valamikor 6 éves koromban kezdődött. Tartott is vagy másfél évtizeden át. Aztán elszeretett az irodalom… A csillagok világa iránti rajongásom A holdbeli ember nyomában című csillagászati könyvvel kezdődött, amellyel akkor ismerkedtem meg, amikor még olvasni sem tudtam: anyám olvasta fel, nem is egyszer – újra és újra hallani akartam a Napról, a Földről, a Holdról, a bolygókról, keletkezésük történetéről, sajátságaikról. Így amikor hét éves koromban sor került a beiskolázás előtti meghallgatásomra, akkor azt bátorkodtam kérni az iskolaérettségemet vizsgáló  tanító nénitől, hogy versike helyett inkább a bolygók nevét sorolhassam el, természetesen a Naptól való távolságuk növekvő sorrendjében. (Egyébként úgy emlékszem, amikor anyám megvette ezt az könyvet, címe alapján azt hitte, hogy meseregényt tart a kezében; ő csalódott, nekem viszont a kedvencem lett, holott talán mondanom sem kell, hogy nem 6-7 éveseknek szánták.) – A szerelem elmúlt, de még évtizedekig úgy néztem fel a csillagos égre, mint aki a Holdban keresi hajdani rajongó önmagát.

keményKemény István: élőbeszéd

A szakma a legjelentősebb kortárs költők egyikének tartja. Jól mutatják ezt a róla szóló elismerések, díjai. Én most élőbeszéd c. kötetét olvastam el.

“Mint öngyilkos, ha visszafele él”, írja kötetkezdő versében Kemény István. A személyes múlt újraélésénél azonban sokkal erősebb motívum az emberiség múltja. Fajunk biblikus eredetéig kell visszanyúlnia, hogy privát kudarcainak hőse, a Megcsalt űrhajós érthetővé váljon – leginkább önmaga előtt. Igen, egyfajta önmegismerő lélekgyakorlat ez a könyv, valaminő visszaszületés egészen Káinig, aki mégsem ősapaként, hanem csupán nagybácsiként mutatkozik be.

  • Filed under: könyv, Kult
  • Tags: irodalom

Farkas Péter: Nyolc perc

Farkas Péter: Nyolc perc

Farkas Péter végtelenje: ∞ perc az örökkévalóságból

Az És kritikusa nem érti, miért Nyolc perc Farkas Péter új könyvének a címe, a Literáé pedig rosszul emlékszik, amikor »reminiszcenciákra kapja fel a fejét: „Nyolc perc, míg a Földre ér a fény”, a hetvenes évek kívánságműsoraiban oly gyakran kért, ki tudja már, melyik zenekartól származó szám refrénjét hallja a belső fül«. A fül, még ha belső is, tévedhet, ugyanis nem zenekar, hanem Katona Klári énekelte, nyolc helyett azt, hogy “Tíz perc, míg a földre ér a fény”, ez ellenőrizhető.

Nem biztos, hogy a cím telitalálat, de az értelmezési lehetősége azért sokkal tágabb annál, mint amit kicsit szájbarágósan a fülszöveg tudtunkra ad. A kisregényben szereplő két öreg nem a Napról a Földre érkező fény szűkös nyolc percében végzi halálgyakorlatát, hanem valójában már meghaltak, csak ez az információ még nem ért el hozzájuk. Én legalábbis így értelmezem a címet. Illetve, kicsit talán erőltetetten: a könyvben a két öreg igen sokszor kerül vízszintes helyzetbe, fekszenek az ágyban és fekszenek a padlón, s ha ehhez a helyzetükhöz, illetve folytonos fekni készülődésükhöz, lefekvésükhöz asszociáljuk a címet, akkor könnyen bele érthető a fektetett nyolcas végtelenje is. Ezt az olvasatot is megengedve a regény az élet végessége és a halott állapot végtelensége közti időmezsgyén játszódik, abban a kontinuitásban, amelyet már nem lehet évekre, évszakokra, napokra vagy pláne percekre tagolni.

A Kölnben élő magyar szerző egy kevéssé ismert, talán kicsit szégyellt, tudomásul nem szívesen vett világba, mint intim szobabelsőbe, nyit be. Alkotói módszere sajátos, olyan leírói tárgyilagosságon alapul, amelybe gyakran vegyül a költői képiség és a filozófiai, lélektani összefüggések láttatása. Az életből lassan kimúló két öreg bármilyen hosszan elmondható-leírható történetei ezek, szétszálazva a legapróbb részletekig. A már megtalált látásmóddal és a kidolgozott kifejezési technika alkalmazásával lehetne akár háromszor ennyit is írni róluk, de lehetne feleennyit is. A közreadott 110 oldalnyi szöveg inkább csak merítésnek tűnik, egy szemelvénynek a végtelenből. Éppen ezért kicsit egyhangú is: az első 50 oldal után már nagyjából mindent tudunk, semmi új nem fog kiderülni. Ezt talán a szerző is érezhette, ezért iktatott a könyv közepébe egy oda nem igazán illő betegellátási árjegyzéket és a szöveg egészéből szintén kieső levelet. Ha ez szerzői koncepció akart lenni, akkor esetleg más, talán izgalmasabb dokumentukokkal, a szereplőkről többet eláruló további levelekkel is ki lehetett volna a főszöveget egészíteni; egyszeriségük így esetlegesnek, sőt, fölöslegesnek látszik. Ettől eltekintve a könyv konstrukciója hibátlan, a semmilyen kronológiai viszonyba nem állítható jelenetek és az öregemberben közben zajló belső történések igen jól példázzák az egyszerre múló és múlhatatlan időt, a megélt jelen folytonos újraismétlődését, illetve azt, hogy ez az ismétlődés mégis új és újabb egyszeri élményként élhető meg. Éppen ez az alkotói láttatás nyújtja a szubjektív időt néhány perces átéléstől az értelmezés örökévalóságáig.

Essék még szó a nyelvezetről. Farkas Péternek erőssége a sílusa, szókezelése, mondatépítkezése. Megszólalása köznyelvien természetes, ugyanakkor kifinomultan intellektuális, "irodalmi". Nem érezzük sem mesterségesen eszköztelennek, sem kimódoltan papírízünek. Engem egyetlen dolog zavart pár helyen: az elmaradó birtokos személyjel: az öregember és az öregasszony testrészeinek megnevezésekor a kívánkozó arca, szeme, bőre helyett némelyszer azt írja, hogy az arc, a szem, a bör. Meglehet, ennek a személytelenségnek van némi elidegenítő stiláris hatása, ám ha a szerző szándéka ez volt, akkor sokkal követklezetesebben kellett volna használnia.

Egészében a kisregény jelentős alkotás és ezen felül még elvezetes olvasmány is - ha illik egyáltalán ilyesmit mondani olyan írásműről, amely az elmúlás szomorú és gyakran visszataszító képeire épül, s amely a kívülről elviselhetetlennek látszó, belülről mégis boldogan viselt, a vegetálásig lefokozott életről már-már elhiteti, hogy bennünket is elérhet.


Nem sokkal írásom blog-béli megjelenése után ezt a levelet kaptam:
Kedves BéDéKá!

A minap készítettem egy interjút a Heti Válaszba Farkas Péterrel, ahol szóbahoztam Önt is. Íme a részlet (ami sajnos - reményeim szerint ellentétben az interjúval - nem fog megjelenni többek közt a lapban a "korlátozott karakterszám" nevű ördög miatt.):

"-A Magvető kiadó Radnóti Színházban megtartott könyvheti estjén azt mondta, hogy a Nyolc perc cím egy olyan motívumból származik, ami végül kimaradt a könyvből. (mi volt ez a motívum?) Sok kritikusa nem érti ezt a címet. Balla D. Károly például egy felállított végtelen jelre asszociált. Ön szerint milyen kapcsolat van a cím és a szöveg közt?

- Az egyik jelenetben megjelent volna a "fekete Nap" avagy az elfeketedett Nap motívuma. Végül kihagytam. Nem látom értelmét, hogy akkor most ezen az úton hozzam vissza a szövegbe. A könyv fülszövege szerintem világosan megmagyarázza a cím és a szöveg közti kapcsolatot, fölösleges lenne megismételni. Balla D. Károly cím értelmezése egyébként nagyon jó, csak nekem nem jutott eszembe ez a lehetőség.
"

Üdvözlettel: Toroczkay András

Bujaságunk története

Bujaságunk történeteMojzes Ambrus az első oldalon megragadja a figyelmünket kijelentésével, miszerint a magyar történelem voltaképp színésznők vaginája körül forog, majd talán kicsit túl hosszan időz a századelő (a huszadik) fülledt történelmi levegőjében, de aztán a korrajz után a sztorik, pletykák, vaskos történetek révén mind közelebb kerül az olvasmányossághoz, elragad könnyeden anekdotázó, de mégis irodalmi stílusával.

No de menjünk sorban.

Mojzes Ambrus könyve úgy indul, mint egy színház- és filmtörténeti monográfia, amely a tömegpszichózis, a divat lélektana, leginkább pedig "a nemzeti érzületben mutatkozó történelmi szükségletek" felől elemzi az idolok kialakulását, azt várnánk, hogy meggyőző erővel fogja bemutatni, miként emelkednek egyes dívák a "nemzeti szexuális szimbólum" magasába. Ám a folytatás inkább valami apokrif anekdotagyűjtemény felé vesz fordulatot. Könnyű flörtök, súlyosabb szerelmi kalandok és kirobbant vagy eltussolt politikai botrányok váltakoznak, az ember kapkodja a fejét, hány feddhetetlen politikus fordult meg a legnagyobb színésznők ágyában (vagy fordítva). De ez még mind kevés, mert hirtelen elkanyarodunk a leszbikus kapcsolatok felé és a színésznő + politikusfeleség párosok buja történetei következnek. Az egész már-már bulvárízűvé válik, amikor újabb elmélkedések, kisesszé szerű eszmefuttatások ékelődnek a szövegbe, egyikük az irodalmi szalonok közéleti szerepét elemzi, másikuk a magyar vasúttörténethez nyújt érdekes adalékot, a harmadikból megtudjuk a Sacher-torta pontos receptjét.

Azt hiszem, teljesen mindegy, hogy a Mojzes által kidolgozott elmélet igaz-e vagy sem. Voltaképp annak sincs jelentősége, hogy a részletesen előadott sztorik megtörténtek-e avagy csak megtörténhettek volna. Ennél sokkal fontosabb, hogy könyve roppant olvasmányos, szórakoztató - és szerintem teljesen hiteles képet fest arról a világról, amelyet bemutat. (Hogy a szerző ismeretei mennyire kiterjedtek és pontosak, azt például egy általam is ellenőrizhető megállapítás jelzi: Fedák Sáriról szólva ugyanis nem mulasztja el némi kajánsággal megjegyezni, hogy a díva sok bujaságot megélt beregszászi villájában ma a kárpátaljai református egyház püspöki hivatala székel.)

Végül még hadd említsem a remek címválasztást. Ha Mojzes bulvárkönyvet akart volna írni, akkor nyilván nem egy alig ismert idegen kifejezést írat a borítóra. Ám a latin szó egyfelől pontosan fedi a szerző alkotói módszerét: a divagáció elkalandozást, a témától való eltérést jelent - és hát könyvében más sincs, csak egymásból eredő kitérők, mellékágak, kísérősztorik. Ám a szó a "diva" hangsorral kezdődik, a kötetben pedig a szerző gyakran használja saját szakszavát, a "vaginációt", amelyet egyrészt folyamatként, másrészt a "náció" speciális szinonimájaként értelmez, például ilyen összefüggésben: "Amikor a kiskamaszok Karády Katalinra gondolva maszturbáltak az iskolaklozeton, amikor a tisztes férjek őt képzelték esténként csúnyácska asszonyuk helyére az ágyba, amikor katonák ezrei az ő búgó hangját hallva és feszes csípőjére gondolva rohantak az értelmetlen halálba, akkor kiderült, hogy igen, magyarságunkkal mégis megtörténhet a teljes körű vagináció, alkalmasak vagyunk arra, hogy búskomor nemzetből végre egy díváért túlfűtve rajongó vaginációvá emelkedjünk."

A Perem Könyvek sorozatban megjelent kiadványt jó szívvel ajánlom olvasmányul mindenkinek: itt a nyár, itt a szünidő, a VAGÁCIÓ.

(Perem Könyvek, Bp, 2005.)

Bankrablás Gömörben

Kordu Leontin: 1. NAP: ESŐNAP

Bankrablás GömörbenA cím akár azt is jelezhetne, hogy valahol a színházi évad első napját Vass Tibor Esőnap c. verseskötetének felolvasásával kezdik. De nem. Itten kérem szóviccről van szó, mégpedig székelyeket alaposan megszégyenítő, gömöri furmányossággal rejtjelezett szóviccről, tessen csak fennhangon első-nek olvasni az 1. írásképet, és máris remek kis klapanciát kapunk, akár mondogathatjuk is, hahaha, de szellemes. NA NE! – ez volt az első reakcióm, amikor a fantáziátlan borítón megláttam a ficamodott fantáziájú címet. Valamilyen rejtett sugallattól indíttatva mégis, pechemre vagy szerencsémre, felütöttem a külső tulajdonságait illetően egyedül méretében kellemes könyvet. És az első (eső?) bekezdése megfogott:

“Vajon mihez kezd egy vidéki bonviván, ha színházának nyári szabadtéri előadásai sorozatosan elmaradnak a véget nem érő medárdi esőzések miatt? Természetesen bankot rabol. Természetesen sikerül neki. És a pénzt nem kevésbé természetesen a forgószínpad alatt rejti el. Ahonnan aztán majd, túltéve minden természetességen, éppen akkor mossa ki az eső, amikor legkevésbé illene ilyet tennie.” – Hú! Ez már akkora hülyeség, hogy rá lehet könyökölni. Szinte fáj, de ez a fájás inkább kellemes és kíváncsivá tesz: ugyan mivel lehet még megtetézni.

Nos, a tetézés nem marad el: Kordu Leontin vérbő, sziporkázó regénykomédiát kanyarít a műkedvelő színjátszó csoport tétlenségre ítélt tagjainak történetéből. A párbeszédek hol Rejtőre, hol Tamási Áronra, hol Cervantesre emlékeztetnek, a történet pedig akár egy Koltai Róbert-film alapja is lehetne – és mégsem hasonlít egyikre sem, mert sajátos, mert egyéni, mert gömöri. (És még másmilyen is, de erről később.)

Talán mondanom sem kell: azonnal felmerült bennem a gyanú, vajon nem Hizsnyai Zoltán vagy esetleg Grendel Lajos bújik-e meg az eleddig ismeretlen szerző mögött? Sőt, még az is megfordult a fejemben, vajon nem közösen írták-e ezt a könyvet. Aztán elvetettem ezt a lehetőséget. Ha ők írták volna, bizonyára megelégedtek volna a fergeteges szerepjátékkal, a lenyűgöző stílbravúrral. Ám Kordu Leontin a személyiségét is hozzáadta, mondhatni: beletette a regénybe. A személyiség pedig, ‘a stílus maga az ember’ igazsága ellenére, mégiscsak gazdagabb, árnyaltabb, összetettebb struktúra annál, semhogy kívülről megteremthető legyen. Íróembernek épp elég feladat az alakok karakterét átélhetővé, plasztikussá tenni, ám hogy még a szerző személyiségét is megteremtsék a maga hitelességében, az túl nagy kihívás, mindenképpen nagyobb, mint amilyen egy ilyen könnyű kis nyári stíljáték fontosságával arányban állna. Másképpen: akinek a látványos tűzijáték a fontos, az könnyű kézzel százával fellövi a színes pukkanó petárdákat, és egyáltalán nem foglalkozik sem a gyúlanyagok vegytanának összetett kérdéseivel, sem a röppentyűk befutotta pályák parabolaívének a matematikájával.

S hogy az 1. nap: esőnap írójának van saját személyisége (amely nem merül ki az adott mű alkotójának a szerepében), arra – mi paradoxon! – mégiscsak magából a regényből kellett rájönnöm. Kordu Leontin ugyanis minden élc és sziporka, minden geg és bon mot mellett és között és alatt és fölött egy teljes világképet és életbölcseletet is közreadott – még ha valamelyest rejtettebb formában is.

Lássuk csak. Szerzőnk nyilvánvalóan a shakespeare-i ‘színház az egész világ’ axiómáját tette műve alaptételévé azzal, hogy a színházban (legyen bár vidéki, szabadtéri és éppen előadások híján lévő) a világ modelljét látja. Ez a világmodell egyszerre szakrális és tudományos, egyszerre objektív és szubjektív.

Mitologikus modell a színház például abban a vonatkozásban, hogy az őskáoszból teremtett világ képződik meg benne: a regény elején a teljes szétesés, szétzüllés, anyagi és morális degradáció végpontjára jutott társulatot látjuk, amely fokozatosan szervezett egészként kezd működni, és a cselekmény napjai alatt szinte profi bankrabló bandává válik. Hogy mindez éppen 7 nap alatt történik, nyilván az sem véletlen. A véget nem érően szakadó esőben nem nehéz felfedezni a bibliai özönvizet, a körülmények hullámain tehetetlenül vergődő szabadtéri színpad pedig, úgy is mint faácsolmány, egyértelműen Noé bárkájának a szimbóluma. És folytathatnánk az analógiákat (a társulat kiűzetése előző szereplési helyükről; rabságuk ideje, amikor egy profi társulat statisztáiként működtek; illetve egy ennél is profánabb megfelelés: az Éden nevű kocsmában megeső csábítás és bűnbe esés)!

Semmivel sem járunk rosszabbul, ha a regényben megjelenő mikrokozmoszt a tudományos világkép modelljeként értelmezzük. Az emlékezés ideje hőseink részéről mindig addig a pillanatig vezet, amikor a régi profi társulat “felrobbant” és a kivált statiszták műkedvelő csoporttá szerveződtek. (Ősrobbanás – az önálló csillagrendszerek kialakulása.) A forgószínpadban sem nehéz felfedezni akár a Galaktika, akár a Naprendszer “működő makettjét”. Főhőséről meg éppenséggel ilyen megállapítást tesz a szerző: “Valentin úgy közlekedik a változó emberi kapcsolatokban, mint az akadályok elől elhajló érzékenység, miközben mindenkivel úgy érintkezik, mint egy faragatlan tuskó.” Ez, ha tetszik, pontosan megfelel a fény kettős fizikai természetéről először Planck által megállapítottaknak: úgy terjed, mint hullám, de úgy kölcsönhat, mint részecske. Nem hinném, hogy a ‘közlekedik’ = ‘terjed’; az ‘érintkezik’ = ‘kölcsönhat’; és az ‘érzékenység’ = ‘hullám’; valamint ‘tuskó’ = ‘részecske’ négyszeres megfelelés puszta véletlen lenne. De a fény-metafora tovább is vihető (és itt már összekeverednek a tudományos és evangéliumi vonatkozások), hiszen Valentin az, aki megvilágosítja színésztársai elméjét arra nézvést, hogy mit kell cselekedniük. Maga a bankrablás egyszerre értelmezhető pszichológiai kísérletnek és profanizált üdvösség-keresésnek, a megszerzett pénz pedig egyaránt jelképezheti az anyagi determináltságot és a megigazulás hamis látszatát. A regény végén a léha életű bonviván, hogy megmentse (megváltsa?) magát és társait, tűzbe veti a pénzt, az anyag átalakul energiává, ő maga pedig ekkor, ezzel szerzi meg az igazi szabadságot, amelynek birtokában visszatér (megtér?) szülőfalujába. Tessék parancsolni: a záró epizódban együtt az anyag-energia ekvivalencia és az üdvtan.

Amint mitologikus és tudományos, ugyanúgy szexuális motívumok mentén is elkezdhetnénk a mű mélyrétegeinek a feltárását. Valentin többször is „nagy játéknak” nevezi a bankrablást, ebben a vonatkozásban az előkészület, a szervezés nem más, mint előjáték. A páncélterembe való bejutást következetesen behatolásként emlegetik; a pénz megszerzésének eufórikus pillanatai akár orgazmusként is értelmezhetők. Az esővízzel a rejtekéből kibuggyanó bankóköteg pedig akár egy szülés (vagy inkább elvetélés) metaforájaként értelmezhető.

Továbbgondolásra lenne érdemes a „szerep és szereplő” dialektikus viszonya is. A színészi tehetséggel amúgy csak szerény mértékben megáldott társulati tagok ugyanis valójában nem válnak bankrablókká, csupán eljátsszák a bankrablók szerepét, ezúttal azonban fel is nőnek a nagy feladathoz és alakításuk sokkal jobban sikerül, mint bármelyik eddigi produkciójuk. Szinte bizonyosak lehetünk abban, hogy ha megússzák a dolgot, még nagy színész is lehet bármelyikükből. Az alakítóra tehát visszahat alakítása. A törvényt ugyan megszegték, de hivatásukban éppen ezáltal igazultak meg. Ezzel voltaképp vissza is érkezünk a bűn és az üdvözülés összefüggéséhez és értelmezési lehetőségeihez.

Nos, talán nem tévedek: meglehetősen sajátos körülmény, hogy valaki az önfeledt nevettetés számára ily erős metafizikai alapokat teremtsen. Miként is állapítja meg a Don Quijote-t elemezve Georgio Bufatti remek esszéjében, A felszín esztétikumában: “Az ábrázolás felszíni objektumait (cselekmény, helyszín, alakok stb.) olyan opaleszcens tulajdonságokkal felruházni, hogy mögöttük ne csak látszódjanak, hanem ontologikus fényükben fel is ragyogjanak az összefüggések – csak a kivételes tehetségeknek sikerülhet.” Nos, nem gondolom, hogy Kordu Leontin személyében egy Miguel de Cervantes Saavedra nagyságrendű géniuszt kellene tisztelnünk, ám annyi bizonyos, hogy Gömör bonvivánja akár La Manche lovagjának távoli leszármazottja is lehetne, és nem méltatlan arra, hogy kedvenc pikareszkhőseink közé elraktározzuk.

Végül: a regény az elmondottak mellett még az élet abszurditását is megjeleníti azzal, hogy az eső egyszerre jelenti benne a motiváló körülményt, a cinkostársat és az árulót. (Ha nem szakadna napok óta, hősünk énekelne a színpadon, eszébe sem jutna a bank; ha nem zuhogna, az állandó zárlatok miatt nem kellene kikapcsolni a riasztó berendezést; ha rövid kihagyás után nem lenne újra felhőszakadás, nem mosná ki a víz a kötegeket a színpad alól.) A paradox léthelyzetek legszebb nyelvi megjelenítése pedig a jegypénztárba kiakasztott tábla felirata: “AZ ESŐZÉSEK MIATT AZ ELŐADÁSOK ELMARADNAK. AZ ESŐ UTÁNI 1. NAP: ESŐNAP.”

Innen nézvést már a cím sem üres szójáték.

tsúszó könyv

Egy utazó derűs rezignáltsága

Tsúszó Sándor öregkori remekének, az Utazások innen és túl c. „úti esszének” immár második – alaposan kibővített – kiadását vehettük kezünkbe nemrégiben a Liber-All Kiadó jóvoltából.

A Svédországban teljes elzártságban élő és lassan kilencven esztendős Mester új kötetének megjelenése akár szenzációt is kelthetett volna mind a szakma, mind az olvasók körében, ám igen csekély példányszáma miatt gyakorlatilag visszhangtalan maradt. (Bár a tirázst újabban üzleti titoknak tekintik a könyves műhelyek és ezért nem tüntetik fel könyveik impresszumában, egyes értesülések szerint az Utazások első kiadása mindössze hat példányban látott napvilágot: ebből kettőt megtartott a kiadó, egyet a svéd uralkodónak dedikált a szerző, egyet a British Museum címére postáztak, az ötödik darabot a Marianna árok fölött elégették és hamvait a tengerbe szórták, a hatodikat pedig igen borsos áron megvásárolta, nem tudni, milyen célból, a NASA). Mindössze két ismertetés jelent meg a könyvkülönlegességről, ezek közül az első[1] inkább a kiadás körülményeire vonatkozó „legendát” tárta fel (innen merítettük magunk is a példányok sorsára utaló ismereteinket) a második[2] akár szakmai értékelésnek is tekinthető volna, ám a szerző, Rollay Deák Béla (talán tájékozatlansága okán) alaposan félreérti a könyv lényegét.

  • Meghekkeltem az Arvisurát Meg én! Hosszú ideig csak rémült csodálkozással figyeltem, ahogy az Arvisurák néven ismert „hun-magyar őstörténet” mint tudomány, mint történelem, mint tudás és tanítás zavartalanul terjed az interneten. Aki kicsit is beleássa magát a témába, elolvas néhány cikket, megnéz pár videót, annak még akkor is égnek áll a haja, ha történetesen tökkopasz. Ugyanis az, […]
  • A Weöres-konferencia anyagai A nyári Weöres Sándor-centenárium alkalmából tartott nagyszabású rendezvénysorozat anyagai kaptak helyet a Savaria University Press gondozásában most megjelent, közel 400 oldalas könyvben. Szerkesztője, összeállítója az a Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, tanár,  aki a konferenciának is szervezője volt, és akinek a neve a szélesebb közönség előtt az...
  • Nem a rovásírás tehet róla
    Ha nem lenne szánalmas és szomorú, jót lehetne röhögni azon, ahogy most a beregszászi járásban azon megy a szívóskodás, hogy ki a mélymagyarabb. Olvasom Kárpátalja legkevésbé olvashatatlan lapjában, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a kötelékébe tartozó magyar községi polgármesterek révén állítólag rendre-sorra akadályokat gördít a rovás […]
  • Imádkozunk vagy baszunk?
    Nem fogom én már ezt a rockoperát megszeretni. Ezután sem, hogy a harminc éve dagadó ragacsos nemzeti giccsből Alföldi megpróbálta kivakarni. Nem sikerült neki. A darabra ráhúzott hiperaktuális politikai mondanivaló túl direkt, túl propagandaízű – ráadásul zavarossá is válik attól, hogy félúton megreked a tagadás és igenlés, illetve vegyük komolyan - ne vegy […]
  • A szétsugárzó ősprincípium
    Triviálisan közismert tényállítás, hogy az ősprincípium - legalábbis a szanszkrit nyelven írt ősi indiai ayurvédikus Arvisura tanítása szerint - a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén lényegül rá az új szubsztanciákra. Ez ma már egyfelől ismeretelméleti közhely, másfelől pedig a tudományos agnoszticizmus bizonyítást nem igénylő axiómája.
  • Az ukrán földgömb
    Immáron semmilyen további területi vitának helye nincs! A földgömb egyetlen grandiózus méretű kontinensét teljes egészében egyetlenegy hatalmas ország foglalja el: a független és függetlenségére láthatóan igencsak büszke Ukrajna. A gigantikus kiterjedésű szárazföld partjait kék és sárga (!) óceánok mossák: ezek nem mások, mint az Ukrajnával szomszédos állam
  • Internet - Könyvek online letöltése | Hangoskönyv Online

    Mit jelent? A SEO mibenléte

    Hogyan: első helyre kerülni a Google-ban?

    A SEO rövidítés mögött angol kifejezés áll: Search Engine Optimization. A magyar szakirodalomban ennek megfelelőjeként a keresőoptimalizálás szakszó terjedt el, holott ez a fordítás nem eléggé pontos. Szó szerinti magyarításban inkább keresőeszköz optimalizálás vagy keresőmotor optimalizálás lenne a megfelelő, ugyanakkor ezek is félrevezetőek, hiszen nyilvánvaló, hogy nem magát a keresőmotort (keresőszoftvert, keresőalgoritmust) optimalizáljuk, hanem egyfelől magát a honlapot abból a célból, hogy a keresési szempontoknak minél inkább megfeleljen, másfelől az adott honlap számára építünk külső webtámogatást azzal a céllal, hogy a keresők minél magasabbra értékeljék és jól szerepeltessék a találati listán. Így hát igazából nem keresőoptimalizálásról, hanem kereső-szempontú vagy keresésnek megfeleltető optimalizálásról, esetleg kereséhez történő, keresőmotor alá igazító optimalizálásról van szó. Ám elfogadható, hogy a bonyolultab és inkább körülirő kifejezések egyetlen jelentéstömörítő szóösszetételben kapjanak kifejezést. És hiába is nyelvészkedne a SEO-szakértő, a szakma már régesrég meghonosította a keresőoptimalizálás terminus technikust, így ezt tekinthetjük a SEO magyar megfelelőjének.

    Miért fontos a honlapoptimalizálás és a Google első hely?

    Akik valamely internetes weboldal felületén számukra fontos tartalmat jelenítenek meg, azok számára at is fontos, hogy minél többen elérjék, megtalálják őket. A honlaptulajdonosknak és/vagy üzemeltetőknek tisztában kell lenniük azzal, mekkora a jelentősége annak, hogy a weblapjuk egyes kereső kifejezésekre adódó Google-lista hányadik helyén szerepel. Csak az élre kerülők oldalak hozhatnak megbízást, ügyfelet, vevőt, partnert, új kapcsolatokat. Ha nincs az első 30-ban, esélye minimális. Ha az első 10-ben szerepel: nyerő lehet! A jó tartalom, a fontos információ önmagában nem elég: arra is szükség van, hogy az webes infó célközönségéhez el is jusson - minél többekhez és minél rövidebb időn belül.

    Az eredeti Arvisurák

    Az Arvisura eredetileg a védikus egzisztencializmus alaptétele, amely szerint az emberi létezés az ősprincípium szétsugársása révén történik. Ennek alanyául szolgálni bármilyen dolog alkalmas (tárgy, jelenség, képzet), amennyiben az ősprincípum valamely jellegzetessége rálényegül. Voltaképp ez a rálényegülés maga az Arvisura - legalábbis Cecil M. Joepardy Nagy Traktátuma szerint.

    Hamis Arvisura - őstörténeti mítosz

    A köztudatban egy különös körülmények között keletkezett hamis magyar őstörténeti mítosz neve az Arvisura (Igazmondás, Arvisurák).

    Ebben a manipulatív módon előállított mítoszban a csillagokból származó hun-magyar-úz (paloc) ősanya kreált neve az Ardvisura Anyahita, ez egyszerűsődik aztán Arvisura alakra, amely szó az eredetmítosz egészét is jelenti. Az Arvisurák folyamatos lejegyzésére a beavatott hun-magyar (esetleg finnugor) rovósámánok hivatottak, akik maguk is beavathatnak újabb kiválasztott személyeket a kronologikus munkába. Saját elmondása szerint ilyen bevatott volt a megvilágosodásáig szinte írástudatlan ózdi vaskohász, Paál Zoltán is, aki mintegy harminc esztendőn keresztül írta a maga Arvisuráit. Ugyancsak saját elmondása szerint kapcsolatba került a kollektív tudatalattival és úgynevezett agyrádió közvetítésével jutott sámáni vérvonal öröklődő igazság birtokába. Bírálói szerint Paál Zoltán nem beavatott rovósámán, hanem szovjet kém volt és az egész Arvisura-történet csupán hírszezői munkájának volt a fedőtevékenysége.

    A Seo Arvisura

    A SEO Arvisurák jelentése az internetes szakzsargonban: innovatív módszerek, kreatív eljárások a Google-szempontú és tartalmi alapú keresőoptimalizálásban.

    Az Arvisura-jellegű honlapoptimalizálás és linképítés mindig konkrét célok elérésére kitűzött SEO-projektumok keretében valósul meg. A Seo Arvisurák egyik legfontosabb lényegi vonása, hogy az ezen módszer alapján felépített tevékenység nem alkalmi jelleggel zajlik. A céloldal struktúrájának és tartalmának a kialakítása, a linkeknek külső webhelyeken történő elhelyezése előre kidolgozott stratégia alapján valósul meg.

    Arvisurák vagy Arvisura Tanítás = a Google Pingvin 1.0 és 2.0 utáni korszakra érvényes tartalmi alapú keresőoptimalizálás (SEO) elmélete és gyakorlata. Az elméleti rész neve: Arvisura metatézisek; a gyakorlati eljárások összessége Arvisura transzmutációk néven ismert. Az Arvisura alapú honlap-optimalizálás első kidolgozója Dr. Kállay O. Béla volt. Tőle függetlenül ugyanabban az időben hasonló eredményekre jutott az arab származású angol professzor, Lloyd al-Bakar, aki 2008-ban iszlám terroristák merényletének esett áldozatul. A muzulmán vallási vakhit szerint a keresőoptimalizálás sátáni praktika, gyakorlása halálos büntetést érdemel.

    Az Arvisurák SEO-alkalmazása nagyrészt Alverd Yollaka finn webfejlesztő nevéhez fűződik.

    • Érdekessék: Google Arvisurák Kárpátalján
    • Szakmai blog: A keresőoptimalizálás Arvisurája
    • Szakmai tanácsok: hogyan lehet google első oldalára kerülni - google keresés első hely

    Laptop szerviz könyv

    Amikor Adelay B. Kroll 19 évesen a csodás Budapest vendége volt, nemcsak a fővárosba lett szerelmes, hanem Dr. Kállay O. Béla pszichiáter keletkutatóba is, akivel - micsoda szimbolikus véletlen! - egy budapesti laptop-szervízben futott össze, és akivel már második találkozásuk során elhatározták, hogy megírják egy megálmodott NAGY LAPTOP SZERVIZKÖNYV fejezetit és felteszik akkor indított közös szakmai notebook-blogjukba. Sorozatukra az ír többségi tulajdonú, de egy magyar író alapította Liber-All Kiadó elnökasszonya, lady Agn O'Stos figyelt fel és felajánlotta a könyv alaku offline megjelenést. A magyar társszerző a saját cikkei mellé örömmel lefordította Adelay angol szakszövegeit, így a laptopkönyv magyarul láthatott először napvilágot.

     

    KÖNYV - BDK könyvei és könyves jegyzetei

    BDK-KÖNYVEK. Balla D. Károly könyvei és jegyzetei könyvekről

    KULT kategória, UngParty. Kultúra, könyv, könyvkiadás, irodalom, megjelenés, publikáció - prózakötetek, verseskötetek. Versgyűjtemény, dráma, válogatás, válogatott. SEO, Google, Honlapoptimalizálás. könyv, könyvek, bdk, balla d. károly, seo, arvisura, optimalizálás, arvisurák, honlap, hangoskönyv, net, weboldal, weblap, google, honlapoptimalizálás, internet, web, irodalom


     © ungparty.net >> balla. d. károly weboldala >>bdk blog - balla d. webnaplója, irodalom, seo >> kárpátalja vers
    írjon: ungparty[kukac]gmail[pont]hu <<bdk címe
    • hol van Ungvár, mi kárpátalja megye székhelye
    • balládium webirodalom - bdk virtuális jelenléte
    • google optimalizálás: keresőmarketing szakember

    Honlap-SEO: Google helyezések javítása - szemantikus keresés

    weblap organikus első google helyre kerülése - 2019: Ivóvízkezelés és vízfertőtlenítés - ClO2. 2018: terasz beépítés budapest - télikertépítés és laptop szervíz Buda és Pest vízmőveiben. Weboptimalizálás: net-seo linképítés (optimalizált és keresőbarát weblapok virtuális webtárhelyen)| cecil m. joepardy keresőoptimalizálás | tsúszó sándor | muhammad balfas élete | balla d. károly könyvei - bdk-könyv | kertész imre: sorstalanság könyv és film | bdk jegyzetek | íróság - Válogatott halálaim - BDK | ungvári szobafestő - tárcák | bdk versek, novellák | az esztétikum sajátosságai | irodalom, művészet | kult: zene és arvisura seo weblap optimalizálás | keresőOptimalizálás, SEO weblap első helyen keresőmarketing webakció: a pánikbetegség tünetei és az ivóvíz kezelése | honlap optimalizálás ivóvíz fertőtlenítő szer kulcsszóra

    Ivóvíz fertőtlenítés és ivóvízkezelés klór-dioxid alapú TwinOxide oldattal

    Ivóvíz fertőtlenítésA kitermelt ivóvíz megtisztítása és fertőtlenítése TwinOxide szerrel, mely hatékony a baktériumok, gombák, vírusok és kórokozók elpusztításában. Biofilm eltávolítása, vizek vegyszeres kezelése a gyógyászatban klór-dioxid oldattal | háztartási vízszűrők | infrasugárzók kültéri terast infra fűtés | tudomány, a szubjektív univerzum | a heideggeri semmi | a komlex létezés | az élet értelme, határa | balla d. károly új versei | capi blogja - zapf istván | Sikerdíjas SEO szolgáltatás - honlap-optimalizálás | tudomány: internet, neumann-univerzum, keresőoptimalizálás, laptop | infografika - csönge-dizájn - kapcsolati háló | Kárpátalja - laptop szerviz történelme | Balla D. Károly az irodalomról | KULT - irodalom, film, filozófia, művészet, nyelv, tudomány | KÖZÉLET, politika, kisebbség | SEO technika - ivóvíz kezelés - internet technológia | virtuális fertőtlenítés | Balla D. Károly és a Kárpátaljai magyar irodalom | képzőművészet - kép, fotó, művészet, kult | Balla D. Károly válogatott versei - Kő és árnyék | linkmarketing és weblap optimalizálás a https://twinoxide.hu/ivoviz-fertotlenites/ honlap pozícióinak javításáért: derítés, ülepítés, vízszűrés Pseudomonas baktériumok és fonalférgek ellen. Környezetbarát biocidok.