Balla D. Károly UngParty virtuáléja

BDK BLOG • BLOGFŐ • BDK eligazító • weboldal seo google optimalizálás | linképítés ingyen - árak |

BDK bázis BLOG • Tartalommarketing - linkmarketing • laptop szerviz marketing szolgáltatás • Piréz Blog •

TUDOMÁNY / TECHNIKA / INTERNET / DIGITÁLIS / NEUMANN-UNIVERZUM

+ A keresőoptimalizálás (SEO) elmélete és Google-gyakorlata | eredeti és hamis Google ivóvíz fertőtlenítő Arvisurák | Ivóvízkezelés - víz fertőtlenítés

A Neumann-univerzum - digitális világ, internet

SEO = honlapoptimalizálás + linképítés

Homo Digitalis

Abban az átmeneti időszakban élünk, amikor még egymás mellett léteznek és működnek az internet előtti és utáni világ eszközei, médiumai. Még vannak nyomtatott újságok – de egyre többen már az internetről olvassák a friss híreket. Még könyvet veszünk és sokan áradoznak a papír tapintásáról és a nyomdafesték szagáról, de egészen bizonyos, hogy rövidesen teljesen áttérünk az egyre kényelmesebb és alkalmasabb digitális eszközökre: az online is olvasható vagy letölthető e-könyvek és az e-book-olvasók robbanásszerű elterjedésével olvasási szokásaink is megváltoznak.

A digitális szövegtartalom olyan tulajdonságok sokaságával rendelkezik, amelyek révén jóval alkalmasabb a felhasználásra, mint nyomtatott elődje. A digitális szöveg nem csupán megjeleníthető és olvasható a legkülönfélébb formátumokban és eszközökkel, hanem másolható és szükség esetén szerkeszthető, más adathordozóra vihető, ellátható jegyzetekkel, lehet benne keresni, egyre jobb minőségben fel is lehet olvastatni – de világhálós közzététele sem jelent problémát. Ha mégis papíron jelenítenénk meg, bármikor igen egyszerűen ki lehet nyomtatni, míg a nyomtatott szöveg digitalizálása sokkal bonyolultabb folyamat.

Feltételezhető, hogy az emberiség problémáink egy része is az új technológiák réven fog megoldódni: gondoljunk csak arra, hogy mennyi papírt lehet megtakarítani és ezen a réven hány esőerdőt megóvni a digitális technikákra való áttéréssel – a könyvnyomtatáshoz szükséges festékanyagok és egyéb kémszerek környezetszennyező hatásáról már nem is szólva. Igaz: a digitális eszközök összességének és magának az internetnek a működtetéséhez igen sok villamos energiára van szükség, ám az információ terjesztésének ez a módja mégis sokkal takarékosabb. Gondoljunk arra például, hogy egy országos napilap nagy példányszámban történő előállításához és az előfizetőkhöz való eljuttatásához mennyi nyersanyagra, hány eszközre, gépre, járműre, mennyi üzemanyagra és mekkora emberi munkára van szükség. Arról nem is beszélve, hogy a tetemes energia- és munkamennyiséget felemésztő napilap 24 óra alatt értéktelen kacattá válik és elhelyezése, megsemmisítése vagy újrahasznosítása újra energiát és munkát igényel. Ehhez képest a digitális információ előállítása, terjesztése és tárolása… – talán nem is kell befejezni mondatot.

Meggyőződésem, hogy a voltaképpeni információs forradalom még csak most van kibontakozóban, s az új és újabb vívmányok tökéletesen meg fogják változtatni az életünket. Látom a kort, amikor a könyvtárak már csak múzeumokként működnek és a szülők elviszik gyerekeiket a hűvös falak közé, hogy a legtermészetesebben használt e-könyv-olvasók után végre meglássák azt, amit dédapáik nemzedéke még szentségként tisztelt: a nyomtatott könyvet. Rácsodálkoznak majd, mint ahogy mi képedünk el a kézzel évekig másolt súlyos kódexek láttán.

Ők már egy más kor gyermekei lesznek, és életmódjuk talán az emberiség fejlődésben is új korszakot jelöl. Információikat kizárólag az internetről szerzik be, a hálón bonyolítják minden személyes és munkahelyi ügyintézésüket. Életük egy jelentős részét bekötve, becsatlakozva töltik. A nevük ez lesz: Homo Online.

Mars-utazás - visszatérés nélkül?

Egy holland magánvállalkozás 2022-ben négy embert indítana a vörös bolygóra, hogy kolóniát alapítsanak. Az asztronauták soha többet nem térnének vissza a Földre. A vállalkozás nyilvánosságra hozott tervei szerint 2023 tavaszán landolnának az első emberek a Marson, akiket kétévente újabb négy ember követne. Így 2033-ra már összesen huszan élnének a bolygón, amikor a NASA jelenlegi tervei szerint az első amerikai űrhajósok odaérnének (ők azonban nem szállnának le, hanem csak visszahoznák a korábban robotok által gyűjtött mintákat). A Mars One nevű holland cég 2011 elején alakult, és több repüléssel és űrkutatással foglalkozó cég, például a SpaceX, a Paragon Space Development és a Surrey Satellite Technology támogatását is megnyerte az expedícióhoz. Olyan emberek támogatják őket, mint az 1999-es fizikai Nobel-díjas Gerardus 't Hooft, a holland űrtársaság elnöke, Gerard Blaauw, és Paul Römer, a Big Brother valóságshow kitalálója is. Römert szándékosan vonták be a programba, a cég ugyanis minden idők legnagyobb médiaeseményének tervezi az egész expedíciót. Az asztronauták kiválogatásától kezdve, a kiképzésükön át, egészen a marsi mindennapjaikig egész életük a kamerák kereszttüzében zajlana, a világ szeme láttára. >> a Mars arca, marsraszállás, ember a Marson

A Gutenbberg-galaxis és a Neumann-univerzum

Óceánon túli íróbarátomnak nincsen e-mailja. Írógépe ugyan van, levelet mégis kézzel ír. Látom, ahogy elhelyezkedik a kényelmes karosszékben, felkattintja asztali lámpáját, maga elé simítja a papírt, lecsavarja aranypennás töltőtolláról a kupakot, rója a sorokat, aztán hajtogat, borítékot címez, bélyeget ragaszt, zarándokol a postaládához. Ünnepélyes lassúságú hajó hozzá át a nagy vízen az üzenetét.

Szép rituálék ezek. El is vitatkozgatunk azon, fenntartani vagy elhagyni könnyebb-e őket akkor, amikor tudjuk, hogy a modernebb megoldással tucatnyi műveletet megtakaríthatunk – épp csak az üzenetváltás szertartásos báját veszítjük el.

Legutóbbi levelében azt kérdezi a hagyományokhoz nálam jobban ragaszkodó írótárs: ha oly elkötelezett híve vagyok a világhálós megjelenésnek, mint ahogy erről nyilatkozni szoktam, akkor miért publikálok mégis nyomtatott folyóiratokban, miért adok ki könyveket. Ha lépten-nyomon hangoztatom, hogy a papír-alapú szövegmegjelenítést rövidesen végleg felváltják a digitális és online formák, ha azt jósolom, hogy a könyv akár már az unokáink életében múzeumi tárggyá válhat – akkor miért nem szakítok végleg ezekkel a lehetőségekkel.

Az ellentmondás nyilvánvaló, de talán nem feloldhatatlan. Számomra egyelőre fontos a nyomtatott periodikákban való megjelenés és az, hogy a jelentősebbnek gondolt, legtovább érlelt munkáim végül könyv alakjában öltsenek testet. Talán nem annyira magam, mint a befogadó közeg miatt. Ugyanis hiába szaporodnak az online irodalmi portálok, a nyomtatott folyóiratok ma még az írói szereplés legfontosabb színterei, az olvasó és a szakma azokról szerez tudomást, akiknek a nevével az időszaki kiadványokban találkozik.

A könyv meg éppenséggel továbbra is az írói mivolt legfőbb attribútuma: a közvélekedés szerint író az, akinek könyve van – és ez utóbbin szinte mindenki papírlapokra nyomtatott, összefűzött és borítóba kötött szöveget ért, nem pedig a tartalmi szempontból ezzel egyenértékű, valamilyen adathordozón tárolt vagy az interneten elérhetővé tett e-könyvet.

Amíg így van, szükségesnek tartom, hogy legfontosabbnak gondolt munkáim ebben a hagyományos formában is eljussanak az olvasókhoz és a múzeummá egyelőre még nem vált könyvtárakba.

De emellett – vagy inkább: ez előtt – aktívan hódolok az online publikálás szenvedélyének. Leginkább azért, mert a világhálón minden mű új kontextusba kerül, pótlólagos mellékjelentések ragadnak rá, egészen újfajta közegbe olvasódik bele. Az irodalmi alkotás internetes információvá lesz, elérhetősége korlátlanná, felhasználhatósága sokrétűvé válik. A mű teljesen kiszakad a szerzői, kiadói, terjesztői korlátok közül, elveszti a lokalitás megtartó, de egyben korlátozó jellegét, helyette megnyílik előtte az a nagyszerű perspektíva, hogy a virtuális univerzum részévé váljon.

Ezen túl a (nevezzük így:) Neumann-univerzumnak van egy hihetetlenül nagy előnye a Gutenberg-galaxissal szemben: hogy nem elszigetelt, egyesével fellelhető és sokak számára meglátogathatatlan bolygókból áll, hanem minden pillanatban mindenki számára a teljesség azonnali elérését kínálja.

Mámorító érzés ehhez a világhoz csatlakozni, gyarapításában részt venni, sajátosságait művészi tartalommal társítani. Az önkifejezésnek és a világ értelmezésének soha nem tapasztalt távlatai nyílnak meg ezáltal. Ezekkel okosan élni: lehet-e szebb kihívás XXI. századi író számára?

Az okosan élés egyik lehetősége a blog. Az a körülmény, hogy egy jegyzet szinte megszületése pillanatában a nagy nyilvánosság elé kerül, pótlólagos tulajdonságokkal ruházza fel: az itt és most intenzív konkrétsága külön felhajtó erőt biztosít számára. További dimenziót nyit a visszajelzés, a rapid olvasói reagálás lehetősége, amely új kommunikációs csatornákat aktivizál.

Jó esetben ezek a körülmények és „online-hozadékok” egészséges mértékben hozzájárulnak annak a bizonyos kontextusnak a létrejöttéhez, amelyben maga a jegyzet, a szerzői közlés kiegészítő jelentéstartalmakat integrálhat magába. Ugyanilyen hasznos lehet az is, ha polémia, érdemi eszmecsere alakul ki, ha megfogalmazódik az ellenérveknek az eredeti közléssel összevethető súlyú rendszere. Ilyesmi persze ritkán történik: sok a sekélyesség, gyakran csak egy vigyori piktogram a reagálás. De az én bloggeri praxisomban olyan is előfordult, hogy a Fermi-paradoxonról írt jegyzetemet száznál több hozzászólás követte.

A blog tehát amellett, hogy tartalomközlési eljárás és hosszú távra szóló megbízható szövegrögzítés (évtizedre visszamenően minden visszakereshető!), amellett kiemelt a dinamikus jellege: én mindig is egyfajta folyamatos író-olvasó találkozónak tekintettem, olyan helyzetnek, amikor az alkotó minden egyes megnyilvánulása azonnali megbeszélésre kerülhet. Jó esetben a blogírónak kialakul a törzsközönsége, a felek egymásra szoknak, alig várják, hogy szóba elegyedhessenek egymással. Ez rám ösztönzőleg hat, ugyanakkor időről időre rádöbbenek, hogy ez energiám elaprózását jelenti. Nem könnyű a permanens internetes jelenlét közben abbahagyni a webviháncolást és elmélyülni az alkotómunkában. Nem könnyű, de talán nem is nehezebb, mint kávéházban remekműveket írni.

Ott az emberek személyes kontaktusba kerültek, érvel írótársam, de mi a csudát várok az internetről, ugyan miben látom hozadékát? Talán bizony közelebb hoz minket, embereket, egymáshoz?

Feltétlenül. A cyberpók egyre nagyobbra és sűrűbbre szövi hálóját és alaposan beköt – és ezzel kapcsolatba léptet – mindnyájunkat. A számítógép már alig különlegesebb, mint pár évtizede a televízió: beköltözött minden háztartásba. Illetve hát, mint ezt az előrejelzések is sejtetik, könnyen meglehet, kisvártatva a TV meg a számítógép meg a házimozi meg a videotelefon mind egy dobozban lesz és jószerével azt sem tudjuk majd, melyik adatfolyam melyik csatornán jut hozzánk. A lényeg az, hogy az egymásközti kommunikáció lehetősége mellett a világ legeldugottabb pontján élők is részesüljenek ennek a technikai vívmánynak az előnyeiből, szabadon használhassák, minden információhoz hozzájussanak, és ha erre van igényük, maguk is bármit közölhessenek a világgal.

Fontos jellegzetessége továbbá az internetnek, hogy a legtágabb lehetőséget biztosítja az összehasonlításra, az egymásnak ellentmondó közlések ütköztetésére – és arra is, hogy ha választunk, ha elfogadunk vagy ha tagadunk, azaz ha döntünk valamiben, akkor ez a döntés valóban a sajátunk legyen.

A korlátlan információáramoltatás mellett az internet legfőbb hozadéka az lehet, ha igazi világarchívummá válik. Segítségével hamarosan elérhetővé válik mindaz a tudásanyag, amit az emberiség évezredeken át felhalmozott, azaz böngészhetővé, kereshetővé, letölthetővé válik az összes múzeum, könyvtár, levéltár, ilyen-olyan téka szövegi, képi és akusztikai anyaga, minden művészi és tudományos hagyaték – beleértve a teljes Gutemberg-galaxist, amelynek porladásra ítélt darabjai a digitális fényben újra felragyoghatnak.

Fiatalsága ellenére (ha összehasonlítjuk civilizációnk életkorával) az internet már így is óriási hasznos adatmennyiséget halmozott fel, csak idő kérdése, hogy felölelje a teljes emberi tudásanyagot, s ezzel az ismeretek globális és egyetemes tárházává váljon.

Igaz, zavartalan használatához, az információk ezer dimenziós labirintusában való eligazodáshoz az is szükséges, hogy az internet strukturáltabbá váljon. A végcél az úgynevezett szemantikus háló létrejötte, amely fogalmi rendszerek aprólékosan felépített hierarchiájában helyezi el és teszi kereshetővé-elérhetővé a tartalmakat. A szemantikus web még félig-meddig utópia, ám ahogy létrejöttek a roppant hasznos tematikus linkgyűjtemények és ahogy a keresőmotorok egyre alkalmasabbá váltak arra, hogy szinte mindent megtaláljanak, úgy fog felépülni a nagy online világkatalógus és úgy válnak a keresőalgoritmusok valóban intelligenssé, azaz képessé arra, hogy a bármilyen módon megfogalmazott kérdéseink nyomán a valódi választ adó tartalmakhoz elvezessenek. A neten felhalmozott tartalmak végül szerves egységet alkotó roppant egésszé fognak összeállni. Az lesz az igazi Neumann-univerzum, amelyhez mindenki a saját igényeinek legmegfelelőbb módon és mértékben férhet hozzá. Egyetemessége és hatalmassága ellenére ez lesz a tudás demokratizálódásának legpompásabb vívmánya.

Ennél utópisztikusabb reményem, hogy az internet közönsége előbb-utóbb felnő a technológia nagyszerűségéhez. Hogy a szenny terjesztése egy határon nem megy túl, hogy a rosszindulat alábbhagy, hogy a bunkóság lokalizálódik. Hogy a netpolgár magas erkölcsiségű, segítőkész, toleráns, művelt ember lesz, aki nem rombolásra, nem alantas, hanem hasznos és teremtő dolgokra használja az emberiségnek ezt a korszakos vívmányát. Amely – igen, kedves barátom, ott túl az Óperencián – bennünket is közelebb hozhat egymáshoz.

Az alábbi felmérést és előadást 2001. szeptemberében készítettem a Magyar Művelődési Intézet felkérésére. Prezentációval (vetítéssel és online-bemutatóval) egybekötve adtam elő Miskolcon, a III. Országos Közművelődési Telematikai Konferencián.


Balla D. Károly

Internetes kultúra Kárpátalján

– egy író szemével

Előadás a miskolci telematikai konferencián

    Aki arra vállalkozik, hogy Kárpátalja magyarságáról vagy valamilyen adott témában ezt a nemzeti kisebbséget érintően tartson előadást, annak szembe kell néznie azzal a kényszerrel, hogy előbb általános ismereteket közöljön, a földrajzi-etnikai egység jellegét vázolja fel, mert szinte biztosra vehető, hogy hallgatósága – hacsak nem kisebbségi szakértőkből vagy a határon túli magyarság iránt fokozottan érdeklődőkből, netán éppenséggel onnan elszármazott nosztalgiázókból áll, akkor: – vajmi keveset tud az adott régióról, jó esetben általános, elnagyolt képek élnek benne, rosszabb esetben csak néhány fogalmi vagy vizuális klisé merül fel emlékezetéből: tiszai árvizek, a lerombolt vereckei emlékmű, szegénység, jótékonysági akciók, a magyar és az ukrán miniszterelnök kényszeredett mosolya egy ungvári protokollfotón; illetve történelmi-irodalmi foszlányok a Zrínyi Ilona védte munkácsi várról, Rákóczi tiszaháti zászlóbontásáról, a huszti vár tövében megálló Kölcseyről, Petőfi felvidéki útjáról vagy a Nagyszőlősön első koncertjét adó ifjú Bartók Béláról. Ezeket a kapaszkodókat általában felkínálja minden útirajz, minden monográfia vagy tanulmány, függetlenül attól, mi is a voltaképpeni témája. Ugyanígy szinte kötelező egy Kárpátaljával kapcsolatos előadásban megemlíteni a malenkij robotot és – mintegy hangulati ellentétként – elmondani azt a viccet, amelyben a budapesti riporter megkéri Pista bácsit, mondaná el az életét, s az öreg elsorolja: született az Osztrák-Magyar Monarchiában, a Csehszlovák Köztársaságban teltek gyermekévei, aztán Horthy alatt bújt mundérba Magyarországon, a Szovjetunióban alapított családot, most pedig Ukrajnában kap nyugdíjat; „Pista bácsi, hát maga bejárta fél Európát”; „Ugyan kérem, ki sem mozdultam életemben Munkácsról”; és ha végre túl vagyunk ezen a kötelező penzumon, akkor talán rátérhetünk voltaképpeni témánkra, számítva arra, hogy a hallgatóság egy nem jelentéktelen része továbbra is sztereotípiákban fog gondolkodni, és aszerint, hogy tetszik-e neki, amit mondunk, vagy azt fogja gondolni, hogy már csak Kárpátalján élnek igazi magyarok, vagy, ha nem nyertük el a tetszését, akkor azt, hogy Kárpátalján már csak elfajzott magyarok élnek.
    Miután magamnak az előbb elmondottakkal talán sikerült áthidalnom azt a kényszert, hogy előadásom konkrét témájának megvessem a szokásos kisebbségi romantikus és önsajnáltató-tipródó medrét, bele is vágnék, de három kicsi kitérőt még így is kell tennem.
     Az első személyes jellegű. Nem kívánom ugyanis elhallgatni, hogy ebben a szakmai társaságban outsidernek számítok, nincs még egy esztendeje, hogy életem első www-jét begépeltem a számítógépembe, és bár azóta ezt eléggé rendszeresen megteszem, sőt, magam is honlapkészítésre adtam a fejemet, mégis: nem vagyok sem számítástechnikai szakember, sem a kultúrának vagy közművelődésnek olyan hivatásos embere, aki bizonyos internetes feladatokat megfelelő felkészültséggel munkaköri kötelességként elvégez. Én hobbyból, úri passzióból, ha tetszik, írói-szerkesztő munkásságom részeként fejtek ki bizonyos internetes tevékenységet, és ennek tekintem mostani előadásomat is.
     A második kitérő már közvetlenül a mondandómra vonatkozik és előadásom címének többértelműségét kerülgeti. Az „internetes kultúra” kifejezésen ugyanis részben azt értem, hogy hagyományos értelemben milyen „műveltségi szinten” áll az internetezés minálunk, másrészt azt, hogy a kultúra miként jelenik meg a Kárpátalján készülő honlapokon. (És itt sürgősen azt is el kell mondanom – ez a harmadik kitérőm –, hogy mindössze 15-20 kárpátaljai vagy itteni vonatkozású honlapról tudok, szerintem nem is nagyon lehet több, ezek egy részét hosszabb ideje nem frissítik, egy másik részük nem Kárpátalján készül, így hát vizsgálatom tárgya eléggé könnyen áttekinthető, ugyanakkor minden következtetés levonásakor figyelembe kell venni, hogy meglehetősen szűkös minta szolgált az alapjául.)
     És akkor kezdjük is talán az internetezés kultúrájával.
    Általános megjegyzésként talán megkockáztathatom a kijelentést: a Kárpátalján készülő magyar honlapok összességüket tekintve jóval „kulturáltabbak” a nagy magyar átlagnál. A kijelentés talán meglepő, és mielőtt sietve tényekkel próbálom igazolni, már most jelzem, hogy, furcsa ellentmondásként, ennek a viszonylagos kulturáltságnak a fő oka éppen a kezdetlegesség, vagyis az, hogy egyelőre igen kevesek jutottak arra az elhatározásra, hogy honlapot készítsenek, és ezen kevesek történetesen nagyrészt éppen a kultúra környékén működnek. Így aztán a „kis számok törvénye” érvényesül a nagy számokéval szemben.
     A bizonyító értékűnek gondolt tények a következők:
•    A kárpátaljai honlapok kultúrája azért tűnik magasnak, mert például nincs köztük – tudomásom szerint – egyetlen szex- vagy pornó-oldal sem, de még csak erotikus vonzatú sem. Miközben az összmagyar honlapkínálat jelentős részét éppen ez képezi, nálunk teljességgel hiányzik. De nincsenek internetes szerencsejátékok, sem teszteket vagy horoszkópokat ajánló oldalak, hiányoznak a kalózprogramokat vagy nem jogtiszta médiaanyagot kínáló portálok is
•    Nincsen egyetlen nacionalista, irredenta, szkinhed vagy más szélsőséges irányzatú  oldalunk sem (számos ilyen magyarországit és nyugatit láttam!), még mutatóba sem találni semmi olyasmit, ami erőszakra, destruktív magatartásra ösztönözne.
•    Azt kell mondjam, hogy elfogadható a lapjaink nyelvi kultúrája is, nincs nagyobb baj sem a nyelvhelyességgel sem a helyesírással, és a legtöbb oldalon még az oly tipikus internetes torzítást is kiküszöbölték: a hosszú ő-n nem hullámvonalat, a hosszú ű-n pedig nem kúpot találunk, hanem két szép ékezetet.
•    Honlapjaink kivétel nélkül magázzák az olvasót, kellő tisztelettel szólítják meg, általában nem mulasztják el üdvözölni az első oldalon, és gyakran az oldal alján ott a köszönetnyilvánítás is.
•    Keresve sem találnánk oldalainkon trágárságot, lekezelő hangnemet, fennhéjázást vagy öndicséretet, mások becsmérlését. Ezek kérem udvarias, tartózkodó, kulturált honlapok, bárki ellenőrizheti.
     Nézzük a honlapok megoszlását, számba véve szinte mindent, ami a „kárpátaljaiság” kritériumát valamennyire is megfelel:
•    6 hírlap-jellegű honlap
•    6 intézményi-szervezeti honlap, közte 2 kulturális alapítvány honlapja
•    3 irodalmi folyóirat
•    1 városhonlap
•    1 általános kulturális-irodalmi honlap
•    1 egyházi honlap
•    1 író személyi honlapja

    Ebből talán érthető, miért is beszélhetünk viszonylag magas nívójú oldalakról: a kis kínálat darabjai többé-kevésbé azonos kulturális közegbe ágyazódnak, az irodalom, az újságírás és a kisebbségi civil szervezeti-intézményi szférába.
     A kínálat valóban kicsi, de még csekélyebbnek fog tűnni, ha elmondom, hogy az elsoroltak közül 5 honlap ahhoz a rendszerhez tartozik, amelyet én készítek egymagam illetve fiam segítségével, négyet legalább egy fél éve vagy még hosszabb ideje nem frissítettek, kettő pedig ugyan részben kárpátaljai vonatkozású, de Budapesten készült… Ha tehát igazán szigorúan vesszük, akkor mindössze 7-8 valóban élő és valóban kárpátaljai magyar hompédzsről kell beszélnünk.
     Nézzük meg néhányukat közelebbről.
     Kezdjük a hírlapokkal.    
    1998-ban tudtommal elsőként került hálóra a magát Családi és ifjúsági hetilapként meghatározó BeregInfo c. hírmagazin on-line változata. Tisztességesen készített, viszonylag egyszerű és jól működő menürendszerre épített híroldal. Alighanem leglátogatottabb honlapunk, ennek oka bizonyára az, hogy negyedik esztendeje működik ugyanazon a címen és hogy (egyes társaival ellentétben) teljes archívuma elérhető. Híranyaga korrekt, közöl ukrajnai, helyi, Mo-i híreket. Ami a kulturális értékek közzétételét, ápolását, megőrzését illeti: talán a helytörténet és néprajz az a két terület, amelyben értékelhető teljesítményt nyújt, részletesen beszámol például a Bereg-vidéken zajló falunapokról, hagyományőrző rendezvényekről, de időről időre bemutatja Beregszász neves szülötteit is. Emellett gyakran közöl kulturális vonatkozású híreket, beszámol művelődési életünk, oktatásunk fontosabb eseményeiről.
    Januárban indult a legnagyobb példányszámú és sok évtizedes múltra visszatekintő Kárpáti Igaz Szó internetes változata. A nyomtatott közéleti hírlap heti három alkalommal jelenik meg, ezekből készül az a heti válogatás, ami a hálóra kerül. Van külön kulturális rovata, ebben az ide vonatkozó híreken és beszámolókon kívül riportokat, elemző cikkeket, interjúkat olvashatunk, emellett rendszeresen találhatunk kisebb-nagyobb ismertetéseket az újonnan megjelenő könyvekről, a képzőművészeti kiállításokról, színházi és zenei eseményekről. A szerkesztés javára szól, hogy a kárpátaljai magyarság körében zajlókon kívül gyakran találkozunk a helyi ukrán, orosz, ruszin, sőt román, roma, szlovák vonatkozású kulturális eseményekkel, hátrányként pedig azt lehetne megemlíteni, hogy kevéssé tesz különbséget a valódi művészi értékek és a dilettáns próbálkozások között. A publicisztikai rovatban találjuk az általában szépirodalmi igénnyel íródó tárcákat, és a Mozaik rovatban a néphagyományokkal, a népi hiedelemvilággal foglalkozó Kalendáriumot. Előnye a Kárpáti Igaz Szó honlapjának, hogy hozzáférhetővé teszi a teljes archívumot, gyengéje – laptársaival szemben – hogy az oldalakba ékelődő fotók fekete-fehérek, és nem is túl jó minőségűek.
    Januárban indult legfiatalabb lapunk Kárpátalja címmel, és a heti megjelenéssel párhuzamosan szinte kezdettől létezik az on-line változat is. A nyomtatott megjelenésnek nincsen, de az internetes változatnak van külön kulturális rovata, ebben a helyi művelődési élettel foglalkozó hírek, beszámolók, ritkábban riportok, interjúk kapnak helyett. Érdekes megfigyelés, hogy a nyomtatott változatnak van egy állandó versajánló rovata, amelyben ismert vagy kevésbé ismert költemények és a hozzá fűzött néhány sornyi ajánlások jelennek meg minden héten – ezek az internetes változatból hiányzanak. A on-line változat gyengéjének tartom, hogy csak egyhavi archívumot tesznek elérhetővé, az ennél régebbi anyagokat hiába keressük.
     A három fontosabb hírlappal kapcsolatban számomra feltűnő körülmény, hogy internetes változatuk színvonalasabb a nyomtatott kiadványnál. Ugyanis a digitális változatból hiányzanak az ollózott (más orgánumokból átvett) anyagok, a hirdetések, a köszöntők. Míg a szememben például a nyomtatott BeregInfo nívóját jelentősen rontja, hogy teljes oldalt szentel a fiatalok személyes üzeneteinek („Brigi, klassz csaj vagy, szombaton gyere el a diszkóba, a te amigód”), addig az on-line változatból ez – szerencsére – hiányzik. Az Infó is meg az Igaz Szó is rendszeresen közli bizonyos (számomra roppant kétes hírű) csodás természetgyógyász-boszorkányok fizetett hirdetéseit – ezeknek – újra csak: szerencsére – nyoma sincs az Internetes változatokban. Ugyanígy csak az eredi, saját anyagokat közli a Kárpátalja-online, holott a nyomtatott verzió nagy részét átvett cikkek: a sztárok életéről, divathírekről, „világszenzációkról” szóló írások, receptek, tesztek – és a bulvárlapok szokásos anyagai teszik ki.
    A három jelentős és szépen látogatott hírlap-jellegű honlap közös jellemzője az, hogy nyomtatott sajtóorgánum áll mögöttük. A három következő azonban csak digitális változatban létezik. Az első, legrégebbi a „Magyar honlap”, amelynek hangsúlyos része szintén a hírek közzététele lenne vagy inkább  volt, ezt a lapot ugyanis januárban frissítették utoljára... Úgy tűnik, ennek szerepét vette át az alig néhány hete indult SzobiNet című, csak az Interneten megjelenő hírújság, amelyről tetszetős megjelenítése ellenére is vegyes véleménnyel vagyok, ugyanis a közzétett anyagok szinte kivétel nélkül a három másik hírlapból, főleg a BeregInfóból átvett hírek, cikkek, interjúk, és mivel ezek maguk is fenn vannak a Hálón, nem sok értelmét látom az ilyen tallózó jellegű újraközlésnek, főként, hogy eddig nem sikerült semmilyen válogatási-szerkesztési koncepciót felfedeznem az oldalak összeállításában. Ez az egyetlen olyan oldalunk, ahol már megjelentek azok a „szolgáltatások”, amelyek hiányáról állítottam, hogy a Kárpátaljai kínálatot aránylag kulturálttá teszik. A SzobiNETen már bizony vannak anyós, szőkenő és „roma”-viccek, vannak személyes üzenetek és van reklám-hirdetés. Nem hiszem, hogy sokáig kell várnunk az első ezoterikus vagy horoszkóp-honlapra, és nyilván el fog jönni az idő, amikor ungvári vagy beregszászi széplányok fogják bájaikat kínálni a képernyőn.
     Utoljára hagytam az UngParty Newság híroldalt, amelyen kizárólag kulturális információk találhatók. Ezt a webszájtot én készítem, és része annak a nagyobb rendszernek, amelyet majd a végén részletesebben is szeretnék bemutatni.
     Három kárpátaljai (vonatkozású) magyar irodalmi folyóirat létezett-létezik, a Hatodik Síp, a Pánsíp és a Véletlen Balett. A tizenkét éve alapított Hatodik Síp két éve nem jelentkezett új számmal, a hálón pedig csupán 1998-es évfolyama található meg, azaz mindössze  négy lapszám szövege, semmi egyéb: a 99-es év anyagát tartalmazó évkönyv már nem került fel a hálóra, mint ahogy az archívum is üres. A következő folyóirat a Pánsíp, 1993-tól 99-ig jelent meg rendszeresen, majd úgy szűnt meg, hogy nyomtatott formában éves almanachhá változott UngBereg címen, illetve 2000 decemberében netPánsíp néven újraéledt a Hálón, és már két komplett friss számmal jelentkezett. A netPánsíp egy nyomtatott folyóirat struktúráját követi, de bőven alkalmazza az Internet adta lehetőségeket, a keresztnavigációt és az átjárhatóságot más vonatkozó rendszerekbe. Az eddig közreadott valamennyi írás szerepel a névmutatóban, kattintással lehívható, így a rendszer egy kisebb digitális szövegtár szerepét is kezdi betölteni.
     Legfiatalabb folyóiratunk, a Kárpátaljáról Budapestre származott fiatalok alapította Véletlen Balett két honlappal is rendelkezik, az egyik egy nehézkesen működő elhagyott webhely, ahol az első három számuk található, a másik egy frissebb és alkalmasabb honlap, ahol azonban egyelőre csak a legutóbbi szám anyagai érhetők el, így például a negyedik folyóiratszám sehol nem érhető el.
    Számomra is meglepő módon a kárpátaljai magyar intézmények, szervezetek, testületek közül alig néhány ambicionálja, hogy önálló honlapja legyen. Valódi, megfelelően felépített és karbantartott internetes megjelenése csupán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek van, de ezt sem túl gyakran frissítik, a rendszer zömét kitevő bizonyos állandó anyagokon kívül (pl. a vidék történetének áttekintése) alig-alig vannak friss információk, ami korábban nagy hiányosságot jelentett, most, hogy a KMKSZ-hez közel álló Kárpátalja c. lap elkezdte a működését, ez a hiátus részben megszűnt, mert ez utóbbiból aktuálisan informálódhat az olvasó a Szövetség háza táján zajló eseményekről is.
     Két további kárpátaljai szervezetnek van magyar nyelvű honlapja. A Máltai Szeretetszolgálat Beregszászi Járási Szervezetének az oldala ugyancsak régen volt frissítve, akárcsak a Csernobil Gyermekszövetség Beregszászi Szervezet lapja. Ezekről az oldalakról mindössze 3-4 új oldal nyílik, és a szervezetek létrejöttével és működésével kapcsolatos fontosabb információkat tartalmazza.
    Megtalálható továbbá a világhálón két alapítvány hompédzse. Második éve érhető el a Credo Alapítvány rendszere, amely egyházi, zenei és képzőművészeti profilja révén jól kiegészíthetné az irodalmi megjelenéseket, ám sajnos egyrészt az anyaszerver reklámlövései élvezhetetlenné teszik a böngészést (félpercenként új és új reklámablakok nyílnak), másrészt egyre többször a keresett oldal helyett hibaüzenet érkezik, harmadrészt ezt az oldalt is áprilisban frissítették utoljára, így alkalmatlan arra, hogy zenei és művészeti életünket nyomon kövesse. Az értékmegőrzés terén is játszhatna komolyabb szerepet, hiszen például ezen a rendszeren belül működik a vidék magyar képzőművészeit összefogó Révész Imre Társaság honlapja, amely egy időben használható virtuális galériával egészült ki, az utóbbi időben azonban (például erre az előadásra készülve) nem sikerült a festmények digitális képét lehívnom, a linkek nem működnek. A fő oldal azt ígéri, hogy zeneszámok is letölthetőek (például kárpátaljai költők megzenésített versei), de nekem még ez sem sikerült egyszer sem, bár lehet, hogy ez az én technikai korlátaimnak a következménye.
     A hálón elérhető másik alapítvány az UngBereg, mivel ennek honlapja is az én nagyobb rendszeremen belül található, ennek bemutatását is a végére hagyom.
     Lehetséges, hogy több is létezik, de én egyetlen egyházi honlapunkról tudok, ez pedig a Técsői Római Katolikus Szent István Egyházközség és Karitász Alapítványé, de bevallom, nekem még egyszer sem sikerült behívnom, mert egy olyan szerveren található, amiről az adatokat mitőlünk szinte lehetetlen kivárni.
     Kárpátalján egyetlen magyar többségű várost tartunk számon, így talán érthető, hogy csak Beregszásznak van honlapja, azonban ez is egy nagyjából elhagyott webhelynek tűnik, ahová néhány éve feltettek pár tucatnyi fotót és néhány közhasznú információt, aztán soha többet nem frissítették, nem ellenőrizték a linkeket. Néhány beregszászi képzőművész munkáit is elkezdték bemutatni, ám sem a felvett művek, sem a bemutatott festők száma nem nőtt az elmúlt évben. A kárpátaljai magyarság más lakhelyeinek azonban még ilyen lapja sincs, Unvárt, Munkácsot vagy Husztot, Técsőt bemutató helyben készülő magyar weboldalról nem tudok.
     Így hát ha a hírközlés terén nincs is nagyobb hiányosság, hiszen három legfontosabb lapunk fenn van a hálón, ez egyáltalán nem mondható el az intézmények és civil szervezetek esetében, hiszen nincs honlapja – például – sem a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolának, sem az ungvári Hungarológiai Központnak, sem a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének, sem a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak, sem a megyei könyvtár magyar osztályának, sem a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek. Van viszont saját honlapja az Ungvári Dayka Gábor középiskolának. Túlzás lenne azt állítani, hogy roppant színvonalas, azt is, hogy túl gyakran frissítenék (holott egy iskolában igencsak zajlik az élet), mégis nagyon fontos kezdeményezésnek tartom, és csak csodálkozom, hogy olyan tanintézetekben, amelyek szinte korlátlan Internet-hozzáférést biztosítanak, még nem akadt egy szemfüles nebuló, aki hasonlót készített volna (az ungvári iskoláét egy jövőre végzős diák készíti!)
     Mielőtt a magam rendszerét bemutatnám, szeretném még megjegyezni, hogy ha valamelyik keresőbe begépeljük a Kárpátalja szót, a fenti honlapok nemigen szerepelnek a találatban, előbukkanhat viszont – például – az egyik magyarországi egyházi honlapnak a vendégoldala, amely a Kárpátaljai Római Katolikus Egyházat mutatja be, vagy előbukkan a veszprémi székhelyű segélyalapítvány oldala, amely még a 98-as tiszai árvíz károsultjainak megsegítését célozza. Halkan megjegyzem, hogy az első szövegoldal alig néhány sorában olyan helyesírási hibákat találni, ami a kárpátaljai honlapokon ritkaságnak számítana.
     Csupán néhány nappal ezelőtt készült el a kárpátaljai és itteni vonatkozású honlapok eddig legteljesebb linktára (amikor előadásom írását elkezdtem, még nem is létezett), amely a startlapok rendszerén belül kapott helyet kárpátalja.lap.hu néven. A magyarországi szolgáltató ennek összeállítására egy kárpátaljai webmestert kért fel, azt a fiatalembert, aki a Kárpáti Igaz Szó honlapját is gondozza. Történetesen ő az én 16 éves fiam, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy az Igaz Szónak egyáltalán lett internetes hozzáférése és hogy én is felépíthettem a magam rendszerét, amelynek bemutatására szeretnék is áttérni.
     Bár szerénységem tiltakozik ellene, de mégis ki kell mondanom, hogy ma Kárpátalján én készítem a legszerteágazóbb, legtöbb szolgáltatást nyújtó, és legszorgalmasabban frissített internetes rendszert. Mint jeleztem, nincs még egy éve, hogy egyáltalán használom a világhálót, de alighogy felfedeztem magamnak, szinte azonnal szükségét kezdtem érezni annak, hogy ezt a lehetőséget ne csak felhasználóként, hanem alkotóként, szerkesztőként, irodalomszervezőként is kiaknázzam. Nem részletezem, hogy milyen közbülső állomásokon keresztül jutottam el a mostani megjelenésig, inkább az eredményt, a jelen állapotot szeretném bemutatni.
    A rendszeremet UngParty NetCafénak kereszteltem és egy olyan virtuális kávéházként működtetem, amelyben igen sok minden megtalálható. Alapkövetelmény, hogy egy kávéházban friss újságot lehessen olvasni, ez az én esetemben az egy mondattal már korábban jellemzett UngParty Newság (korábbi neve Karpaty News). Itt főleg irodalmi, művészeti friss hírek kapnak helyet, és például ez az egyetlen olyan webhely, amelynek révén nyomon lehet követni, hogy a kárpátaljai magyar íróktól vagy -ról mi jelent meg aktuálisan nyomtatásban vagy a hálón. Ha az adott friss publikáció szövegéhez digitális formában hozzá tudok jutni, akkor azt is elérhetővé teszem a rendszerben. Ha például elszármazott költőnk, Bagu László új kötetéről egy beregszászi kritikus tollából elemző írás jelenik meg a budapesti Hitelben, arról nemcsak hírt adok, hanem magát a szöveget is felteszem, természetesen az eredeti forrásra való hivatkozással és az oda mutató linkkel együtt. Mivel bevallottan „magán(y)híradóról” van szó, így az oldalon mindig megtalálni azokat a kulturális eseményeket, amelyek számomra valamiért különösen fontosak, vagy azért mert magam is részt veszek rajta (pl. a mostani tanácskozás), vagy mert meghívtak rá, de nem tudtam elmenni (Medveczky Ágnes kiállítása), vagy mert tudom, hogy pályatársaim, barátaim ott lesznek rajta (Parnasszus-est). Oldalam előnye, hogy míg az imént bemutatott három „valódi” hírlap heti frissítésű, addig én igyekszem naprakész lenni, s amint tudomásomra jut egy fontosnak gondolt hír, azonnal felteszem. Több visszajelzést kaptam arra nézve, hogy – például – a budapesti rendezésű kárpátaljai irodalmi estről vagy egy ungvári újságíró haláláról az én oldalamon értesültek először az érdeklődők. A régebbi híreket sem hagyom elveszni, mert ha már túl sok anyag gyűlt össze egy oldalon, akkor a korábbiakat archívumba teszem, és ott továbbra is elérhetőek, így művelődési életünknek egy talán kicsit szubjektív, de mindenképpen hiteles kronológiája idővel rekonstruálható lesz oldalaimról.
     Egy virtuális kávéházban irodalmi folyóiratnak is kell lennie. Ez a netPánsíp, amit már szintén említettem. A szépirodalom mellett könyvkritikákat, tanulmányokat, nyelvészeti, iskolatörténeti stb. tárgyú írásokat is közlök.
     Könyveknek is kell lennie a kávéházban, azt hiszem. Eddig négy digitális könyvet helyeztem fel, ezek böngészhetők, letölthetők.
     A teljes egészükben megtalálható könyvek vagy folyóiratok mellett a Szabadpolcon ott vannak a frissebb publikációkra vonatkozó adatok: milyen fontosabb (kárpátaljai vonatkozású) könyvek jelentek meg mostanában (olyiknak a borítója, tartalma is elérhető), illetve milyen folyóirat-publikációkra érdemes odafigyelni (ahol az anyag digitálisan hozzáférhető, ott vagy külön oldalon előjön a szöveg, vagy be van linkelve a megfelelő webhely).
     Az már csak természetes, hogy egy kávéházban lennie kell törzsasztalnak. Az én virtuális törzsasztalomhoz 12-en ültek le, jobbára közelebbi-távolabbi írótársaim, akik változó gyakorisággal olyan anyagokat küldenek oldalaimra, amelyek a nívós irodalmi szórakoztatás keretébe illeszthetőek: kisnovellák, tárcák, vallomások, lehetőleg olyasmi, aminek hallatán egy valóságos asztaltársaság sem feltétlenül szaladna ki a világból.
     A törzsasztalhoz valamelyest hasonlatosan fog rövidesen működni a virtuális Pánsíp Irodalmi Szalon, amely tulajdonképpen a két éven át padlásszobánkban valóságosan működő szalonnak lesz a Világhálóra mentett folytatása. Az eddig felsorolt „bejáratokon” kívül ebből a kávéházból nyílik az UngBereg Alapítvány „irodája”, a Pánsíp „szerkesztősége”, és az én írószobám is. Mindezekről a helyekről a következő fontosabb szolgáltatások érhetők el:
     A Címtár oldalai témák szerinti keresést tesznek lehetővé, tudtommal az Interneten ez a legteljesebb kárpátaljai magyar címgyűjtemény. A Dokumentumtárban minden eddig közzétett szöveges dokumentum kikereshető. Külön rendszert képeznek a személyes oldalak: írótársaim, szerzőim „dossziéja” életrajzzal, publikációs listával. Továbbá kiadói és terjesztői könyvlisták, bibliográfiák, kárpátaljai statisztikai adatok, a két éven át működött Pánsíp Irodalmi Szalon krónikája és más rendezvényekről szóló beszámolók, az Ungbereg Alapítvány által alapított díjakról és az átadási ünnepségekről szóló ismertetések. Hónapról hónapra gazdagodik fényképtárunk is. Gyakran közöl friss információkat, felhívásokat a Palackposta.
     Az írószobámba lépők is sok mindenből választhatnak. Elolvashatják aforizmáimat, naplószerűen írt közírói jegyzeteimet, nyomon kísérhetik egy meg nem jelent hiányregényem hálóra kerülését. Beléphetnek a személyes oldalamra, letölthetik jó néhány írásomat, böngészhetik műjegyzékemet. Elolvashatják a Virtuális Nagynéni címen szétküldött hírlevelem eddigi darabjait, amelyekben sohasem mulasztom el meghívni kedves címzettjeimet ebbe az igazán nagyszerű kávéházba.
     Összefoglalva. Mint Kárpátalján annyi minden, hiányokkal terhes a vidék kulturális értékeinek internetes megjelenítése is. Örvendetes azonban, hogy mindaz, ami eddig létrejött, az a közszolgálatiság, a hiteles tájékoztatás, a civil szerveződés, a kultúra, az irodalom szférájában született, így jó, vagy legalábbis elfogadható összbenyomást kelt, mentes mindenfajta szélsőségtől vagy durva ízléstelenségtől. Ha internetes kultúránk továbbra is ebben az irányban fejlődne, bízhatnánk abban, hogy korszakunk nagy találmányát arra tudjuk használni, amire a mi esetünkben leginkább alkalmas: hogy bekapcsoljon bennünket a legszélesebb horizontú művelődési élet egészébe.

2001. szeptember


A szöveg mostani publikálása során felmerült, hogy az előadásban említett és az eltelt 10 év múltán is létező honlapok linkjeit megadom - de erről letettem, hiszen a többségük ma egészen más képet mutat, mint akkor; címük, elérhetőségük és működési jellegük is változott. A rövid életű SzobiNet például Kárpátinfóvá nőtte magát... Sajnos az előadáshoz készített prezentáció (.pps vetítés) anyagát nem őriztem meg, és persze az online-bemutató is reprodukálhatatlan. Így hát az olvasó kénytelen a leírtak alapján elképzelni az említett oldalakat - illetve, ha vannak e tárgyban emlékei, talán sikerülhet ezzel a publikációval felelevenítenem őket. Mint ahogy felidéznem azt is, milyen volt a kárpátaljai internetezés hőskora, amikor egyetlen fénykép feltöltése percekig eltarthatott.

A virtuális megelőzöttség egy még be nem következett esemény világhálós előkészítése abból a célból, hogy az előzetes várakozás és főként a feltételezett bekövetkezés esetén az akcióban részt vevő weboldalak jelentős látogatottságra tegyenek szert. Az akció webtechnikai keretét minden alkalommal társadalmi-közéleti tartalom tölti meg és humoros felhang lengi körbe.

A Google mint mesterséges intelligencia?

A Google, mint tudjuk, nem gondolkodik, mégis egyre okosabb. Algoritmusait folyton fejlesztik, finomítják, így néha már akkor is megérti, mire keressük a választ, ha pontatlanul, körülményesen tettük fel a kérdést. Ha például ezt gépeljük a keresőbe: Kinek is a filmjében fürdik Anita Ekberg egy szökőkútban? – jó esetben Fellini neve kerül az első helyre.

Ha pedig már tudjuk a rendezőt és ezt kérdezzük:  Hogy hívják azt a szökőkutat, amelyikben Anita Ekberg megfürdik Fellini filmjében? – akkor is pontos a válasz, a római Trevi-kút az első találat. A Google-logikájú kérdés persze ez lett volna: szökőkút, anita ekberg, fellini-film, de itt szerencsénk volt. Kevésbé járunk jól, ha a Mikor indulnak a vonatok a Keletiből? kérdést tesszük fel ahelyett, hogy beírnánk: menetrend, keleti pu.

A keresőprogram algoritmusainak a fejlődését azon is lemérhetjük, hogy egyes fogalmakat, szavakat, kifejezéseket mintha nem csupáncsak előkeresne példátlanul nagy adatbázisából, hanem értelmezné is őket. Ha teszem azt arra keresünk rá, hogy bp, akkor ugyan a British Petroleum rövidítéseként keletkezett BP márkanévnek megfelelő találatok sorakoznak a lista élén, de már az ötödik találat a két betűnek Budapest-ként való értelmezését mutatja. Ha pedig arra keresünk rá, hogy hasonszenvi gyógymód, akkor a Wikipédiának a Homeopátia szócikké az első találat, azaz a Google a kevéssé használatos magyar kifejezésre a sokkal elterjedtebb görög  eredetű szó definíciójához kalauzol minket. Itt jegyzem meg, hogy a hasonszenvi kifejezést (lásd a  homeopátia eredetét: homoiosz = hasonló, pathosz = szenvedés) egyre több helyen, még szakmai oldalakon is – tévesen! – hasonszervi formában használják, holott más dolog a szervek közti hasonlóság (pl. CIA és KGB) és egészen más eset hasonlóan szenvedni két különböző dologtól. Én például évek óta elszenvedem, hogy a Gugli nem tesz különbséget a Budapesti Dísz- és Közvilágítás Kft. és a Berzsenyi Dániel Könyvtár rövidítése között… Illetve…

Az viszont némi kaján vigyorra húzza a számat, hogy Bajnaiék Google-szempontból alaposan meghekkelték a kárpátalja Együtt folyóirat 2014-es évfolyamát.

Végül: mindenképpen a Google mesterséges intelligenciájának a fejlődéséről tanúskodik az is, hogy keresőoptimalizálással (honlap seo) foglalkozó szakmai blogom egy ideje nem csupán a honlap optimalizálás és honlapoptimalizálás kulcsszavakkal vezeti a taláti listát, hanem elsőként ajánlja a nagy kereső a weboldal optimalizálás kifejezésre is. Azaz a Google tudja, hogy honlap és weboldal ugyanaz, ezért a lista élén szerepelteti blogomat annak ellenére, hogy a weboldal szó sem domain-nevében, sem címében nem szerepel. Mondhatni: a Google ezen a téren – nagyon helyesen – bizonyos hasonszenvi találékonyságról tesz tanúbizonyságot.

kereso-optimalizalas-google-11

A SEO jelentés és mibenléte

A SEO rövidítés mögött angol kifejezés áll: Search Engine Optimization. A magyar szakirodalomban ennek megfelelőjeként a keresőoptimalizálás szakszó terjedt el, holott ez a fordítás nem eléggé pontos. Szó szerinti magyarításban inkább keresőeszköz optimalizálás vagy keresőmotor optimalizálás lenne a megfelelő, ugyanakkor ezek is félrevezetőek, hiszen nyilvánvaló, hogy nem magát a keresőmotort (keresőszoftvert, keresőalgoritmust) optimalizáljuk, hanem egyfelől magát a honlapot abból a célból, hogy a keresési szempontoknak minél inkább megfeleljen, másfelől az adott honlap számára építünk külső webtámogatást azzal a céllal, hogy a keresők minél magasabbra értékeljék és jól szerepeltessék a találati listán. Így hát igazából nem keresőoptimalizálásról, hanem kereső-szempontú vagy keresésnek megfeleltető optimalizálásról, esetleg kereséhez történő, keresőmotor alá igazító optimalizálásról van szó. Ám elfogadható, hogy a bonyolultab és inkább körülirő kifejezések egyetlen jelentéstömörítő szóösszetételben kapjanak kifejezést. És hiába is nyelvészkedne a SEO-szakértő, a szakma már régesrég meghonosította a keresőoptimalizálás terminus technikust, így ezt tekinthetjük a SEO magyar megfelelőjének.

A keresőt optimalizáljuk vagy a honlapot?

Legtöbbször egymás szinonimájaként használják a keresőoptimalizálás és honlapoptimalizálás szavakat, sőt, helyettük gyakran az általánosabb jelentésű keresőmarketing vagy net-marketing, esetleg online marketing kifejezéssel élnek, vagy épp ellenkezőleg: a jóval szűkebb értelmű, de a gyakorlatot jól kifejező Google-optimalizálást vagy Google-marketinget mondanak. Bár a tevékenység lényegét pontosan megragadja, alig kerül forgalomba a találatoptimalizálás szakszó. Mindezek tulajdonképpen a Search Engine Optimization - rövidítve SEO angol kifejezés magyar megfelelői igyekeznének lenni, de az eredeti jelentést csak jól-rosszul képesek visszaadni. Talán keresőeszköz-optimalizálás lenne a pontos fordítás, de ez eléggé nehézkes szó és értelmezni is nehéz első hallásra. Maga a Google gyakran a keresőmotor optimalizálás szót használja a seo magyarításként.

Az utóbbi esztendők mindennapi gyakorlatában, úgy tűnik, a keresőoptimalizálás lett a legelterjettebb, holott ezzel a terminus technikus-szal szemben joggal merülhet fel, hogy pontatlan, hiszen a SEO-tevékenység folyamatában egyáltalán nem a keresőt, hanem részben a honlapot, részben pedig a keresési találatokat optimalizáljuk. Jó szó lenne a honlapoptimalizálás, de két gond is van vele: egyfelől nem fejezi ki, hogy milyen célból történik az optimalizáció (optimalizálhatunk weblapot például gyors letöltődés vagy akadálymentes olvashatóság szempontjából is; másfelől pedig a szokásos SEO-munkának csak a kisebbik fele történik magán a honlapon, a nagyobb részt az optimalizált oldaltól független webegységenek a bevonásával teljesítjük, amikor is (linkek segítségével) az oldal találati eredményeit igyekszünk havítani.

Ha tehát elfogadjuk, hogy a SEO leghasználhatóbb megfelelője mégis a keresőoptimalizálás (amely jelentéssűrítő szóösszetételként nagyjából ezt jelenti: keresőeszköz (keresőmotor) alá történő optimalizálás), akkor úgy élhetünk pontos szóhasználattal, ha a tevékenység intenzív (azaz belső) részét inkább honlap optimalizálásnak, az extenzív (azaz külső) részét pedig találat optimalizálásnak nevezzük. Ezektől függetlenül bátran élhetünk a keresőmarketing szakszóval is akkor, ha nem csak a SEO-munkára, hanem a keresőprogramok működésére alapozott marketingtevékenység egészére gondolunk. Ennél is jóval tágabb értelmű a net-marketing vagy online marketing fogalma: ezek az interneten folyó marketing általános megnevezéséül szolgálhatnak.

Miért szükséges a honlapokat optimalizálni?

Akik valamely internetes weboldal felületén számukra fontos tartalmat jelenítenek meg, azok számára at is fontos, hogy minél többen elérjék, megtalálják őket. A honlaptulajdonosknak és/vagy üzemeltetőknek tisztában kell lenniük azzal, mekkora a jelentősége annak, hogy a weblapjuk egyes kereső kifejezésekre adódó Google-lista hányadik helyén szerepel. Csak az élre kerülők oldalak hozhatnak megbízást, ügyfelet, vevőt, partnert, új kapcsolatokat. Ha nincs az első 30-ban, esélye minimális. Ha az első 10-ben szerepel: nyerő lehet! A jó tartalom, a fontos információ önmagában nem elég: arra is szükség van, hogy az webes infó célközönségéhez el is jusson - minél többekhez és minél rövidebb időn belül.

Vizes Arvisurák

Az ivóvíz vegyszeres fertőtlenítése: ClO2

A folyókból tavakból nyert nyersvíz fertőtlenítésre szorul, mielőtt a lakossági vízvezeték rendszerbe kerülni. A természetes vizek szennyeződéseket, nehézfémeket, szerves hulladékat és fertőző mikroorganizmusokat tartalmazhatnak, ezért szűreésre, derítésre, ülepítésre van szükség, ezután jön a dezinfikálás, amely környezetbarát vízfertőtlenítő szer segítségével történek. A tudomány kifejlesztette az újgenerációs TwinOxide xenobiotikumot, ilyen oxidáló vegyszernek a klór-dioxid minősül, amely megöli a baktériumokat és elpusztítja a biofilmet. Ivóvízkezelés

 

A Seo Arvisura

A SEO Arvisurák jelentése az internetes szakzsargonban: innovatív módszerek, kreatív eljárások a Google-szempontú és tartalmi alapú keresőoptimalizálásban.

Az Arvisura-jellegű honlapoptimalizálás és linképítés mindig konkrét célok elérésére kitűzött SEO-projektumok keretében valósul meg. A Seo Arvisurák egyik legfontosabb lényegi vonása, hogy az ezen módszer alapján felépített tevékenység nem alkalmi jelleggel zajlik. A céloldal struktúrájának és tartalmának a kialakítása, a linkeknek külső webhelyeken történő elhelyezése előre kidolgozott stratégia alapján valósul meg.

Arvisurák vagy Arvisura Tanítás = a Google Pingvin 1.0 és 2.0 utáni korszakra érvényes tartalmi alapú keresőoptimalizálás (SEO) elmélete és gyakorlata. Az elméleti rész neve: Arvisura metatézisek; a gyakorlati eljárások összessége Arvisura transzmutációk néven ismert. Az Arvisura alapú honlap-optimalizálás első kidolgozója Dr. Kállay O. Béla volt. Tőle függetlenül ugyanabban az időben hasonló eredményekre jutott az arab származású angol professzor, Lloyd al-Bakar, aki 2008-ban iszlám terroristák merényletének esett áldozatul. A muzulmán vallási vakhit szerint a keresőoptimalizálás sátáni praktika, gyakorlása halálos büntetést érdemel.

Az Arvisurák SEO-alkalmazása nagyrészt Alverd Yollaka finn webfejlesztő nevéhez fűződik.

Szakmai blog: A fordított ozmózis Arvisurája

Az eredeti Arvisurák

Az Arvisura eredetileg a védikus egzisztencializmus alaptétele, amely szerint az emberi létezés az ősprincípium szétsugársása révén történik. Ennek alanyául szolgálni bármilyen dolog alkalmas (tárgy, jelenség, képzet), amennyiben az ősprincípum valamely jellegzetessége rálényegül. Voltaképp ez a rálényegülés maga az Arvisura - legalábbis Cecil M. Joepardy Nagy Traktátuma szerint.

Hamis Arvisura - őstörténeti mítosz

A köztudatban egy különös körülmények között keletkezett hamis magyar őstörténeti mítosz neve az Arvisura (Igazmondás, Arvisurák).

Ebben a manipulatív módon előállított mítoszban a csillagokból származó hun-magyar-úz (paloc) ősanya kreált neve az Ardvisura Anyahita, ez egyszerűsődik aztán Arvisura alakra, amely szó az eredetmítosz egészét is jelenti. Az Arvisurák folyamatos lejegyzésére a beavatott hun-magyar (esetleg finnugor) rovósámánok hivatottak, akik maguk is beavathatnak újabb kiválasztott személyeket a kronologikus munkába. Saját elmondása szerint ilyen bevatott volt a megvilágosodásáig szinte írástudatlan ózdi vaskohász, Paál Zoltán is, aki mintegy harminc esztendőn keresztül írta a maga Arvisuráit. Ugyancsak saját elmondása szerint kapcsolatba került a kollektív tudatalattival és úgynevezett agyrádió közvetítésével jutott sámáni vérvonal öröklődő igazság birtokába. Bírálói szerint Paál Zoltán nem beavatott rovósámán, hanem szovjet kém volt és az egész Arvisura-történet csupán hírszezői munkájának volt a fedőtevékenysége.

VPS - virtuális szerverek bérlése Budapesten

Szervergép bérlés – Szerverelhelyezés Budapest – Fizikai, hibrid és virtuális szerverek – Felhő alapú szerver. VPS szolgáltatás - Szervergép bérlése. Blog: Friss IT hírek, aktuális VPS szolgáltatások. Virtuális szerver bérlés és professzionális szerverhoszting Budapesten. Virtuális, hibrid, fizikai és cloud szerverek bérlése. Új technológiák: felhő szerver, cloud server hosting service:

  • laptop akkumulűtor töltő - Budapest kávégép marketing
  • vps bérlés, budapest internet exchange
  • ivóvíz kezelés klór-dioxid szerrel - link építő felhő
  • virtuális szervergép bérlés, elhelyezés Budapest

 

Internet - Tudomány - digitális irodalom - Neumann-univerzum


Tudomány, digitális technológia: a Neumann-univerzum. Google: internetes keresés, honlapoptimalizálás, eredeti arvisura, igaz és hamis arvisurák. Keresőoptimalizálás, meta-SEO, technika, tud, tech, tudomány, technológiai ivóvíz fertőtlenítés ClO2 kulcsszóval. Klór-dioxid fertőtlenítő szer: Vizkezelés, duguláselhárítás. Digitális neumann iniverzum, seo, arvisura, virtuális, webes, optimalizálás, kereső, arvisurák, honlap, weboldal, weblap, google, honlapoptimalizálás, ungparty, keresőoptimalizálás, net


 © ungparty.net >> balla. d. károly weboldala >>bdk blog - balla d. webnaplója, irodalom, seo >> kárpátalja vers
írjon: ungparty[kukac]gmail[pont]hu <<bdk címe
  • hol van Ungvár, mi kárpátalja megye székhelye
  • balládium webirodalom - bdk virtuális jelenléte
  • google optimalizálás: keresőmarketing szakember

Honlap-SEO: Google helyezések javítása - szemantikus keresés

weblap organikus első google helyre kerülése - 2019: Ivóvízkezelés és vízfertőtlenítés - ClO2. 2018: terasz beépítés budapest - télikertépítés és laptop szervíz Buda és Pest vízmőveiben. Weboptimalizálás: net-seo linképítés (optimalizált és keresőbarát weblapok virtuális webtárhelyen)| cecil m. joepardy keresőoptimalizálás | tsúszó sándor | muhammad balfas élete | balla d. károly könyvei - bdk-könyv | kertész imre: sorstalanság könyv és film | bdk jegyzetek | íróság - Válogatott halálaim - BDK | ungvári szobafestő - tárcák | bdk versek, novellák | az esztétikum sajátosságai | irodalom, művészet | kult: zene és arvisura seo weblap optimalizálás | keresőOptimalizálás, SEO weblap első helyen keresőmarketing webakció: a pánikbetegség tünetei és az ivóvíz kezelése | honlap optimalizálás ivóvíz fertőtlenítő szer kulcsszóra

Ivóvíz fertőtlenítés és ivóvízkezelés klór-dioxid alapú TwinOxide oldattal

Ivóvíz fertőtlenítésA kitermelt ivóvíz megtisztítása és fertőtlenítése TwinOxide szerrel, mely hatékony a baktériumok, gombák, vírusok és kórokozók elpusztításában. Biofilm eltávolítása, vizek vegyszeres kezelése a gyógyászatban klór-dioxid oldattal | háztartási vízszűrők | infrasugárzók kültéri terast infra fűtés | tudomány, a szubjektív univerzum | a heideggeri semmi | a komlex létezés | az élet értelme, határa | balla d. károly új versei | capi blogja - zapf istván | Sikerdíjas SEO szolgáltatás - honlap-optimalizálás | tudomány: internet, neumann-univerzum, keresőoptimalizálás, laptop | infografika - csönge-dizájn - kapcsolati háló | Kárpátalja - laptop szerviz történelme | Balla D. Károly az irodalomról | KULT - irodalom, film, filozófia, művészet, nyelv, tudomány | KÖZÉLET, politika, kisebbség | SEO technika - ivóvíz kezelés - internet technológia | virtuális fertőtlenítés | Balla D. Károly és a Kárpátaljai magyar irodalom | képzőművészet - kép, fotó, művészet, kult | Balla D. Károly válogatott versei - Kő és árnyék | linkmarketing és weblap optimalizálás a https://twinoxide.hu/ivoviz-fertotlenites/ honlap pozícióinak javításáért: derítés, ülepítés, vízszűrés Pseudomonas baktériumok és fonalférgek ellen. Környezetbarát biocidok.