Cikkek gyűjtőoldala. Bejegyzés – PR-cikk – marketing szöveg. Link elhelyezés: termék, szolgáltatás. Honlap ajánló – weboldal seo optimalizálás és keresőmarketing
Cikkek gyűjtőoldala. Bejegyzés – PR-cikk – marketing szöveg. Link elhelyezés: termék, szolgáltatás. Honlap ajánló – weboldal seo optimalizálás és keresőmarketing
Minden környezetvédelmi tanulmányban szerepel, hogy az ökológiai lábnyom azt méri: életvitelünknek mennyi környezeti erőforrásra van szüksége. Önmagunk fenntartásának mekkora az energiaszükséglete, mekkora a létezésünk hátterét szolgáló javak előállításának a területigénye szárazföldekből és a tengerfelületekből. Továbbá mennyi terület és mekkora időtartam szükséges a ránk eső termelési folyamatok és a fogyasztásunk által keletkezett hulladék elnyeléséhez.
Fenntarthatóság szempontjából fontos, hogy az ökológiai lábnyomnak több összetevője van, köztük a karbonlábnyom, amely az üvegházhatású gázkibocsátást jelenti. A laptopok előállítása, használata és újrahasznosítása is befolyásolja a karbonlábnyomot.
Általánosságban elmondható, hogy egy új laptopnak sokkal nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint egy használt gépnek, mert: Continue reading
Valljuk be, hogy legbelül sokan belefáradtunk a monoton munkába, és szeretnénk kiszabadulni a mindennapokból. Erre pedig igazán jó megoldás az utazás. Sokszor azonban úgy érezhetjük, hogy néhány nap, vagy esetleg egy-két hét nagyon kevés arra, hogy feltöltődjünk, arra azonban nincs lehetőségünk, hogy hosszabb ideig utazzunk, miközben hátrahagyjuk a rendszeres bevételt biztosító munkánkat. Szerencsére ma már rengeteg opció van arra, hogy akár utazás közben is bevételre tegyél szert, és így fedezd a költségeidet. Nézzük is meg, hogy milyen lehetőségek várnak. Continue reading
Balla D. Károly:
Mind Sáfáry Lászlóról és Győry Dezsőről, mind Tsúszó Sándorról abban a Mozi utca 43 alatti népi barokk házikóban hallottam először, amelynek lakója az örök pedagógus, Drávai Gizella volt.
Először megjelent: Szabolcs-Szatmári szemle, 1991/2. szám
A fentebbi fénymásolatok a második megjelenésről készültek:
Legyél helyettem én
Tsúszó Sándor Emlékkönyv
Szerk: Hodossy Gyula
Lilium Aurum Kft. Kiadás éve: 1992
Tsúszó Sándor piréz identitású avantgárd költő, egzisztencialista gondolkodó, a felvidéki magyar irodalom nagy alakja Kárpátalján is megfordult, 1979-ben vette nőül Blau Borbálát Ungváron.
Balla D. Károly
Meghalt egy költő. Kecskés Bélának hívták, 56 éves volt. A kárpátaljai Beregsomban született, 1941-ben, s itt is halt meg, alig hogy beléptünk az 1997-es esztendőbe. Mindössze három kötet tartalmazza életművét, egyik sem túl vastag…
Akkor kezdett publikálni, még iskolásként, amikor a kárpátaljai magyar irodalom mint fogalom épp csak megszületőben volt. Öt évvel később már egy karcsú verseskönyvet tett le az olvasók asztalára (Izzó parazsak, 1963), s ezzel egyike lett azon keveseknek, akik már önálló kötettel rendelkeztek akkor, amikor a hatvanas évek végén, hetvenesek elején új raj indult. Az ifjabbak keltette szellemi pezsgéshez már mint „öreg” csatlakozott.
Csatlakozott, írom, pedig soha nem állt be semmilyen hadba. Ekkor már – haláláig – a Beregsommal szomszédos Csonkapapi iskolájában tanított történelmet, s ha felelősséggel végzett munkája mellett el is járt összejövetelekre s ha fel is vették névsorukba irodalmi csoportosulások – megmaradt kívülállónak. Hasonló volt a viszonya közélethez, politikához, egyházhoz: autonóm személyisége, állandó (és nem is igen titkolt) ellenvéleménye nem engedte egyiknek sem közelébe.
Mi, a hetvenes években indult költősüvölvények bátyánkként szerettük és felnéztünk rá. Verseire mint követendő példára tekintettünk, s ha egy-egy írásunkat megdicsérte, az rangos szakmai elismerésnek számított.
Holott – talán nem kegyeletsértés leírni – Kecskés Béla nem volt jó költő.
Történt aztán, hogy nem sokkal a mi indulásunk után Béla elhallgatott. Egyszerűen abbahagyta a versírást.
Ez akkor nekem nem fért a fejembe. És úgy is, mint aki már részt vett a Kárpáti Igaz Szó irodalmi anyagainak összeállításában, intenzív levelezésbe kezdtem vele. Megkereséseimre, puhatolózásaimra röviden válaszolgatott: nem, ő már nem ragad tollat, a költészet margóra, alapvonalon túlra került (ez akkor éppen hogy nem volt igaz!), ilyen világban nincs helye a lírának. De azért mi csak műveljük, szurkol nekünk.
Nem törődtem bele kudarcomba; két-három havi rendszerességgel küldtem neki egy-egy szabályos felkérő levelet: várom verseit. Egy ideig még válaszolgatott, aztán arra kért, hagyjam őt békén. Megtettem, bár továbbra is azt gondoltam, aki egyszer beoltódott a versírás szérumával, az soha többé nem képes abbahagyni. Mégis meghátráltam: tudtam személyes gondjairól, arról, hogy mozgássérültsége ellenére nemcsak tanít, hanem gazdálkodik is és olykor beteg feleségét is el kell látnia, a két gyerekről nem is beszélve. Van elég baja, miért zaklassam leveleimmel.
Legelőször valamikor hetvenkilencben függesztette fel önkéntes hallgatását. Akkor megírt vagy nyolc verset egy szuszra. Mind nagyon tetszett, vittem is lobogtatva őket a laphoz. De mindössze kettő csúszott át a politikai szűrőn, a többit vagy túl pesszimistának, vagy bántóan kritikus hangvételűnek találták, s ilyennek nem lehetett helye egy pártlapban.
– Na látod – legyintett lemondóan Béla, amikor Ungváron a Korzó sarkán találkoztunk, s minden átmenet nélkül arról kezdett beszélni, hogy többpártrendszer nélkül lehetetlen demokratikus társadalmat létrehozni.
Én majd hanyatt estem vakmerő állításától. Akkor még (mentségemül szolgáljon: alig múltam húszesztendős) meg voltam győződve arról, a szocialista eszmék alkalmasak arra, hogy emberarcú társadalmak épüljenek rájuk, csak épp a hibákat, túlkapásokat, torzulásokat kell kiigazítani.
Nem állt le vitatkozni velem, sietett a Pedagógus-továbbképző Intézetbe, ahol alighanem éppen a tudományos kommunizmus újabb vívmányairól kellett előadást hallgatnia.
Béla önként vállalt szilenciumát másodjára Beregszász legendás hírű pedagógusának, Drávai Gizellának a halála törte meg: a tanítvány egy alkalmi verssel búcsúzott mindnyájunk Gizi Mamájától.
A nyolcvanas évek közepén recsegni-ropogni kezdett az ország és a rendszer. Béla ujjongva fogadta a változásokat – és 1988-ban újra megeredt a pennája. Még ám bámulatossal bőséggel. Míg évekig én ostromoltam őt felkérő levelekkel, most ő küldött szinte hetente vastag borítékokat.
Nem győztük közölni új és újabb verseit (ekkor már – apámnak, a lap korábbi főszerkesztőjének nyugdíjba vonulása után – státusban voltam a Kárpáti Igaz Szónál, az Új Hajtás c. melléklet irodalmi anyagait szerkesztettem). Be kell vallanom: írásai nem csupán oldalaink korlátozott terjedelme miatt szorultak ki…
Kecskés Béla versei, sajnos és nagy csalódásomra, nem voltak eléggé jók. Előbb azt hittem, csupán a több évi hallgatás sekélyesítette el stílusát, szürkítette meg költői hangját, aztán… Aztán elővettem 63-as kötetét, s látnom kellett, hogy…
Mint amikor gyerekkorunk legkedvesebb filmjét érett fejjel újra megnézzük…
A költészete iránti ambivalens érzelmeim és nem egyértelműen pozitív értékítéletem ellenére – már 1992-ben – mégis én vállalkoztam arra, hogy egybegyűjtött verseit kiadjam Pattog a rozsda címen. Újsütetű – azóta meg is szűnt – kiadómnak ez volt a második nehezen kiizzadott könyve (akkor még nem találták fel a minisztériumi pályázati rendszert: a pénzt egy kollektív gazdaságtól és két magánvállalattól „menedzseltük össze” szerkesztőtársammal), s a szerény kivitel ellenére ma is szívesen veszem kezembe. Van ugyanis a Kecskés-versekben valami, ami bár nem emeli a Parnasszusra alkotójukat, ám talán lehet olyan fontos, mint a költői kvalitás. Ez pedig a megrendítő őszinteség és a mély humánum. (Ugyanez jellemző gyermekverseire is, amelyekből egy kötetre valót 1994-ben Bogárbál címen szintén az én kiadómnak sikerült kiadnia: ezt már a magyar kultuszminisztérium támogatásával.)
Magam nem hiszek abban, hogy egy szépirodalmi teljesítmény megítélésében szabad esztétikán kívüli szempontokat is mérlegelni. Ez a szigorúság mondatja ki velem, hogy Kecskés Béla nem volt jó költő. Ám emberi nagysága mégis átvetült verseire, amelyeket – így és ezért – talán helyes nem csupán a költészet, hanem az emberi etika és morál serpenyőjébe is belehelyezve megmérnünk.
Így történhet meg, hogy egy nem elég jó költő versei mégis súlyosnak találtassanak.
Súlyosnak, mint élete, amelynek most véget vetett a testében burjánzó betegség, tekintet nélkül poézisre és humánumra.
(Az írást, ha jól emlékszem, a Miskolcon megjelenő megyei napilapban, az Észak-Magyarországban jelent meg.)
A Beregi Hírlapban születésének 70. évfordulóján így emlékezett rá:
Kecskés Béla 1941. augusztus 7-én született Somban, földműves családban. Falubelije, Sütő Kálmán költő biztatására már iskolás korában megpróbálkozott a versírással. Ceruzával, kockás füzetlapokra írt első költeményeit az akkor már ismert parasztköltő vitte el a Vörös Zászló (a Beregi Hírlap elődje) szerkesztőségébe azzal, hogy tehetségesnek tartja a fiatal Kecskés Bélát, és nagy jövőt jósol neki. Sütő Kálmán nem tévedett: Kecskés Béla rövid idő alatt valóban ismert költővé vált, versei az 1950-es évek közepétől folyamatosan jelentek meg a járási lap irodalmi oldalain, majd a Kárpátok című almanachban is (Ungvár, 1958).
Közben elvégezte a Kaszonyi Középiskolát. Érettségi után egy ideig Badalóban volt könyvtáros, majd 1961-től a szülőfalujával szomszédos Papi község általános iskolájának történelemtanára lett. 1967-ben szerzett történészi diplomát az Ungvári Állami Egyetem levelező tagozatán. Ő alapította a Papi Általános Iskolában jelenleg is működő tájismereti és néprajzi múzeumot.
Első kötete Izzó parazsak címmel 1963-ban jelent meg az ungvári Kárpáti Kiadó gondozásában.
Társszerzője az 1972-ben napvilágot látott A várakozás legszebb reggelén című verseskötetnek, majd az 1980-as évek közepétől szinte valamennyi Ungváron megjelent antológiának.
Költői pályája nem volt töretlen. Volt egy több éven át tartó időszak, amikor egyáltalán nem publikált, kizárólag az íróasztala fiókjának írt, sajnos elég keveset. A társadalomban egyre inkább eluralkodó közömbösség hatására úgy vélte, nincs szükség a verseire. Szerencsére költőtársai és Drávai Gizella tanárnő hatására leküzdötte téves nézeteit, ismét tollat fogott.
1992-ben Pattog a rozsda címmel a Galéria Kiadó adta ki verseit. Ugyanennél a kiadónál jelent meg 1994-ben a Bogárbál című kötet, amelyben a Gergő unokájának ajánlott gyermekversei szerepelnek.
Kecskés Béla verseiben a természet, a beregi táj, szülőfaluja változásainak bemutatása mellett világméretű problémákkal, gondokkal is foglalkozott, az 1960-as években jelentkezett új írói nemzedék egyik legmarkánsabb képviselője volt.
1997. január 22-én hunyt el. A somi születésű költő, pedagógus emlékét a MÉKK és az Együtt Baráti Köre által a Papi Általános Iskola falán 2006-ban állított tábla őrzi. Szülőfalujában 2006-ban nyitották meg az érdeklődők előtt a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumát. A Somi Általános Iskolában már hagyomány, hogy a költészet napján megemlékezést a falu híres szülötteiről, és évente szavalóversenyt rendeznek, ahol a jelentkezők Kecskés Béla és Sütő Kálmán verseit adják elő.
Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas író, költő így méltatta Kecskés Béla munkásságát:
„Költői és emberi mivoltát nem lehet egymástól elválasztani. Mindhalálig megtartotta elveit. Soha nem szeretett árral szemben úszni, de egész életében erre kényszerült; néhány magamfajta közeli barát, eszmei és pályatárs kivételével mindenki megütközött lelki biztonságra alapozott magatartásán. Talán e felismerés tudatában vált szomorúan rezignált egyéniséggé, aki beletörődés nélkül vette tudomásul a világ és benne az emberi gyarlóság megváltoztathatatlanságát.”
Életrajza a Kárpátaljai Magyar Művelődési intézet honlapjának adattárából:
Parasztcsaládban született. A középiskolát 1959-ben Mezőkaszonyban fejezte be, utána Badalóban lett könyvtáros. 1961-től a szülőfalujával határos Csonkapapi általános iskolájának történelemtanára, ahol történelmet és földrajzott tanított. 1967-ben levelezőként elvégzi az Ungvári Állami Egyetem történelem szakát. Sütő Kálmán beregsomi parasztköltő hatására középiskolás korában kezd verselni. 1958-ban mutatkozik be a Kárpátok című irodalmi almanachban. Kovács Vilmos szerkesztésében a Kárpáti Kiadónál Ungváron jelent meg Izzó parazsak című első verseskötete 1963-ban. Részt vett a Forrás Stúdió, a Beregszászi Vörös Zászló Irodalmi Kör, a József Attila Irodalmi Stúdió munkájában. Az akkor induló tollforgatók közül baráti köréhez tartozott Ferenczi Tihamér, Balogh Balázs, Nagy Zoltán Mihály, Füzesi Magda, Dupka György. Publikált az Együtt című szamizdatban. Kapcsolatban állt Kovács Vilmossal, Balla Lászlóval. Publikált a kárpátaljai antológiákban (A várakozás legszebb reggelén, 1972, Sugaras utakon, 1985, Évgyűrűkben 1988, Vergődő szél. A kárpátaljai magyar irodalom antológiája 1953-1988, Magvető Kiadó 1990, Töredék hazácska, 1994. stb.). A múlt század kilencvenes éveinek végén visszavonultan él, súlyos betegség okozta halál ragadja el köreinkből.
Most már ennél alább nem adhatom önjelölt SEO-szakértőként. Első helyen szeretnék lenni a Google első hely kulcsszóval az organikus találati listán, kitalálható, hogy melyik keresőben. Ezt a célt nagyjából akkor tűztem ki, amikor egyrészt kiderült számomra, hogy a nagy keresőmarketing ügynökségek és a jelentős potenciálú webrendszerek felett diszponáló legjobb szakemberek presztízskérdést csinálnak abból, hogy honlapjuk a keresőoptimalizálás és SEO (netán weboptimalizálás) kulcsszavakkal élre kerüljenek (lehetőleg az első oldalon szerepeljenek) és ezért gyilkosan erős konkurenciaharc alakult ki, másrészt pedig akkor, amikor első különutas sikeremet – hogy tudniillik majd a honlapoptimalizálás keresőszóval leszek első – elértem. Az utóbbi kifejezéssel indított internetes keresések most már évek óta (de tényleg!) az én egyik legfontosabb szakmai blogomat hozzák az 1-3. helyen, írhatjuk a szót akár egybe, akár külön, én bizony első három között vagyok ezzel is:
Tehát amikorra kiderül, hogy a két legfontosabb szakmai presztízskifejezéssel nem rúghatok labdába a hivatásszerűen működő profi SEO-szakik és nagy keresőmarketing cégek uralta pályán, illetve kiderült az is, hogy egy láthatóan kevésbé frekventált fogalommal viszont akár első lehetek és ezt a pozíciót hosszú távon meg is tudom tartani, akkor keresni kezdtem magamnak egy új, lehetőleg középnehézségű szókombinációt, olyat, amelyre a SEO-guruk még nem hajtottak rá teljes gőzzel, ellenben könnyen adja magát mint a laikusok részéről történő lehetséges rákeresés fogalma. Sejtésem szerint maga a keresőoptimalizálás mint terminus technikus azért eléggé szűk körben ismert szakszó, szvsz a magyar nyelvterületen ennél is kevésbé ismert az angol S.E.O. rövidítés (persze aki utánaolvasott, ismerheti ezeket), viszont eléggé jól elképzelhető, hogy a témában googlizó netpolgár nem a szakmai szavakkal indít keresőakciót, hanem inkább a saját célja felől közelíti meg a problémát, vagyis azt próbálja megtudakolni, hogy a weboldala hogyan kerülhet a Gugli első helyére (első oldalára). Éppen ezért ilyen keresőkérdéseket gépel be:
stb. stb. Nos, ennek értelmében kezdtem azzal a feladattal foglalkozni, hogy a fenti vagy ahhoz hasonló kulcsszavakkal saját honlapom egyikét-másikát hozzam fel az élbolyba a találati listán. Menet közben fogalmazódott meg az a kombináció, amely nem a célt nevezi meg, hanem a folyamatot, és így hangozhat: Google-helyezés javítása. Erre a variációra alig mutatkozik konkurencia, így viszonylag rövid idő alatt sikerült is egy-két weblapommal az élre kerülni. A ‘googleelső’-elemet tartalmazó változatokkal sokkal nehezebb volt top helyezéseket szerezni, jelenleg ott tartok (2015. ősze), hogy a hosszabban megfogamzott lehetséges keresőkérdések többségével a legjobb 2-3-ban mindig benne vagyok, pl: Google első oldalra, helyre kerülés vagy weboldal első 10-be kerülése – ezekre több különböző lapom is az élre jutott, a tömörebbekkel pedig efelé közelítek. A cél, hogy végre legyen top1 helyezésű webegységem a jelen bejegyzés címében szereplő kombinációval. Második már voltam, most harmadik vagyok, de ami kés, az nem múl: gyúrok a sikerre. Ennek érdekében egy új domain alatt – www.weblap.org – új rendszer építésébe is belekezdtem, a googleoptimalizálás aloldal máris feljövőben, a főlap (címoldal) pedig a weblap optimalizálás lehet favorit.
Hasonlóan jártam egyébként a linképítés kulcsszóval is: a gigászok viadalában ezért a szóért nem szállhattam síkra, ellenben megcélozhattam long tail kulcsszavakat, így azzal, hogy a prémium linképítés ára egy másik szakmai blogom most már hosszabb ideje dobogós.
Ezek után talán már arra is illenék válaszolnom, én vajon
– pláne helyére. Nos, az aligha várható el tőlem, hogy legféltettebb szakmai titkaimat kiadjam, ám aki szorgosan és rendszeresen olvassa a weboldal optimalizációval és keresőmarketinggel kapcsolatos bejegyzéseimet, az joggal érezheti úgy, hogy megosztottam vele szakmai tapasztalataim javát-velejét. Ám amint az seo-blogomban írom:
Nincs egyetlen gyors receptem arra, hogyan kell a Google-keresőben az első helyre kerülni – sok-sok igen fontos elvárás létezik, ezeknek érdemes egyenként eleget tenni, de ennél is több az apróság, olyan elem vagy mozzanat, amellyel egy-egy jó pontot lehet szerezni a keresőmogulnál: mind egy picivel közelebb vihet a TOP pozíció megszerzéséhez.
Itt még hozzátenném, hogy a keresőoptimalizálás komplex folyamat, és akkor lehetünk eredményesek, ha elérjük, hogy az igen eltérő munkafázisok egymással organikus egységet alkossanak az optimalizációs folyamat egészében. Eközben nemcsak magát a honlapot kell tartalmi összefüggéseket alkotó szerves egészként értelmeznünk, hanem a webkörnyezetet is. Azaz miközben on-site tartalomoptimalizálást végzünk, már gondolnunk kell egyfelől a tartalommarketingre, másfelől arra, hogy az off-site fázisban milyen kulcsszavas (vagy kulcsszó nélküli) linkekkel fogunk hivatkozni erre a tartalomra. Amikor a weblap szerkezeti felépítésével, html-kódjával, a meta-tagek tartalmával, a kulcsszósűrűség optimális beállításával és más opciókkal bíbelődünk, látnunk kell magunk előtt a szövegkorpuszt és a kettő összehangolásában kell az optimalizációs kulcsszavak megfelelő reprezentációját biztosítanunk, egyben azt is szem előtt tartva, hogy éppen ezekre az előfordulásokra fogunk hivatkozni idegen szájtokról akkor, amikor a céloldal releváns linkprofilját építjük.
Kedvenc keresőnk ha web egészén nem is vághatott szemantikus rendet, saját adatbázisára ráhúzva megvalósította a jelentésbeli összefüggések globális fogalmi hálóját, ezért képes kérdéseinkre akkor is választ adni, ha esetlenül, pontatlanul fogalmazunk. Ha a tartalmi kapcsolódások szerinti keresések eredményesek, ez a honlap optimalizálás során is figyelembe kell venni: a tartalom legyen konteksztuális, a linkprofil építésénél pedig igyekezzünk leképezni a kulcsszavak fogalmi hálóját, szemantikus térképét.
Szép és nehéz feladat és elfoglaltság ez. Nekem igazi szenvedélyemmé vált. Olyan stratégiai játéknak fogom fel, amelyben a döntőbíró a játékszabályok többségét nem kötötte az orromra és leginkább csak az eredményből következtethetek vissza arra, jól csináltam-e, amit csináltam. Az meg csak izgalmasabbá teszi a dolgot, hogy nemcsak a versenytársakkal, hanem a mesterséges intelligencia szintjére jutott keresőalgoritmussal is össze kell mérnem kreativitásomat.
Akit mindez bővebben is érdekel, lapozzon át ide:
Téma: Első hely a Google keresőben. Bejegyzéseimet olvasva megtudható, hogyan kerül az optimalizált weboldal első oldalra – vagy még jobb: első helyre – az organikus keresési találatok eredményoldalán: SERP. A helyezésjavítás két fő módszere a tartalmi alapú, lehetőleg szemantikus
A két legfőbb szakmai szakszó a SEO és a keresőoptimalizálás. Szószedet: keresőtalálati első hely, első oldal az organikus találatok rangsorában, honlapoptimalizálás, keresőbarát weboldal, top10 helyezett weblap, seo = keresőoptimalizálás, top pozíció
Üzleti értéke, marketingértéke – tartják a szakemberek – az első 30 találatnak van, de a kattintások száma exponenciálisan csökken minden hátrább lapozással. Igazi sikert csak az első oldalra kerülés garantál. A keresőmarketing megbízások is általában erre irányulnak, bár nyilvánvaló, hogy a legkurrensebb kulcsszavakkal szép eredmény a második, harmadik táblán való szereplés. Olyat még nem hallottam, hogy valaki csak az első 40-ben akart volna benne lenni.
Ha kedves olvasóm is optimalizáltatna weboldalát, linkprofil építést, pr vagy seo-marketing megbízást adna, akkor először – rátermettségét bizonyítandó – meg kell találnia elérhetőségemet. Ha ez megtörtént, ingyenes tanácsadással is állok rendelkezésére. Vagy nem.
Honlap optimalizálás + linképítés eredményezi az organikus találatok javulását
Nem lehetetlen cél az első hely Google keresőben. Szakismeret és tapasztalat kell annak tudásához, hogyan kerül a keresőbaráttá és relevánssá tett weblap első oldalra, netán első helyre az organikus találatok közt az internetes keresőben a konkurens weblapok között. Seo-marketing, honlap optimalizálás és top10 helyre kerülés. A pozíciójavítás egyedi fogásai – tippek. Megfelelő díjazás ellenében kivételes esetben Skype-on is ad tanácsot a SEO-szakember. ungparty net: organikus találatok
Önmeghatározásaim közül alighanem a 2007-ben felvállalt piréz mivoltom definiálása a leghangsúlyosabb. Ahogy piréz hitvallásomban megfogalmaztam:
Piréznek lenni annyi, mint szembefordulni az előítéletekkel. Annyi, mint a másságot értéknek tekinteni, a hátrányosan megkülönböztetett kisebbségekkel elvi alapon azonosságot vállalni. Piréznek lenni annyi, mint szemébe röhögni az összes fajvédőnek, rasszistának, antiszemitának, sovinisztának, nácinak. Piréznek lenni annyi, mint átélni a szabad identitásgyakorlás felemelő érzését.
Nemrégiben újabb felfedezésre jutottam a tekintetben, hogy miként viszonyulok szülőföldemhez és a nagyvilághoz, mennyire vagyok egyiknek, illetve másiknak elkötelezettje, fia, polgára. Arra jutottam, hogy
Lásd még Piréz blogomat is.
Önmeghatározásaim sorában 2007-től felvállalt piréz mivoltom definiálása és a piréz credo után arra jutottam, hogy lokálpolita és kozmopatrióta vagyok – szülőföld, nagyvilág – piréz, személyes, önmeghatározás, hitvallás, kozmopolita, lokálpatrióta, világpolgár, lokálpolita, kozmopatrióta
Balla D. Károly piréz identitású posztumusz író szeret magáról harmadik személyben beszélni olyankor, ha biográfiájának főbb epizódjait fogalmazza, nem ritkán inkább költi. Merthogy bizonyos mértékig az önéletrajzát is irodalmi munkássága részének tekinti, csakúgy mint a művei nyomán kirajzolódó alkotói énjét is. A szerzői szerep multiplikációja legalább akkora mániája, mint a létezés komplex elmélete vagy a kreatív honlapoptimalizálás. Alább azon kevés szövegek egyike olvasható, amelyben egyes szám első személyben mond magáról szellemesnek és önironikusnak vélt, valójában laposan humorizáló dolgokat. A felét se higgyék el!
Becsületes nevem BéDéKá (bdk), de az irodalomban Balla D. Károly néven bujkálok, emellett szívesen bújok a magam teremtette alteregóim álarca mögé – de ezt mindig úgy teszem, hogy kilóra kibújjon a szög a lólábból.
Ungváron születtem és élek immáron közel hatvan esztendeje. Szülővárosomban lettem érett és folytattam egyetemi tanulmányokat tíznél is több esztendőkön át, de mindvégig diplomamentesen. Előbb kis híján fizikus lettem, aztán alig sikerült ellenállnom, hogy a tehetellenségi erő ne tegyen bölcsésszé. Közben voltam illegális távírdai segédműszerész, szerződéses laboráns, majd évekig tankönyvkiadói korrektorként és szerkesztőként éltem mások hibáiból. 1989-től szabadon úszom, ha nem is mindig árral szemben.
Középiskolás koromtól publikálok. Verseim, novelláim, esszéim, publicisztikai írásaim, műfordításaim, színpadi műveim és regényeim közel 30 alig hozzáférhető kötetben jelentek meg.
Személyiségem határait az Ungon kívül számos környezeti ártalom mossa (úgy mint állam, többségi nacionalizmus, szakmai féltékenység, dilettantizmus és provincializmus), ezek ellen nagyrészt írással (és kisebb részt olvasással) védekezem. Szép kilátásom van. Ennél szebb csak a belátásom.
Kudarcaim sorából raktam össze rövid és már lezárt sikertörténetemet. Annyi hendikepet gyűjtöttem össze, hogy mára páholyból nézhetem a világot.
Ha csodabogár nem is, legszebb hal a nyúlpiacon feltétlenül vagyok. Hízelgő rám nézve, hogy sokan honi irodalmunk különc fenegyerekének tartanak.
Bő húsz éven át a kárpátaljai magyar irodalom kibontakoztatásán (eredménytelenül) fáradozva elsőként alapítottam folyóiratokat (Hatodik Síp, Pánsíp), könyvkiadót, kulturális alapítványt, irodalmi díjat, baráti összejövetelből protokoll-eseménnyé vált könyvvásárt, a kibékíthetetlen szemléleti ellentétek elsimítására alkalmatlannak mutatkozó irodalmi szalont – majd némi zajt keltve sikerrel kilovagoltam Perzsiából. Amit megtartottam, az mára csupán tobzódó (de olykor lankadni látszó) jelenlétem a virtuális világban, plusz az Évával megosztott, igen termékeny és intenzív alkotói magány.
Virtuális öngyilkosságom óta világszerte én vagyok a legaktívabb posztumusz író (nemkülönben Első Piréz, magányblogger, önkéntes mérvadó, önrezgő webrátor, blogfő nemes és nyugdíjas manzárdőr).
Digitálok, nem tehetek másként.
Ha már a Google volt szíves elhamarkodva indexálni ezt az eredetileg
Welcome to WordPress. This is your first post. Edit or delete it, then start blogging!
szövegű, a WordPress blogmotor telepítéskor automatikusan generált posztot, mielőtt törölhettem volna, akkor csak hadd maradjon itt első bejegyzésként és legyen általa üdvözölve a Világmindegség, továbba abban a tér-idő szingularitás és a nyájas olvasó egyaránt és haránt csíkozva, valamint a Sherlock SEO Keresőoptimalizálás és az ő kapcsolt részei.
Az ungparty.net főoldali wordpress blog akaratlan posztja. Blogolás: irodalom és közélet – Balla D. Károly virtuálája, Ungparty Főportál, amely alatt tematikus weboldalak sorakoznak és személyes webnapló működik. – Helló Világ – vers, próza, jegyzetek – közhírek és magándohogások. Manzárd a földszinten. Nincsen holnap honlap nélkül. – bdk webirodalom
Balla D. Károly posztumusz piréz író webnaplója: üdvözlő poszt – automatikusan generált, de nem törölt bejegyzés. Ha már a Google! Honlap optimalizálás és keresőmarketing – SEO linképítés- Google weboldal keresőoptimalizálás. – Long tail kulcsszavak: bdk blog, ungparty net, balla d. károly blogja, hello world kulcsszó, organikus honlap optimalizálás, helló világ, hello word, wordpress blogpost, keresőmarketing és linképítés, googleoptimalizálás