Szeretné, ha honlapja a Google keresőben jobb helyezést érne el? Hirdetne? Írjon: levél küldése« vagy keressen a Facebookon
Ez a weboldal a regény és könyv, könyvek, valamint irodalom és kiadó keresőszavak számos kombinációjával a Google találati lista előkelő helyén szerepel (Ön is így talált rá!) - ezért érdemes lehet itt közzétennie hirdetését. Keressen: >>> levélküldés

Ön itt hirdethet
könyv, regény, irodalom, könyvkiadás, könyveladás témájában.
Írjon:
»levél
küldése
«

Az Ön hirdetésének a helye. Írjon: »levél küldése«

Keressen akkor is, ha azt szeretné, hogy saját honlapja kedvezőbb helyre kerüljön a Google találati listáin.

• Megtekintés / lapozás

2006 óta foglalkozom honlapok optimalizálásával, számos weboldalt juttattam a Google találati lista (SERP) élére a legkülönbözőbb kulcsszavakkal. Optimalizált honlapokat is szívesen készítek.

Az optimalizációs folyamat két részfeladatból áll: először is keresőbarát és releváns tartalmú honlapot kell készíteni, majd ezt linkhátérrel kell segíteni az első helyre kerülésben - mindezt egyéni, kreatív keresőmarketing módszerekkel végzem.

Megfelelő kondíciók mellett vállalom minőségi honlapok előbbre juttatását a Google-listákon! - Cél az első találati oldal - és az első hely

Weboldal Googleoptimalizálás

A keresőoptimalizálás (SEO) célja az, hogy egy adott honlap minél jobb helyezést érjen el az internetes találatok listájában.

Részletesebben:

A keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization, SEO) célja az, hogy egy adott honlap minél jobb helyezést érjen el a normál találatok közt a honlap tulajdonosa/üzemeltetője vagy szponzora, hirdetője által fontosnak tartott keresőkifejezésekre. Általában normál (vagy organikus) találatoknak azokat a keresők által kilistázott találatokat nevezzük, amelyeket pénzfizetéssel senki nem befolyásolt, csupán a keresőmotorok belső logikája alapján kerültek a találati lista adott helyére. (A Google-listák fizetett linkjei, hirdetései tehát nem tartoznak ide.)

A keresőoptimalizálás két fő iránya a belső és a külső SEO-munka: az előbbi keretében magát az oldalt tesszük minél alkalmasabbá arra, hogy adott keresésekre jó helyezést érhessen el (belső struktúra, formális és érdemi tartalom, valid kódok), az utóbbi során pedig külső erőforrásokat (más webhelyeket) igénybe véve érünk el (építünk ki) az oldal számára minél hatékonyabb támogatottságot.


Balla D. Károly TEJMOZI c. regénye 2011-bent jelent meg könyv alakban a Magvető könyvkiadó gondozásában. A kritika szerint a kortárs magyar próza irodalom jelentős alkotása. Közel 20 kritika jelent meg róla - majd szépen lassan a felejtés homálya borult rá.

 

Regény és könyv -
Balla D. Károly: TEJMOZI
Katt: INGYENESEN LETÖLTHETŐ e-KÖNYVEK | ingyen HANGOSKÖNYVEK hallgatása

Tejüveg szűri meg a fényt a műteremben, az apa „megélhetési” aktképeket fest fiatal lányokról, közben halk zene szól, fia a tejüveg ajtó mögül leskelődik. Az anya kisfiával egy kitalált, csak kettejük által ismert nyelven beszélget, az apa elviszi fiát a rettentően veszélyesnek gondolt vadkörtefához ­– egy szorongó, a maga módján mégis boldog gyermekkor elevenedik meg az olvasó előtt. Az apa később elhagyja családját, a fiú, könyvünk hőse attól fogva anyja és húga szeretetjátszmáinak áldozata lesz. Képtelen a saját életét élni, és a szülők halála sem hozza meg a várva várt feloldozást. Kettős le- és elszámolás Balla D. Károly finomra csiszolt, gazdag és egyben mégis takarékos nyelven megírt könyve: egyszerre apa- és anyaregény, fájdalmas tanulságokkal, kibeszéletlenül maradt, ennél fogva feloldozhatatlan feszültségekkel. >> tovább >> Tejmozi - regény és könyv

 

A szerző műhelyvallomása:

Egy magam indította irodalmi interakció keretében idegen nyelvű kortárs művekből számomra fordított mondatok szolgáltak kiindulópontul. Ezek inspirációra született meg a Tejmozi 1.0. szövegverzió, amelybe a félszáznál több vendégmondatot maradéktalanul beleépítettem úgy, hogy a beavatatlan olvasó nem is tudta felfedezni őket. A terjedelmesre duzzadt elbeszélésből ezután kiszakítottam az összes jelöletlen citátumot a fölöslegessé vált kitérőkkel és töltelékanyaggal együtt, miáltal egy kompakt, sűrű szövésű novellát kaptam. A Tejmozi 2.0. éppen a tömörsége miatt nehezen viselte saját kereteit, kezdettől éreztem, hogy a benne felhalmozott anyag nemcsak hogy megtartotta lezáratlanságát, aktivitását, hanem elérte a kritikus tömeget is, s ha megfelelő gravitációs térbe helyezem, regénnyé robbanhat. Ám ehelyett eleinte újabb novellákat társítottam a meglévőhöz, majd lineáris cselekménybonyolítással próbáltam tovább szőni hőseim történetét. De ezzel nem mentem semmire. Évek teltek el, amíg rájöttem, hogy befelé kell építkeznem. Szétszedtem hát addig írt szövegemet és a keletkezett hiányokba írtam bele az új epizódokat, leírásokat, elmélkedéseket, lírai betéteket. Ezek révén kerekedett ki az, amit nagyképűen prózaírói bölcselemnek gondolok. A munkának ez az utolsó fázisa egy esztendeig sem tartott - és megszületett a Tejmozi 3.0.-s szövegverzió, a voltaképpeni regény.

 

Kritikák:

Dérczy Péter: A történet vége: Balla D. Károly: Tejmozi. Magvető Kiadó, Budapest, 2011

Balla D. Károly mint regényíró láthatóan közel harminc éve küzd azzal a poétikai és világképi jelentőségű problémával, hogy egy, a szerzőhöz közel álló történetet hogyan lehetséges elmondani. Az nyilvánvaló, hogy ez az epikusi „gyötrelem” nem kizárólag az ő sajátja, ezzel birkózik lényegében az egész modern és posztmodern prózairodalom, s talán ennek egy része már túl is van ezen a kérdésfelvetésen. Az újabb kortárs magyar próza némely alkotója (én itt csak Garaczira utalnék, de rá nyomatékosan) a posztmodern elbeszélés hozadékait felhasználva, újra merít a „mesélés” hagyományaiból is; persze ez a „mese” erősen transzformált éppen a posztmodern narráció tükrében. Balla D. nagyjából ezt az utat járta be az 1998-as Élted volt regénye, a 2005-ös Szembesülés és az új regény, a Tejmozi narratív ívében. Az ő esete azonban szerintem sokkal összetettebb, mint sok más prózaíró kortársáé, akiknek az ottliki „elbeszélés nehézségei” csak mint poétikai problémák merültek föl, hiszen Balla D. egyrészt költőként indult, s talán azt is mondhatnám, ma is elsősorban költő (a Tejmozi számos jellegzetessége utal erre, egyikre-másikra visszatérek majd). De nem is ez az igazán fontos (bár az epikusi anyaghoz való viszonyt nagyon erősen befolyásolja), hanem az, hogy ez az anyag igen-igen személyes, túlzással és kis karikírozással: egy alanyi költő életének döntő mozzanata: az apához való viszony. Balla D. áttételesen sokszor utal például a Szembesülésben arra, hogy önéletrajzi motívumokkal „szembesülhetünk”, miközben az egész narratív struktúra kiépítése azt jelképezi, hogy az olvasó semmiképpen ne biografikus szövegként fogja föl a művet. Tehát a poétikai és világképi problémák általánossága mellé társul egy életrajzi probléma, nevezetesen az, hogy mennyit lehet elmondani apánkról, családunkról és környezetünkről úgy, hogy az ne sértsen érzékenységeket, pláne egy olyan kisebb régióban, mint Kárpátalja. A három regényből különösen a Szembesülés hordoz magában olyan elemeket, melyek a művet a „kulcsregény” fogalma felé tolják, még akkor is, ha a regény egyik önreflexív narrátora már a mű elején kijelenti: „ám kulcsregénynek mégsem nevezhetjük a Szembesülést…” Nem túlságosan lényeges, de hogy Balla D. első két regényének mégiscsak valós kérdése ez az önéletrajziság, azt Tóth Krisztina egy ellentmondásosan interpretálható megjegyzéséből is megérthetjük: „Habár a regény többé-kevésbé a beavatatlan olvasók számára is értelmezhető…” E mondat inkluzíve azt jelenti: a Szembesülés valójában csak beavatott, a regény jelentéshálójának minden elemét kívülről, referenciálisan is ismerő befogadó számára értelmezhető, ami persze butaság, és nem is igaz. De kétségkívül, éppen a mű sokszorosan összetett, bonyolult, néha az értelmezhetőség határán járó struktúrája, ennek fragmentumszerűsége és a többszörösen megcsavart narrátori nézőpontja a befogadót igen komoly feladat elé állította; s ebben, éppen ellenkezőleg, nem mindig segített, ha az olvasó el tudta helyezni az amúgy is csekély történetelemet referenciálisan is. De akár így, akár úgy, Balla D. előző regényei, s ez az új is, apa-regények, s mint ilyenek illeszkednek a kortárs magyar regényirodalomnak egy jelentős vonulatába. A Tejmozi a korábbiakhoz képest nyomatékosabban és egyértelműbben, mondhatni expressis verbis utal erre: „Mielőtt anyám megbetegedett, hosszabb ideig készülődtem arra, hogy apám történetét megörökítsem. Még nem volt elképzelésem arról, száraz leírás lesz-e, netán regényes életrajz, esetleg – vagy leginkább – az apa-fiú viszony sok szempontú, visszaemlékezésekből összeálló elemzése…”. A Tejmozi annyiban különlegesebb, mint a korábbi regények, hogy sajátos módon ebben az apa-regényben megbújik egy anya-regény is, s a kettő egymásra hatása, a kettő viszonya egymáshoz a teljes szöveget még érdekesebbé, izgalmasabbá teszi. (a teljes szöveghjez katt a címre)

További kritikák a regényről:

  • Mosonyi Kata: A megbocsátás gesztusa /Irodalmi Jelen, 2012. márc. 10.
  • Darvasi Ferenc: Mint egy vetítővászonnál /Magyar Narancs, 2012. jan. 19.
  • Dege Sándor: Balla D. Károly: Tejmozi /olvaskak.hu, 2012. jan. 3.
  • Bőgel György: Viszonyok /IQSYS.HU/blog, 2011. dec. 31.
  • Hegyi Zoltán: Balla D. Károly: Tejmozi /ekultura.hu. 2011. dec. 5.
  • -i-: Tejmozi, kizökkenések mellé /Magyar-Hon-Lap, 2011. nov. 16.
  • Károlyi Csaba: Kizökkent az idő /Élet és Irodalom, 2011. okt. 21.
  • Horváth László Imre: Egzisztencialista regény tejmozival /Magyar Nemzet, 2011. okt. 20.
  • Markovits Teodóra: Filmszakadás /Alkarpatraz, 2011. okt. 16.
  • Lénárt Ádám: Retusált archívum /Revizor, 2011. okt. 12
  • Mrs. Capote: Tejmozi /Gerincre vágva, 2011. okt. 10
  • enedek Szabolcs: Átkozott provincia /Népszabadság, 2011. okt. 01.

 

Idézetek a regényből

Nem tudom, mikor és hol keletkezett az élet, de bizonyos, hogy akkor és ott született a halál is. - 7. oldal

Miközben a halál teljes önfeladást követel, aközben változtathatatlanná teszi, örökre véglegesíti önazonosságunkat. - 9. oldal

Az ember hiába hódítja meg gondolkodásával az elmúlást, ez a hódító gondolat maga is elmúlik. - 9. oldal

A nyelv csak önmagával magyarázható, és még a legkifinomultabb metanyelv sem képes végleges megragadására, a törvényszerűségek fennakadnak a kivételek zátonyain, a szabályt megtorpedózza a szabálytalan, a stabilnak látszó grammatikai rendszer felrobban egyetlen metaforától. - 23. oldal

Az emberben voltaképp három állat-típus lakozik, a gazdájának magát mindenben alávető hűséges eb, a ravaszul hízelgő, de végső soron háziasíthatatlan macska, és a vérszomjas, szabadon élő farkas. – 26-27. oldal

A táj intellektuális élmény, a hegy, rét, folyó tömény gondolatisággal terhes, csak tudni kell megérteni, megfejteni. - 27. oldal

Nincs tisztább látás, mint a részegé, nincs élesebb józanság, mint a borgőzös emberé, aki botló nyelvével kimondja az igazságot. - 28. oldal

Regényt írni pontosan azért lehetetlen, mint amiért repülni. Az ember fajsúlya nagyobb, mint a levegőé, amelyben felszállni akar, olyan szervekkel pedig nem rendelkezik, amelyeket mozgatva ebben a ritka közegben elegendő felhajtó erőt nyerhetne. A regény alapját képező idea szintén nagyobb fajsúlyú, mint a kifejezésére felhasználható finom légnemű anyag: a nyelv, a szavak és mondatok közege; és miként az emberi test a repüléshez, a regényidea is nélkülözi a regénnyé váláshoz szükséges erőket. Amikor mégis regény születik, az ideát szavakból, mondatokból, alakok rendszeréből, szövegstruktúrákból épített hatalmas Boeing gyomrába helyezzük, hadd higgye: repül. - 40. oldal

Megszokott környezetében az ember bele sem gondol abba, hogy voltaképp újjászületett, nem értékeli az isteni kegyelmet, amely megengedte, újabb nappal szaporítsa a megélt időt. - 52-53. oldal

A nyelvnek éppen az univerzalitásában van az igazi ereje, abban, hogy viszonylag kevés nyelvi elem felhasználásával bárminek a kifejezésére, leírására, érzékeltetésére alkalmas, hogy ugyanazzal az egyetlen apparátussal rögzíthetjük a lehető legkülönbözőbb dolgokat, nem kell mindig mindenre új szót és új szerkezetet alkotnunk, mert az évezredek folyamán kimunkált nyelvünk a maga módján mindentudó, mindenható. - 62-63. oldal

A nyelv végtelen lehetőségek passzív óceánja, amelyből mi csak annyit vagyunk képesek aktivizálni, amennyit kiszorítunk belőle önvalónkkal. - 63. oldal

A felismerés, hogy halott vagy, (…) agresszívan tör rád, mint egy kemény, kérges csizma rúg arcodba, és jajgatni sincs időd, sírni sincs időd, semmire sincs időd, mert épp az időd vész el. - 64. oldal

Halottnak lenni annyi, mint nem élni a saját idődet, nem időzni saját életedben, kiesni belőle, mint mondatból esik ki a rosszul illesztett bővítmény. - 64. oldal

A “meghal” nem annak ellentéte, hogy “él”, hanem annak, hogy “születik”. Rövid történés mind a kettő, a két ellentett szó két ellentétes világba léptet át. - 64. oldal

Olykor az egyértelmű dolgokban is elveszthetjük bizonyosságunkat. - 90. oldal

A halál úgy eszi be magát bőrünkbe, mint szú a pácolatlan fahasábba. És mi nem teszünk ellene, nem teszünk semmit, hagyjuk, hogy lepetézzen. Kihordjuk a halál kukacát, s miközben testünkben tenyészik, büszkén azt hisszük, hogy magunkévá ragadtuk az életet. - 107. oldal

Mint amikor ökölbe szorított tenyeredet lassan szétterpeszted egy zsák mákban, s ujjaid behatolnak a részecskék közé, úgy terjed, árad szét benned a vegytiszta magány. - 107. oldal

Szeretni szükségszerű, a szerelem mégis a legteljesíthetetlenebb parancs, mert ha beteljesíted, feloldódsz és eltűnsz benne, mint cukor a forró teában. - 108. oldal

A szerelem az emberiség lihegő kényszere, az önmaga csapdáját rejtő legfőbb és legravaszabb elrendelés; okosabb, ha beletörődsz és meg sem kísérled kevesebb gyötrelemmel kiérdemelni a magányt. - 109. oldal

Létezik az őszinteségnek olyan mélysége, amely az őszinteséggyakorlóban is visszatetszést kelt. Vannak megfogalmazódó gondolatok, amelyeket jóérzésű ember soha nem kíván kimondani, még végiggondolni is fél őket, megveti magát, amiért ilyesmi egyáltalán eszébe jutott. - 110-111. oldal

Az idő az élettelen kozmosz kiterjedése, s amikor valami élő születik, egy icipicit meglódul a világ nagy kronométere, sietni kezd az idő, aztán a halállal visszaáll a dolgok nagy és állandó rendje. Rövid életünk voltaképpen nem más, mint a végtelen idő kontinuitásán keltett apró háborgás. Jelentéktelen zavar, múló rendellenesség. Lassan alakul ki, belerezgi magát a folytonosságba, majd ugyanolyan észrevétlenül elenyészik. - 147. oldal

Amíg vagy, általad van minden. Ahogy szűnsz, a dolgok úgy szűnnek számodra. Haláloddal a dolgok visszanyerik önvalójukat, többé nem tapad rájuk személyességed. Újra fényesen és tisztán ragyoghat minden, amit életed során homályossá és ragacsossá fogdostál. - 148. oldal

Ahogy a vetítővásznon tűnnek át egymáson a képek, úgy vérzik át a hanyag életen a feszes halál. – 169. oldal

Vonaton az ember rövid, ám intenzív álmokat lát, olyanokat, amelyekbe beleszűrődik a kinti valóság, olykor sokkal hihetőbb formában, mint ahogyan körbevesz bennünket. – 172. oldal

Egy kattintás a megfelelő gombra, és már el is ment a levél. Ekkor éreztem meg az e-mailezés súlyos veszélyét: hogy nem hagy időt gondolkodni, tépelődni. - 196. oldal

Az élet nem egyéb, mint a halál statisztikai hibája. - 200. oldal

A bűnbocsánat eleve adva van számunkra, de a bűnt mindenkinek magának kell elkövetnie. - 210-211. oldal

 


Mondat > szöveg > regény > könyv:

Tejmozi 3.0.

 

Korábbi regényemről egy értő könyvkritika:

Markovits Teodóra

Balla D. Károly: Szembesülés

121 fragmentum egy regényhiány környezetéből

Miközben a könyv szerzője a maga elé tűzött cél (körbeírni a hiányt) elérésére törekedett, szakmai kihívás elé állította recenzenseit is azzal, hogy új regénye integráns részévé tette a saját regényéről írt fiktív kritikákat. Ezek számos szempontból és többféle stílusban, más-más irodalmi felfogás alapján, de mégis érvényesen ragadják meg a mű szembetűnő gyengéit, sok helyütt elhibázottnak nevezett koncepcióját.

Így aztán ítész legyen a talpán, aki olyan fogást talál a Szembesülésen, amelyre ne maga a szerző hívta volna fel a figyelmét. Hiába állapítanánk meg például, hogy a szövegépítmény áttekinthetetlen, mert ezt a véleményt maga is kifejti: „…a regény túl van komponálva. A rendszer és a szerkezet olyan mértékben nehezedik rá a mű testére, hogy szinte megbénítja, elszívja életszerűségét. Bármi is történik vagy nem történik a regényben, minden történés és a történés minden hiánya egyazon rendszer kényszerének van alávetve.” Nem járnánk jobban azzal sem, ha megjegyeznénk, hogy a novelláiban (pl. Világvége c. kötet, 2002.) a modern realizmus legjobb hagyományait követő szerzőt láthatóan félrevitte a korábbi alkotásmódjával való szakítás szándéka, mert ez a kifogás már olvasható a könyvben: „…a megváltozott világrend és egzisztencia kiváltotta a személyiség … elbizonytalanítását. Az elhiteltelenedés így egyenes ágon vezet a posztmodern kánonhoz való átrendeződéshez, vagyis, egyszerűbben szólva, ami normatörő kreativitásként próbálná feltüntetni magát, azon látszik, hogy valójában a posztmodern normaelvárás buzgó túlteljesítése.” – Ilyen szigorúak nem is mertünk volna lenni.

Ám ezzel a poszttal valami nincs rendben. Hiába nevezte egy aktuális jegyzetében (Bartók Rádió, 2005. jún. 23.) Tarján Tamás a művet Milosevits Péter műszavával tipikus posztmodern trükkregénynek, és hiába olvashatjuk az ugyancsak a regénybe beépített fiktív kritikák egyikében, hogy „A Szembesülés szerzője egy letűnt, meghaladott írói attitűdöt képvisel… Láthatóan hagyományosan kontextualista alapállású, ráadásul gyanítható, hogy szemiotikai előfeltevései pedig referenciálisak, így regényszerkesztő igyekezete nem is tegnapi, inkább tegnapelőtti sémákat követ” – mert magunk mégis tudni véljük, hogy az irodalomelméleti szakzsargonban való látványos tobzódás és a regény példátlan hűsége a posztmodern szentháromsághoz (dekonstrukció, intertextualitás, önreflexió) egyben meg is kérdőjelezi ezeknek a fogalmaknak az érvényességét, és ami ennél is több: finom iróniát alkalmazva meg is haladja őket. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a mű testébe beemelt éles bírálatoknak és a bírált szövegnek az effajta egybeszerkesztése és hol párhuzamos, hol ellenpontos megfeleltetése nemcsak a hagyományos epikát, hanem magát a posztmodern attitűdöt is felszámolja, ha tetszik: a dekonstrukciót dekonstruálja. Ám mégsem arról van szó, hogy a posztos trükkök túlhasználása kontraprodukcióhoz vezetne és ezzel semmisítené meg a szemlélet és a műszerveződés alapjait. Nem olyan ez, mint az érzelgősbe átcsapó érzelem vagy a komikussá fokozott tragikum. Nem, ennél bonyolultabb a képlet. Talán akkor jutunk helyes következtetésre, ha megengedjük: Balla D. Károly tudatos alkotó, szándékosan vitte végletekig, halmozta a képtelenségig az áttételek, utalások, önidézések és visszacsatolások számát, mert arra számított, nem is alaptalanul, hogy ezzel új minőséget teremthet. Vállalását, hogy pusztán járulékos szövegek (elő- és utószók, jegyzetek, szómagyarázatok) révén jelenítse meg a nem létező cselekményregényt (az Oresztész-Elektra történet egy mai parafrázisát), megtetézte a alkotói folyamat rögzítésével (Werk-fejezetek), továbbá a munkatárgy hibáit feltáró bírálattal. Mondhatnók: önmagán hajtott végre filológiai élveboncolást, ami, valljuk be, a kétes eredménytől függetlenül is figyelemre méltó produkció.
----------------------
Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2005.
235. old. 2300 Ft- ISBN 963 9498 40 8
Megjelent: Szépirodalmi Figyelő, 2005/4.

A regény online megvásárolható itt:

Tejmozi

 

A könyv adatai

Szerző: Balla D. Károly
Cím: Tejmozi
Műfaj: regény
Kiadó: Magvető Kiadó
Hely: Budapest
Év: 2011
Oldalszám: 216

ISBN ISBN: 9789631429619

Felelős kiadó:
Morcsányi Géza
Felelős szerkesztő:
Király levente

Borítófotó:
Balla Csönge
Könyvterv:
Pintér József

 

e-könyv online rendelésBalla D.
Károly

200-nál több verse! Az új könyv
e-book változata ide kattintva:

MEGRENDELHETŐ

könyv

HOMO ONLINE

A világháló térhódításának még csak a legelején járunk, abban az átmeneti időszakban élünk, amikor még egymás mellett léteznek és működnek az internet előtti és utáni világ eszközei, médiumai. Még vannak nyomtatott újságok - de egyre többen már a netről olvassák a friss híreket. Még könyvet veszünk és sokan áradoznak a papír tapintásáról és a nyomdafesték szagáról, de egészen bizonyos, hogy rövidesen teljesen áttérünk az egyre kényelmesebb és alkalmasabb digitális eszközökre: az e-könyvek és az e-book-olvasók robbanásszerű elterjedésével olvasási szokásaink is megváltoznak.

A digitális szöveg olyan tulajdonságok sokaságával rendelkezik, amelyek révén jóval alkalmasabb a felhasználásra, mint nyomtatott elődje. A digitális szöveg nem csupán megjeleníthető és olvasható a legkülönfélépp formátumokban és eszközökkel, hanem másolható és szükség esetén szerkeszthető, más adathordozóra vihető, ellátható jegyzetekkel, lehet benne keresni, egyre jobb minőségben fel is lehet olvastatni. No és termnészetesen bármikor igen egyszerűen ki lehet nyomtatni, míg a nyomtatott szöveg digitalizálása sokkal bonyolultabb folyamat.

És alighanem problémáink egy része is az új technológiák réven fog megoldódni: gondoljunk csak arra, hogy mennyi papírt lehet megtakarítani és ezen a réven hány esőerdőt megóvni a digitális technikákra való áttéréssel - a könyvnyomtatáshoz szükséges festékanyagok és egyéb kémszerek környezetszennyező hatásáról már nem is szólva.

Meggyőződésem, hogy a voltaképpeni információs forradalom még csak most van kibontakozóban, s az új és újabb vívmányok tökéletesen meg fogják változtatni az életünket. Látom a kort, amikor a könyvtárak már csak múzeumokként működnek és a szülők elviszik gyerekeiket a hűvös falak közé, hogy a legtermészetesebben használt e-könyv-olvasók után végre meglássák azt, amit dédapáik nemzedéke még szentségként tisztelt: a nyomtatott könyvet. Rácsodálkoznak majd, mint ahogy mi képedünk el a kézzel évekig másolt kódex láttán.

Ők már egy más kor gyermekei lesznek, és életmódjuk talán az emberiség fejlődésben is új korszakot jelöl. Információikat kizárólag az internetről szerzk be, a hálón bonyolítják minden személyes és munkahelyi ügyintézésüket. Életük egy jelentős részét bekötve, becsatlakozva töltik. A nevük ez lesz: Homo Online.

Könyveim

 

   
Itt Ön is bemutathatja könyvét és/vagy könyves vállalkozását! Tetszőleges nagyságú felületet bérelhet - igen kedvező áron. Külön oldalt is szívesen készítek kiadója, webáruháza, könyvesboltja vagy akár fontos könyve számára. Ha érdekli az ajánlat - írjon levél küldése«

Balla D. Károly:
Széles az alagút. 73 limerik

A limerik - angolosan limerick - ötsoros, jól ritmizáló, kötött szótagszámú (9, 9, 6, 6, 9) és adott rímképletű (aabba), pajzán, pikáns, gyakran kifejezetten trágár, obszcén vers. Elvárás, hogy első sorában valamely név (személy- vagy helynév) szerepeljen. A limerik általában nonszensz-vers is (ezért magyarul időnként badarnak), jellemzője a tartalmi és nyelvi humor, az erőteljes sorvégi összecsengések nem ritkán derültséget keltő kínrímek.

A József Attila-díjas költő, a kárpátaljai magyar irodalom fenegyereke a Széles az alagút c. gyűjteményébe több limerik-sorozatát is felvette. Az e-könyv Az élő magyar irodalom panteonja cím alatt sorakoztatja fel a limerikben írt sírverseket (Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Nádas Péter, Csukás István, Kukorelly Endre, Kemény István stb. sírverse), továbbá a szerző Kárpáti limerikek című projektjének a darabjait, amelynek keretében 50 kárpátaljai helységnevet foglalt pikáns versikébe.



 

 

Könyv Regény Irodalom Kiadó

Balla D. Károly TEJMOZI c. könyve a benne szereplő azonos című regénnyel 2011-ben jelent meg - Magvető Kiadó Budapest. Könyv, regény irodalom. Kortárs magyar próza, epika. BDK könyv alakban megjelent művei, alkotása, prózája. Kortárs regény, kiadott könyv, tejmozi, balla d. károly, határon túli magyar irodalom, kortárs magyar próza, 2011-es kiadás, kritikák, nyelv, online, kárpátaljai könyvek és kiadók - digitális könyvkiadás, online könyvek letöltése az internetről pdf formátumban

Szeretné, ha honlapja, weboldala a keresések során előbbre kerülne a Google-listán? Írjon: » levél küldése« - Segítek!

Keresőoptimalizálás - SEO - Keresőmarketing - Honlapoptimalizálás - PageRank - Google-optimalizálás

Keresőmarketing - Honlap optimalizálás

Keresőoptimalizáló és google linképítő weboldalamat a Google kereső szempontjai szerint optimalizáltam, úgy is mint az UngParty.net részét képező tematkus weblapot. Rólam bővebben itt olvashatni: Balla D. Károly - 2014 óta az irodalommal csökkentett mértékben foglalkozom, a honlapoptimalizálás lett a mániám, vagyis az, hogy weblapok első keresőtalálati oldalra kerülését elősegítsem.

Google Honlapoptimalizálás - web-SEO-net

Optimalizált webhelyek, SEO-blogok: weboptimalizálás és linképítés Google kereséshez - szakmai blog ingyenes tanácsokkal | ki a legjobb keresőmarketinges szakember kárpátalján? - hát természetesen én :)

irodalom - könyv - könyvek letöltése - könyvletöltés - online könyv - könyvkiadó // e-book - könyvkiadás - kiadó az egész világ

 

Az UngParty weboldalak tematikus szájtok, amelyek témájuk kifejtése mellett laptop kereső marketing célokat is szolgálnak, így részt vesznek a kreativitásra és minőségi webtartalmak összefüggéseire épülő honlapoptimalizáló és keresőmarketing munkában. A honlapok keresőoptimalizálásában a Google-szempontok sokrétű érvényesítését tartom szem előtt, a linkprofil felépítésében pedig olyan webrendszer megalkotására törekszem, mely lehetővé teszi ezt: google keresés első hely a kulcsszavas találatok oldalán. Módszerem kreatív tartalommarketing eljárásokra épít. A SEO-program kulcsszavai 2017 februárjában: seo szakértő - honlapoptimalizálás, google első hely, illetve: laptop szerviz budapest és szamizdat könyvek: tartalommarketing stratégia, seo tanácsadás

© bdk 2012