KÁRPÁTALJA | KÁRPÁTALJA LINKEK | KÁRPÁTALJA TÉRKÉP | | KÁRPÁTALJA TELEPÜLÉSEI | KÁRPÁTALJA BLOG | Cég, vállalkozás Kárpátalján

Vereckei-hágó - VERECKEI HONFOGLALÁSI EMLÉKMŰ
A VERECKEI HONFOGLALÁSI EMLÉKMŰ TÖRTÉNETE: bevezető és kronológia

Más: pikáns Kárpáti limerikek - a Csupakabra Kárpátalján - régi Kárpáti vipera - Magyar irodalom Kárpátalján - mikor szállt le UFÓ Kárpátalján az Arvisurák üzenetével? - a Kárpátaljai Arvisura-SEO

az UngParty része | készíti: Balla D. Károly | a szerző blogja: BDK BLOG | webmagazinja: BDK Online SEO.UNGPARTY.NET

A vereckei honfoglalási emlékmű nem szép. De valószínűleg nem is az a dolga neki, hogy szép legyen. Más miatt készült, többtonnás súlya nem az esztétika mérlegét nyomja. Valami mást nyom, azt viszont eléggé erősen. Nyomja a tájat, nyomja a lelket, tolja maga előtt a történelmet és vonszolja maga után a politikát. Nem esztétikai, hanem ideológiai, világnézeti, történelemszemléleti, nemzetfelfogásbeli térben helyezkedik el. Ezért lett és ezért marad támadások célpontja. Alighanem mindaddig, amíg vagy véglegesen le nem rombolják, vagy Ukrajna meg nem szűnik létezni. Egyik sem lehetetlen.

Bár a kettős honfoglalás elmélete korábbi beözönlést valószínűsít és az újabb kutatások is lehetségesnek tartanak egyéb verziókat, ám a közgondolkodásban elfogadott történelmi ismeretek szerint a mai magyarok ősei 895-ben az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. Ennek emlékére 1896-ban, a millennium évében az akkori Magyarország országhatárán honfoglalási emlékművet állítottak, amely Trianon után a csehszlovák érát még átvészelte. Véglegesen a szovjet hatóságok távolították el 1945-ben. Közel fél évszázaddal később, nem sokkal az államfordulat után (a Szovjetunió széthullása, a független Ukrajna megalakulása), az 1990-es éveke elején vetődött fel a kárpátaljai magyarság részéről egy új emlékjel felállításának a lehetősége. Ezt később magyarországi és nyugati magyar csoportok-szervezetek vetették fel nyilvánosan, anyagi támogatásukról is biztosítva a kezdeményezést. Bár az építkezés elkezdődött, a sok huzavona és botrány miatt (tulajdonviszonyok tisztázatlansága, építési engedélyek hiánya, támogatási pénzek elúszása, a hatóságok és az ukrán nacionalisták ellenállása) ez a terv meghiúsult.

MAGYAR NEMZETI LIMERIK

Szent helyünk minékünk Verecke
bejárjuk hosszába-keresztbe
s mint hágót Árpádunk
minden nőt meghágunk
nyög belé a Kárpát-medence.

Így aztán 1996-tól, a millecentenárium évétől kezdődően 12 esztendőn át egy torzó szimbolizálta a kialakult helyzet abszurditását. A csonka, ám többek által megszeretett emlékművet igen sokan látogatták, koszorúzták. E honlap készítőjének véleménye szerint érvényes lehet az állítás, miszerint az akkori emlékmű befejezetlensége és torzó mivolta révén sokkal hívebben jelképezte a magyarság európai és főként a kárpátaljai magyarok ukrajnai helyzetének teljes problematikáját, mint a későbbi, kissé megalomániás kőpiramis. Ez utóbbi létrehozására, voltaképp az eredeti terv megvalósulására a folyton újrarendeződő viszonyok közepette, bizonyos politikai alkuk révén kerülhetett sor. A jelenlegi, 2008-ban nem túlságosan szerencsés körülmények közepette felavatott emlékmű, Matl Péter alkotása, a szerzői szándék szerint a Kelet és Nyugat közötti átjárót, történelmi kaput kívánja jelképezni. Hét tömbje a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A kapu nyílásába a művész a vérszerződésre emlékeztető márvány oltárkövet helyezett. Az ebbe vésett kereszt kissi anakronisztikus, lévén a honfoglalók nem voltak keresztények. Nem teljesen világos az alkotó által szintén felvátzolt másik értelmezés, miszerint a szélső kiszogellések a nemzeti turul szárnyait, a csúcs a törzsét, a közbülsá üreg pedig Emesét jelképezné.

Valószínűleg fölösleges arról vitatakozni, hogy az emlékmű szép-e. E honlap készítője azonban néhány dologban biztos: 1. A kőkolosszust többen tartják primitívnek, otrombának, eltúlzottnak, ízléstelennek, mint ahányan ezt ki is mondják (véleményüket vagy a megtestesített fogalom iránti tiszteletük miatt, vagy mások rosszallásától tartva hallgatják el). 2. Akiknek valóban tetszik az emlékmű, azoknak a véleményét inkább a szimbolikus jelentések befojásolják: a magasztos nemzeti eszme és a dicső múlt jelképe nem lehet rút. 3. Akik megfogalmazzák akár formai, akár tartalmi fenntartásaikat az emlékművel kapcsolatban, számíthatnak arra, hogy nemzetárulónak bélyegzik őket. 4. Sokkal kisebb lett volna a hatóságok korábbi ellenállása és csekélyebb lenne az ukrán lakosság nem szűnő ellenérzése, illetve a szélsőséges nacionalisták részéről sokkal kevesebb támadás érné az emlékművet, ha szerényebb és ízlésesebb lenne; ezt a több tonnányi felmagasló tömböt azonban talán nem teljesen alaptalanul érzik sokan provokációnak, főleg akkor, ha ezt az érzésüket nem csillapítja sem a hivatalos Magyarország nemzetsratégiája, sem az emlékművet birtokló kárpátaljai magyarságszervezet magatartása, legkevésbé pedig a magyar szélsőjobb revizionista ideológiája (amellyel a kárpátaljai magyarok közül egyre többen és egyre nyíltabban szimpatizálnak). A látványosan erősödő irredenta hangok közepette nehéz az ukrán felet meggyőzni arról, hogy a monumentum csupán egy történelmi eseménynek állít emléket, nem pedig éppen a lépten-nyomon olvasható, hallható irredenta elképzeléseknek a szimbóluma itt, Ukrajna belterületén, a történelmi Magyarország határán. Ahol létrejötte óta viták és támadások kereszttüzében áll. A Vereckei-hágón.

Ez az oldal a címében szereplő szavak számos kombinációjával a keresési listák élén áll - ÖN IS ÍGY TALÁLT RÁ! Sokan mások is ide kattintanak.

Ha Ön az oldal tárgyát érintő felhívást, hirdetést kívánna e helyen közzétenni, akkor >írjon<

Keressen akkor is, ha azt szeretné, hogy saját oldala jobban szerepeljen a Google- találatok között


Az ÖN hirdetésének, logójának, bannerjének vagy az oldalára mutató linknek a helye >írjon<
SEO - Honlap-optimalizálás - Keresőoptimalizálás - Keresőmarketing - Google-optimalizálás

SEO - keresőmarketing
keresőoptimalizálás

SEO - keresőoptimalizálás

SEO - keresőoptimalizálás

HONLAPKÉSZÍTÉS


 
Az ÖN hirdetésének, logójának, bannerjének vagy az oldalára mutató linknek a helye >írjon<
 
 

HONLAPOK KÉSZÍTÉSE

WEBDESIGN - SEO

 
Aktuális SEO:
seo-web Linképítés és Google alapú keresőoptimalizálás
arvisura Honlapoptimalizálás
honlap-seo-optimalizálás
 

ONLINE KÖNYVEK LETÖLTÉSE

Kárpátaljai témájú e-könyvek

 
 

Tokaji aszu

 
Texas Holdem




Honlapoptimalizálás - SEO

SEO - keresőmarketing
keresőoptimalizálás

SEO

SEO - keresőoptimalizálás


 

 


Balla D. Károly:

Magyar nemzeti limerik

Szent helyünk minékünk Verecke
bejárjuk hosszába-keresztbe
s mint hágót Árpádunk
minden nőt meghágunk
nyög belé a Kárpát-medence.

Az Ung-parti bulváron

Lakna bár úrfink szép Ungváron
nem lenne úrrá a lukvágyon
sok kis nő ajzaná
Kárpátok aljzatán
végig az Ung-parti bulváron. 

Husztnak romvára alatt

Megállt a nagy költő Huszt alatt
ahol én magamra húztalak.
Mi hívta Kölcseyt
idejét töltse itt?
Nem volt itt bordély,
                   csak puszta lak.

Kínálat és lehetőség

Pontos egy városka Beregszász
kurváknak létszáma kerek száz.
Nem bírja a tárcád?
Keress egy apácát
ha már csak imára erektálsz.

Egy ifjú szakinak

Várnézni elmehetsz Munkácsra
tövében rád vár egy kurvácska
ha mélyen bevered
neki a csapszeget
te lehetsz élmunkás luk-ácsa.

>>több limerik

stat

 

 

 

Vereckei-hágó, szoros, Verecke - a legelfogadottabb elmélet szerint a honfoglalás idején a magyarok a Vereckei hágón átkelve bevonultak a Kárpát-medence területére; ennek állít emléket a vereckei honfoglalási emlékmű. Sokk támadás érte, többször megrongálták. Íme a fotók!

Itt ajánlottam:

Vereckei hágó - honfoglalási emlékmű

 
A VERECKEI HONFOGLALÁSI EMLÉKMŰ története (kronológia)

Az alábbi kronológia elkészítéséhez az MTI Sajtó-adatbankjának az anyagai alapján készült összefoglalót, más sajtóanyagokat és saját feljegyzéseimet használtam fel. - BDK, 2012 májusa - a kronológiát a friss eseményekkel folyamatosan egészítem ki

A gyűjtemény részleteinek vagy egészének az átvétele esetén
kéretik erre az oldalra link formájában hivatkozni.

1990-es évek eleje - az önszerveződő kárpátaljai magyarság egyes vezetői és hangadói részéről megfogalmazódik a gondolat, hogy a valaha a Vereckei-hágón állt magyar honfoglalási emlékmű helyén újra valamifajta emlékjelet kellene létrehozni. Az elképzelés ekkor még nem kapott széles nyilvánosságot.

1994 végén Megbékélési emlékműként kívánta helyreállítani a lerombolt millenniumi emlékművet több magyarországi és külföldi (illetve nemzetközi) magyar szervezet, köztük a Magyarok Világszövetsége (MVSZ).

1995. július 1. - Az MVSZ ünnepélyesen elhelyezte az emlékmű alapkövét. (A később kirobbant botrány sajtóanyagai szerint ezzel egy időben jelentős anyagi támogatást bocsátottak az emlékmű létrehozását vállaló és lebonyolító Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség rendelkezésére. A KMKSZ soha nem számolt el a jelentős valutaösszeggel. Tudható volt az is, hogy magyar kormányzati részről is jelentős céltámogatások érkeztek az építtetőkhöz, ezek nagysága sokak szerint szembetűnően felülmúlta a később felmutatott eredményt. Az ügyet kritikusan szemlélők és a KMKSZ-t bírálók véleménye szerint a magyar szervezetnek jól jött, hogy az ukrán nacionalista ellenállás és az épülő objektum megrongálás miatt az építkezést abba kellett hagyni, így az addigra már elköltött összegek felhasználásáról sem kellett tételesen elszámolni.)

1996. május 15. - Az ukrán népi mozgalom, a Ruh Kárpátaljai Regionális Szervezete tiltakozott az emlékmű felállítása ellen, miután az ukrán központi kormányzat azt már jóváhagyta.

1996. június 23. A KMKSZ Választmánya úgy döntött, hogy a vereckei emlékmű ügyében nyílt levéllel fordul Leonyid Kucsma ukrán elnökhöz és Szerhij Uszticshoz, a megyei közigazgatás vezetőjéhez. "Rendezvényeink nem irányulnak senki ellen, azok a különböző nemzetiségek és népek békés együttélése jegyében, ökumenikus szellemben zajlanak. Távol áll tőlünk bármiféle revizionista törekvés, kizárólag az ukrán-magyar alapszerződés, a nemzetiségi és egyéb törvény, illetve más nemzetközi dokumentumok alapján, a kulturális identitásunk megőrzéséhez és nemzeti ünnepeink méltatásához való jogainkkal kívánunk élni" — olvasható egyebek között a levélben.

1996. június 23. Az UMDSZ is állásfoglalást tett közzé a vereckei emlékmű ügyében: "Elvárjuk az ukrajnai illetékesektől, hogy a korábbi megállapodások szellemében támogassák és tegyék lehetővé a millecentenáriumi rendezvények lebonyolítását."

1996. június 25. - Az emlékmű felállításával kapcsolatos előkészületek azonnali felfüggesztéséről rendelkezett Kárpátalja megye állami közigazgatásának első elnökhelyettese.

1996. augusztus 13. - Miután az ukrán kormány arra kötelezte a Kárpátalja megyei vezetést, hogy vonja vissza a vereckei emlékmű felállításához adott engedélyét, Ukrajna azt indítványozta Magyarországnak, hogy az ukrán-magyar államhatár egy pontján, esetleg a két országot összekötő híd valamelyikén épüljön emlékmű, a Kijev és Budapest közötti baráti kapcsolatokat jelképezésére.

1997-től a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a magyar diplomácia is napirenden tartotta a történelmi emlékhely felállításának ügyét, amelyben éveken át nem történt elmozdulás.

2000. február 6. Beregszászon megtartotta soros ülését a KMKSZ Választmánya, amely felhatalmazta a szövetség Elnökségét, hogy keressen kompromisszumos megoldást a vereckei emlékmű befejezése érdekében.

2002. március 5. - Németh Zsolt, a Külügyminisztérium akkori politikai államtitkára Ungváron Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával folytatott megbeszélést az emlékmű kérdéséről, különös tekintettel az 1939-ben Kárpátaljára bevonuló magyar csapatok által állítólag kivégzett szics-gárdisták ügyére. Moszkal arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy ukrán szaktörténészek szerint nincs nyoma az atrocitásnak. A kárpátaljai vezetés ezért készen áll arra, hogy a magyar és ukrán felet egyaránt kielégítő megoldást ajánljon a torzóban maradt emlékmű kérdésének rendezésére.

2002. július 4. Kontra Ferenc kijevi magyar nagykövet arról számolt be a Kárpáti Igaz Szó tudósítójának, hogy vélhetőleg elhárult az akadály a vereckei emlékmű megépítésének útjából.

2004. szept. 21. Az Index.hu ismerteti a Magyarok Világszövetségének közleményét. Részlet: "Az MVSZ mindezen túlmenően viszontváddal is illeti a kárpátaljai magyar szervezetet: közleményük szerint a Kovács Miklós vezette KMKSZ 1996 óta nem számolt el azzal a 25 ezer dolláros támogatással, amelyet a Magyarok Világszövetsége a Vereckei-hágóra tervezett emlékmű felállítására adományozott."

2005. szept. 22. Balla D. Károly Verecke szent tehene c. írása a HVG-ben:

Állítólag az Etelközben is hallani lehetett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőinek sóhajtását, amikor a millecentenárium évében az ukrán nacionalisták tevőlegesen megakadályozták a Vereckei-hágóra tervezett emlékmű felépítését. De nem fájdalmas sóhaj volt ám, hanem megkönnyebbült, mert addigra kiderült, a megpályázott és megkapott nagy pénzek semmiképpen sem akarnak felcaplatni a hágóra, sokkal inkább felélésre kellenek itt a völgyben, és bizony baj lenne, ha az elkészült monumentum okán el kellene számolni az elköltött összegekkel. Ám ha nincs emlékmű, akkor nincs elszámolás, mindent rá lehet fogni, no nem a nyuszira, hanem az ukrán nacionalistákra, bizony miattuk mentek pocsékba a súlyos milliók.
Ha az Etelközig elvitte is a sóhaj a pletykát, Budapesten, úgy tűnik, nem hallatszott. Vagy ha mégis, senki sem akart belőle ügyet csinálni. Hogy valami nincs rendben a kréta (márvány?) körül, tavaly derült ki, amikor Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) és Kovács Miklós, a kárpátaljai kulturális szövetségnek az elnöke kölcsönösen dollárezrek elsikkasztásával vádolta egymást a médiában. Utóbbi szerint Patrubányék lenyelték a kárpátaljai árvízkárosultaknak szánt összeget, előbbi állítja, Kovácsék nem számoltak el azzal a 25 ezer dollárral, amelyet az MVSZ gyűjtött és adott át a vereckei emlékmű építésére. Se pénz, se posztó. Csak lepel, amely elfedi az ügyet és az egyéb támogatási tételek sorsát. >>a teljes írás

2007. december 6. - Budapesten kormányzati szinten jelentették be, hogy magyar-ukrán munkacsoport jön létre a honfoglalási emlékmű létrehozásáért. A munkacsoportban a két ország érintett kormányzati szereplői és a művészeti életből felkért szakértők mellett helyet kaptak a kárpátaljai magyarság és a helyi ukrán szervezetek képviselői is.

2008. január 13. - A Kárpátaljára látogató Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar államfő megállapodtak, hogy a Vereckei-hágón megépül a magyar honfoglalási emlékmű, Budapesten pedig az ukrajnai éhínség áldozatainak emlékműve. (Ez utóbbi emlékművet 2009 áprilisában avatták fel Budapesten.)

2008. február 21. - Megkapta a hatósági engedélyt a honfoglalási emlékmű építésének befejezésére a KMKSZ, az építési terület tulajdonosa. (Az avatási ünnepséget a két államfő jelenlétében tervezték.)

2008. március 11. - Oleg Tyahnibok, a Lviv megyei tanács egyik képviselője, a szélsőjobboldali Szvoboda Összukrajnai Szövetség elnöke olyan felhívás elfogadását javasolta, amely felszólítaná a kárpátaljai megyei tanácsot a vereckei emlékmű felavatásának megtiltására. - Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a honfoglalási emlékmű kapcsán is egyre erősödő ukrajnai magyarellenes sajtókampány miatt. - A lvivi (lembergi) megyei tanács felhívásban követelte az ukránokra nézve úgymond megalázó, nemzeti érzéseiket megcsúfoló valamennyi idegen jelkép eltüntetését Kárpátalja területéről.

2008. március 14. - Oleg Havasi, Kárpátalja kormányzója közleményben utasította vissza az emlékmű ellen tiltakozó ukrán nacionalisták állítását, amely szerint az emlékjelre felkerülne Nagy-Magyarország térképe vagy egyéb idegen állami jelkép, egyben cáfolta a radikálisok által terjesztett hírt, hogy az emlékművet március 15-én, Kárpát-Ukrajna kikiáltásának évfordulóján avatnák fel.

2008. márciusában végül is elkészült az emlékmű Matl Péter munkácsi szobrászművész tervei alapján. A szerzői szándék szerint a Kelet és Nyugat közötti átjárót, történelmi kaput kívánja jelképezni. Hét tömbje a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A kapu nyílásába a művész a vérszerződésre emlékeztető márvány oltárkövet helyezett.

Az eredeti elképzelések szerint az emlékművet Sólyom László köztársasági elnök és Viktor Juscsenko adta volna át március 14-én, de az ünnepséget az ukrán fél lemondta. - A Népszabadság március 18-án közzétett felvétele:

2008. március 16. - A honfoglalási emlékmű közelében ünnepélyes keretek közt elhelyezték az 1939-ben állítólag ott agyonlőtt 600 ukrán hazafi (szics-gárdisták) leendő emlékművének alapkövét.

2008. április 14. - Mihajlo Martin, a Kárpátalja megyei tanács elnökhelyettese kijelentette: a magyar emlékmű nem sérthet kegyeletet, mivel hivatalos vélemény szerint nem azon a helyen áll, ahol 1939-ben állítólag kivégezték a Husztra bevonuló magyar hadseregnek ellenálló ukrán fegyvereseket.

2008. április 24. - Viktor Juscsenko államfő sajtókonferenciáján kijelentette, hogy támogatja a vereckei emlékmű építését és a munkácsi turulszobor visszaállítását. Mint kifejtette, ez a gesztus az ukrán nemzet történelme és európaisága iránti tiszteletet példázza.

2008. május 3. "Nemrégiben elhárulni látszottak az adminisztratív és politikai akadályok, Magyarország és Ukrajna a legmagasabb diplomáciai szinten állapodott meg. Az ukrán fél megadta az építési engedélyt (az eredeti tervtől eltérően a turulmadár nélküli változatra), a magyar fél biztosította a pénzt, paripát, fegyvert (utóbbi kettőt persze szimbolikus értelemben) és rohamtempóban elkezdődött az építkezés, hogy Sólyom László és Viktor Juscsenko idei munkácsi bejelentésének megfelelően a két államfő 2008. március 15-én felavathassa az emlékművet. Az örömteli fejlemények azonban újabb konfliktusokat szültek. Újra volt mi körül kiéleződnie a két kárpátaljai magyarságszervezet közötti évtizedes belharcnak: az egyik szervezet sérelmezte, nem is alaptalanul, hogy kezdeményezésüket a másik fél elorozta, a magyar fél miért nem ővelük, hanem amazokkal egyeztet; a másik csapat pedig, ugyancsak jogosan, azt vetette az egyik szemére, hogy ezt a kérdést is saját hatalmi ambíciói felől szemléli, és Verecke ügyét nem a megbékélésre, hanem a magyarság megosztására használja. És újra, minden eddiginél hangosabban hallatták hangjukat az ukrán nacionalista erők. Olyasmire is sor került, ami példátlan Kárpátalja történetében: Ungváron magyarellenes tüntetést tartottak a főleg a megye határain túlról (Galíciából, a lembergi – lvovi – területről) érkezett ukrán nacionalisták, kihasználva az alkalmat, hogy a kárpátaljai ruszinok önszerveződése (szerintük szeparatizmusa) ellen is tiltakozzanak. A vereckei emlékmű elleni egyik fő érvük egyébként az, hogy a helyszínen 1939-ben állítólag ukrán fegyveres ellenállókat, ún. szics-gárdistátak végeztek ki a magyar (később tisztázódott: a lengyel) hatóságok, s az ő emlékük megcsúfolása lenne „az ellenség” emlékjele a hágón. Az események zavart keltettek az ukrán vezetőségben, állítólag az emlékmű sem készült el, így az ukrán államelnök azt jelezte magyar kollégájának, tervezett március 15-i programja nem lesz teljes. Sólyom László hivatala erre lemondta a találkozót, az avatás elmaradt." (Balla D. Károly: A V erecke-ügy. részlet. A teljes írás a pozsonyi Új Szóban jelent meg.)

2008. június 20. - Ukrán nacionalista fiatalok csoportja ukrán címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő márványtáblát szerelt fel a vereckei magyar emlékműre. Az ungvári magyar főkonzul kérte, hogy távolítsák el a táblát és a címert. A Szvoboda szövetség kárpátaljai szervezetének tagjai rendezvényt tartottak az emlékműnél, amelyet a "magyar nép vezeklésének emlékművévé" kereszteltek át. Az esemény alkalmából Kirilo ungvári és kárpátaljai ukrán pravoszláv püspök misét celebrált az 1939 márciusában kivégzett kárpáti szics-gárdistákért.

2008. június 22. - A nacionalista Szvoboda szövetség kárpátaljai megyei szervezete nyilatkozatban követelte az ukrán hatóságoktól az emlékmű és a munkácsi vár turulos oszlopának lebontását, valamint a magyar nemzeti zászlóknak a kárpátaljai magyarlakta települések közintézményeiről való eltávolítását.

2008. július 2. - Ukrán nacionalista szervezetek, köztük a Szvoboda és a Proszvita szövetség Kárpátalja megyei szervezeteinek vezetői beadvánnyal fordultak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Belügyminisztérium kárpátaljai részlegeihez és a helyi ügyészséghez a vereckei emlékműre helyezett ukrán állami jelképeket eltávolítók megbüntetését követelve.

A rossz szájízzel párosuló felavatásra végül nem az elsőszámú állami vezetők közreműködésével, hanem sokkal alacsonyabb szinten és majdhogynem titokban került sor, az esemény fajsúlyához méltatlanul kis számú közönség jelenlétében. Az MTI beszámolójából:

2008. július 21. - A Vereckei-hágón felavatták a magyar honfoglalás emlékművét és mellette az úgynevezett kárpáti szics-gárdisták emlékjelét. A magyar emlékművet Bársony András kijevi magyar nagykövet, az emlékjelet Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója avatta fel. Az ünnepségen jelen volt Matl Péter munkácsi szobrász, a mű alkotója, Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete és az UMDSZ vezetői. Az emlékművet építtető KMKSZ nem képviseltette magát az avatáson, amelyre a kárpátaljai magyar sajtóorgánumok nagy része sem kapott meghívót.

Az emlékmű közvetlenül a felavatás után:

2008. július. 8. Rég hallatott magáról az Alkarpatraz. Most azonban egy kedves és szellemes akcióval jelentkeztek. Belső szerzői körük részére meghívásos pályázatot hirdettek, és a minap közzétették az eredményét. A felhívás így szólt: "Alkossatok vizuális költészeti művet a felépült vereckei emlékmű ihletésére, az Alkarpatraz szellemiségének megfelelően." A Varacka című díjnyertes művet felvitték az emlékjelhez és kis performance keretében elégették.

A digitális másolatok szabadon terjeszthetők, sőt, minden felhasználó egy különleges juttatásban is részesülhet: "teljesen ingyenesen kiszippanthatja a Föld légköréből a Varacka elégetése közben keletkezett gázokat". - Hát akkor: belégzés indul. Egészségünkre!

2009. március 8. - Ismeretlen tettesek súlyosan megrongálták a honfoglalási emlékművet. A magyar Külügyminisztérium megdöbbentőnek és felháborítónak tartotta a rongálást, s a minisztériumba kérette az ukrán nagykövetet.

"Hát persze szörnyű, meg fúj, meg gyalázat, meg tiltakozunk... De... De egyfelől talán egy szerény obeliszk nem váltana ki olyan indulatokat, mint ez a megalomániás kőkolosszus, másfelől pedig - és vessék rám jó magyarjaink az összes Verecke-környéki követ - nekem,  ha nem lennének rajta ábrák meg betűk, csak szép csíkok és foltok, színesben sokkal jobban tetszene." (BDK.BLOG.HU)


2009. március 16. - Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója kijelentette: személyesen felügyeli a kárpátaljai magyar emlékművek megrongálása és meggyalázása ügyében folyó nyomozást, s döntött a vereckei emlékmű és az Ungvár főterén álló Petőfi-szobor őrzéséről.

2009. május 24. - Az ungvári és a beregszászi magyar főkonzulátusok munkatársainak részvételével megkezdődött a meggyalázott és megrongált emlékmű helyreállítása.

2009. június 11. - Kárpátalján az ügyészség megszüntette a bűnügyi eljárást a honfoglalási emlékmű márciusi meggyalázása és megrongálása ügyében, mivel a hatóság szerint az elkövetők nem sértették meg a közrendet.

2009. augusztus 30. - Ismeretlenek ismét meggyalázták a magyar honfoglalási emlékművet, felgyújtották az oltárkövét.

2010. április 4. - Ismeretlen elkövetők gázolajjal öntötték le az emlékművet, és meggyújtották. A lángokban elégtek a koszorúk, az oltárkő egyik oldalán lévő kereszt szétporladt.

2010. október 16. - A magyar kormány az emlékmű bizonytalan jogi helyzetének rendezését elősegítendő a KMKSZ-nek adta át a Vereckei Magyar Honfoglalási Emlékművet. (Az építmény hivatalosan nem minősül emlékműnek, jogállása azóta is rendezetlen.)

2011. február 19. - Ismét felgyújtották az emlékművet. A rendőrség őrizetbe vette a szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezetének három, rongálással gyanúsítható vezetőjét. 21-én a bíróság szabadlábra helyezte és csoportosan elkövetett garázdasággal vádolta meg őket. A KMKSZ a gyújtogatást a kárpátaljai magyarság ellen irányuló cselekedetként értékelte.

2011. augusztus 24. A független Ukrajna 20. évfordulóján az ukrán címer szimbólumát szerelték az emlékmű tetejére a szélsőséges Szvoboda párt tagjai.

Mint a párt kárpátaljai szervezetének sajtószóvivői irodája a zakarpattya.net.ua ungvári hírportálon csütörtökön közzétett nyilatkozatában közölte, a Szvoboda 2011. augusztus 24-én, az ukrán függetlenség napján a Vereckei-hágón, "a Kárpát-Ukrajnát védők kivégzésének helyszínén emlékezett meg az ukrán hősökről". Az ünnepi rendezvény keretében a résztvevők "a hágó legmagasabb pontján elhelyezték Ukrajna állami címerét" – olvasható a közleményben.

Nyilatkozatához a Szvoboda fényképeket is mellékelt, amelyeken jól látható a honfoglalási emlékmű tetejére rögzített, háromágú szigonyt ábrázoló, fémből készült ukrán állami címer és a rendezvény tucatnyi résztvevője, akik kezükben pártzászlókat és ukrán nemzeti lobogókat tartanak, közülük többen az emlékmű kiszögellésein állnak. Az egyik képen az látható, amint egy pravoszláv pópa megáldja a magyar emlékműre szerelt ukrán címert. Az emlékművön jól kivehetők a fehér festékkel korábban rámázolt horogkeresztek nyomai.

A Szvoboda közleménye emlékeztet rá, hogy két évvel ezelőtt már tartottak hasonló rendezvényt a vereckei magyar emlékműnél, s akkor az emlékjel oldalára rögzítettek ukrán állami címert.

2011. augusztus 27. Balla D. Károly: A vereckei botránykő:

Ha lenne Kárpátalján tényfeltáró újságírás (mint ahogy nincs), s ha lennének pártatlan tényfeltáró újságírók (mint ahogy nincsenek), akkor aligha adódna számukra hálásabb téma, mint a vereckei honfoglalási emlékmű hiteles története. Ennek nyilván azzal kellene kezdődnie, hogyan vették rá annak idején, ezerkilencszázkilencven valahányban egy hegyvidéki község vezetőségét, hogy földterületet adjon el egy magyar szervezetnek, majd azzal kellene folytatódnia, hogy a meg nem kapott megfelelő engedélyek ellenére tetemes magyarországi és nyugati támogatásokkal hogyan indult meg az építkezés, s hogyan könnyebbültek meg az építtetők, amikor az ukrán nacionalisták rombolásukkal megakadályozták az emlékmű befejezését, mert így nem kellett elszámolni az elúszott sok nullás összegekkel.
    Egy tényfeltáró riport nyilván pontosan nyomon követné, hogyan változtak az évek során az emlékművel kapcsolatos tulajdonviszonyok, milyen szerepet játszott ebben a magyar állam (s annak külképviselete), az ukrán közigazgatás, a magyarságszervezetek. Melyik adás-vétel, tulajdon-átruházás, ajándékozás mennyire volt szabályos, melyik felavatás és újraavatás mennyire volt hivatalos, ki által kapott hitelesítést (vannak-e jegyzőkönyvek, s azok mit tartalmaznak). Egyáltalán: valójában mi a monumentum mostani jogi státusa. Félek, ebben a kérdésben kevesen látnak tisztán – ami nem csupán a helyzet bonyolultságának köszönhető, hanem annak is, hogy ez az ügy a diplomáciai és jogi csűrcsavarok, a háttérben kötött alkuk, s feltételezésem szerint – ne felejtsük el, hol élünk – a nem teljesen legális pénzmozgásokhoz kapcsolódó érdekek miatt kuszálódott össze.
    Ha pedig meglennének Kárpátalján egy megfelelő szociológia hatásvizsgálat feltételei (illetve létezne az erre irányuló igény), akkor egy alapos tanulmány szakszerű aprólékossággal feltárhatná, milyen társadalmi viszonyok és milyen politikai történések eredményezik a verecke körüli folyamatos botrányt, az emlékmű ellen felcsapó ukrán nacionalista indulatok milyen összefüggésben állnak éppen a fentebb említett jogi és pénzügyi tisztázatlansággal, az emlékmű mögött álló politikai és érdekvédelmi erők magatartásával, illetve azzal az átgondolatlan magyarországi nemzetstratégiával, amelynek biliárdasztalán a kárpátaljai magyarság golyóbisa a pártérdekek dákóitól lökdösve vergődik kiszámíthatatlan kényszerpályáján.

 

2012. január. 25. A KMKSZ kezdeményezése nyomán felvette a vereckei magyar honfoglalási emlékművet a helyi jelentőségű emlékművek jegyzékébe a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal kulturális főosztálya. A hivatalos eljárásban a területileg illetékes Volóci járási tanács (közgyűlés) és a járási állami közigazgatási hivatal kérelmezte az illetékes megyei hatóságnál a vereckei magyar emlékjel műemlékként történő elismerését.

2012. február 3. Hatályon kívül helyezte az első fokú bíróság ítéletét és új tárgyalást rendelt el a vereckei magyar honfoglalási emlékmű egy évvel ezelőtti felgyújtása ügyében a Kárpátalja megyei fellebbviteli bíróság - adta hírül pénteken az ungvári ua-reporter.com internetes hírportál.

A volóci járási bíróság 2011. október 25-i határozata ellen a vereckei emlékmű felgyújtásáért elítélt Ruszlan Polivkának, a szélsőséges Szvoboda (Szabadság) párt kárpátaljai szervezete helyettes vezetőjének az ügyvédje nyújtott be fellebbezést. A fellebbviteli bíróság a védő érveinek meghallgatása és az ügy részleteinek vizsgálata után csütörtökön úgy döntött, megsemmisíti az első fokú ítéletet és visszautalja az ügyet a járási bírósághoz azzal, hogy más összetételben végezze el az új vizsgálatot.

Az orgánum szerint a Volóci járási bíróság számára nem marad más hátra, mint "kijavítani" az általa elkövetett hibákat és törvényes kereteken belül igazságos ítéletet hozni, vagyis az összes körülményt mérlegelve megállapítani, bűncselekményt követtek-e el a Szvoboda párt tagjai, amikor tüzet gyújtottak a vereckei emlékművön.

A magyar fél – a gyújtogatókat feljelentő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) – annak tudatában, hogy nem tudja bizonyítani az emlékjel törvényességét, nem jelent meg a "szvobodások által lefizetett bíróság" által lefolytatott tárgyaláson – fogalmazott a hírportál.

A volóci járási bíróság tavaly októberi ítéletében bizonyítottnak látta, hogy az emlékmű elleni gyújtogatásban részt vett három vádlott – Oleg Kucin, Ruszlan Polivka és Tomas Lelekacs – 2011. február 19-én hajnalban előzetesen beszerzett üzemanyag és gumiabroncsok meggyújtásával előre megfontolt szándékkal rongálta meg a KMKSZ tulajdonát képező honfoglalási emlékművet a Vereckei-hágón. A bíróság Polivkát három év szabadságvesztésre ítélte csoportosan elkövetett garázdaságért, de az ítélet végrehajtását másfél évre felfüggesztette. Két társát az amnesztiáról szóló törvény alapján a testület – kiskorú gyermekeikre való tekintettel – felmentette a büntetőjogi felelősségre vonás és büntetés alól.

2012. április 17-i MTI-hír:

Ismét meggyalázták a magyar honfoglalási emlékművet a kárpátaljai Vereckén, ahol ismeretlenek ezúttal ukrán nemzeti színű – kék és sárga – festékkel szórták be az emlékjel felületének nagyobb részét.

A magyar emlékmű legújabb meggyalázásáról a Vereckei-hágóra kiránduló turisták értesítették hétfőn a kárpátaljai magyar médiát. Az emlékjel Kárpátalja felőli oldalára az elkövetők ugyancsak ukrán nemzeti színekkel a következő feliratot pingálták: „Ez itt Ukrajna – jegyezd meg, idegen!”

Bő egy éven belül ez már a negyedik támadás a magyar honfoglalási emlékmű ellen. Tavaly februárban a szélsőséges Szvoboda (Szabadság) Párt Kárpátalja megyei szervezetének három vezetője benzin és gumiabroncsok felhasználásával gyújtott tüzet a terméskővel burkolt vasbeton létesítményen. Alig egy hónappal később ugyancsak ukrán nacionalisták fehér festékkel horogkereszteket mázoltak az emlékműre, majd augusztusban, az ukrán függetlenség napján ukrán állami címert szereltek az emlékjel tetejére. A múlt év végén a területileg illetékes bíróság az emlékmű egyik gyújtogatóját első fokon másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, a másik kettőt felmentette. Néhány hónapja az illetékes Kárpátalja megyei állami hivatal műemlékké nyilvánította a vereckei magyar honfoglalási emlékművet.

2012. augusztus 14-i MTI-hír (részlet):

Ismeretlenek újból meggyalázták a honfoglalási emlékművet a Vereckei-hágón, a magyarokra nézve sértő feliratokat mázolva az emlékjelre - adta hírül kedden a karpatalja.ma beregszászi hírportál.

A híroldal szerint az esetről egy turistacsoport tájékoztatott, amely a múlt szombaton, azaz 2012. augusztus 11-én kereste fel az emlékművet. A látogatókat a honlap által közölt fényképek tanúsága szerint a "Halál a magyarokra" és az "Ez itt Ukrajna" feliratok, valamint ugyancsak az emlékjel oldalára pingált, stilizált önkényuralmi jelképek fogadták. A cikk emlékeztetett rá, hogy a honfoglalási emlékművet csak néhány hete tisztították meg az előző rongálás során rámázolt festéktől.

2012. augusztus 31-i MTI-hír (részlet):

Három héten belül másodszor rongálták meg a magyar honfoglalási emlékművet a Vereckei-hágón, az ismeretlen elkövetők ezúttal az emlékjel egyik sarkát bontották meg, és jelzőtáblákat tettek tönkre.

A magyar emlékműnek az elmúlt napokban történt megrongálásáról Tóth István, Magyarország beregszászi konzulátusának főkonzulja pénteken tájékoztatta a kárpátaljai magyar sajtót. Elmondása szerint az emlékjel és a hozzá tartozó feliratos jelzőtáblák károsodását egy nappal korábban észlelte, amikor a honfoglalási emlékműnél járt.

Az ungvári televízió magyar szerkesztőségének stábja pénteken a helyszínen forgatott az emlékművet ért legújabb rongálásról. Kovács Géza főszerkesztő az MTI érdeklődésére telefonon elmondta, hogy ottjártukkor még frissek voltak az emlékjelen a rongálás nyomai, és látható volt az abból származó törmelék is. Azt is közölte, hogy az elkövetők leverték a magánterületre figyelmeztető, oszlopokon elhelyezett négy kétnyelvű tábla egyikét, a másik három jelzésen pedig olvashatatlanná tették a feliratot.

Három héttel ezelőtt valakik a Halál a magyarokra! és az Ez itt Ukrajna! feliratokat festették a magyar honfoglalási emlékmű oldalára.

2012. október 10.

Az emlékművet a sorozatos rongálásokat követő felújítása után okt. 10-én Vereckén "újraavatta" Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, aki rövid megbeszélést folytatott Kárpátalja megye vezetőivel is.

Az MTI tudósítása szerint a honfoglalási emlékmű helyreállítási és új oltárkövének avatási ünnepségén Kövér László több száz ember előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: "Verecke a magyar lélekben az útkeresés és a hazatalálás jelképe, bizonysága annak, hogy a jól megtervezett út mindig célba visz. Bizonysága annak, hogy ami ma még álom, az holnap valóság lehet." Fontosnak nevezte a múlt örökségének a megőrzését, mert - mint fogalmazott - "megőrzött múltunk története sokat elárul arról, hogy mit gondolunk magunkról, mert az számottevően befolyásolja tetteinket".

Szerény megjegyzésként annyit, hogy Kövér László képes beszédével – „ami ma még álom, az holnap valóság lehet” – nem az a baj, hogy lapos közhely, hanem az, hogy úgy is értelmezhető, mint az elvesztett haza visszaszerzését célzó „nemzeti álomra” való utalás. Ismerve a politikus nézeteit és látva azt, hogy ma Magyarországon állami szinten folyik a Horthy-korszak restaurációja, nem tűnik teljesen megalapozatlannak a feltételezés, hogy a fenti megfogalmazás voltaképp az irredenta törekvések beteljesíthetőségére utal. Az ilyen célzások pedig nem csillapítják, hanem sajnos inkább felszítják az indulatokat és megalapozni látszanak az ukrán nacionalisták részéről megfogalmazott vádat, miszerint a vereckei emlékmű nem annyira a múltbéli honfoglalásnak, hanem a mai területi igényeknek a szimbóluma. Így hát számomra nem kétséges, hogy lesznek újabb rongálások. És lehet majd időről időre a főpolitikusoknak ide jönni újraavatni – különösen így, kampányidőszakban.

2013.

2013. május 18. A Kárpátalja.ma c. portál összefoglalót közöl bizonyos újabb fejleményekről, a dohogó stílusú mondatokat kihagyva a tények lényegében ezek:

Riasztó hírt közölt tegnap a galinfo.com.ua. A galíciai portál szerint a Lembergi Megyei Tanács képviselői le akarják rombolni a Vereckei-hágón „a magyar soviniszták" emlékjelét.

A javaslattal állítólag Osztap Sztahiv, a nacionalista Szvoboda párt megyei tanácsi képviselője állt elő. „A Vereckei-hágón, Lemberg és Kárpátalja megyék határán áll a magyar soviniszták által felállított emlékjel, ami megengedhetetlen" – jelentette ki. Sztahiv hozzátette, hogy a kárpátaljai félnek nincs pénze, hogy felszámolja ezt az emlékjelet, ugyanakkor Ukrajna feldarabolásakor Magyarország elfoglalja Kárpátalját erre a „határjelre" összpontosítva. A képviselő ezért felszólított, hogy találjanak pénzt, és segítsenek a kárpátaljai félnek lerombolni a „sovinizmusnak ezt az emlékművét", melyet közlése szerint illegálisan és engedélyek nélkül állítottak fel, s amely ezenkívül „megosztja Ukrajnát".

A galinfo.com.ua végezetül emlékeztet, hogy korábban beszámolt arról, miszerint „a magyarok erre a helyre hordják a turistáikat, és azt mondják nekik, hogy ez az ő etnikai területük". (...)

Az olvasó jogosan teszi fel a kérdést, hogy a Lemberg megyei önkormányzatnak mi köze Kárpátaljához, miért nem a saját megyéje határain belül „ukránosítanak" kedvükre, ha akarnak, hisz bizonyára akadna még teendő ezen a téren Galíciában is. De jusson eszünkbe, hogy egyes elemzők már közvetlenül a választások után megjósolták a nacionalistáknak ezt az „expanzióját", ezeket a távoli portyákat. Egy dolog ugyanis ellenzékből szidni az éppen hatalmon levőket, s egészen más többségbe kerülve kormányozni, vagy legalábbis megpróbálni szembeszegülni a Kijevből irányított állami adminisztrációval, s megvalósítani valamit a választási ígéretekből. Régi politikai trükk a sikertelenség vagy a tétlenség elleplezésére külső ellenséget keresni, amely elterelné a választó figyelmét a belső gondokról. Ráadásul a magyarokat lesovinisztázni amúgy is kedvenc foglalatossága az ukránság ezen önjelölt bajnokainak, akik mindenben a külső ellenség(ek) kezét látják.

(...) az ugyancsak galíciai zaholovok.com.ua portál közölte Gajdos Istvánnak, a Régiók Pártja (PR) parlamenti képviselőjének, a törvényhozás emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottsága titkárának, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökének a Szvobodás kirohanáshoz fűzött kommentárját.

(...) „Az emlékmű a Vereckei-hágón a Kelet és a Nyugat közötti kaput szimbolizálja. Óvni kell azt mindannyiunknak – ukránoknak, magyaroknak, oroszoknak és románoknak is –, minden nemzetiségnek. Ez történelem. A magyarok számára ez kétségtelenül értékes emlékmű. Gyakran keresik fel turisták, és érdeklődnek a történelem iránt. Felháborít a képviselő bejelentése, felhívása, hogy pénzügyileg segítsenek a kárpátaljaiaknak lerombolni az emlékművet. Számomra eleve érthetetlen, hogyan képzelik a szvobodások az Európába vezető utat ilyen kijelentésekkel és megnyilvánulásokkal" – nyilatkozta többek között a képviselő.

 

A Vipera Nyúz kekecblogból:

Felszentelt biztonsági kamerák Vereckén

A sok szenteskedéstől a viperának mér félrehord a szeme, ideje pápaszemes kígyóvá előlépnie…

kameraTeljes természetességgel vettem tudomásul a képszövegben közölteket az MTI honlapján: ugyan miért ne lehetne felszentelni egy biztonsági kamerát. Pláne hármat. Nekem mégis szentségtelen gondolataim támadtak, épp kezdtem volna morfondírozni azon, hogy ez a csúf emlékmű az eddig ráfordított magyar milliókon túl vajon kiérdemli-e ezt az újabb tisztességet, s hogy jól sejtem-e: eléggé röhejes, ha magyarországi államtitkár-helyettes és ungvári főkonzul már nem emlékművet, hanem biztonsági kamerát avat Kárpátalján. Mert bár a szentelést botor módon félreolvastam, de az avatás államhivatalnoki és diplomáciai szinten mégiscsak lezajlott. Igen, ez azért, valljuk be, pitiánerségre valló közéleti aktus. Kacagni mégsem ezen kezdtem, hanem a hír utolsó mondatán:

A kamerák felvételeit az ungvári magyar főkonzulátuson és a KMKSZ központi irodájában folyamatosan látják és rögzítik.

Nahiszen!

Folytatása minden bizonnyal következik.

Kárpátalja - általános ismertető| földrajz-népesség | történelem | kárpátaljaiság

Különösebb szorgalom és szenvedély nélkül, de egy ideje gyűjtögetem a háború előtti Ungvár képeit: ha valahol ilyenre bukkanok, általában lementem. Össze is állt egy egészen szép, de egyelőre sem időrendben, sem pedig téma szerint nem rendezett kollekció. Javát még régebben elhelyeztem egy „üres” weblapomon – meglehetősen kezdetleges formában. Most alaposan kicsinosítottam az oldalt, bekötöttem rendszerembe, feltettem rá a városhoz kapcsolódó néhány szövegemet, továbbá sok linket – és jó pár újabban talált képet is. Íme, így fest a cirka 60 képet bemutató honlap, egy kis ízelítő a kárpátaljai magyarok kedves városáról: Ungvár – Ужгород - Унгвар

Kárpátalja Ukrajna dél-nyugati régiója. Területe 12 800 km2. Megyeszékhely: Ungvár. A kárpátaljai magyarok lélekszáma 250 ezer, részarányulk a megye összlakosságában cirka 12 %. A terület egyéb nevei: Kárpát-Ukrajna - Kárpátontúli terület - Zakarpattya. Felső-Tiszahát - Kárpátaljai magyarok - magyarság - kisebbség magyar nemzetiség - Ukrajna - történelem - Tisza - Magyarország
Kárpáti limerikek
Kárpátalja (linkek)
Kárpátalja Blog
Kárpáti Vipera Nyúz
Kárpáti Igaz Szó
Kárpátaljai magyar irodalom
Kárpátalja téma
Kárpátalja könyv
Kárpátalja ez-az
Vereckei honfoglalási emlékmű + fotók
Kárpátalja vers
a Kárpátalja Blog frissei:
a BDK BLOG frissei:

 

 


KÁRPÁTALJA - főoldal | Kárpátaljai térképek magyarul | | kárpátaljai újság: Kárpáti Igaz Szó | ki a legjobb SEO-mester Kárpátalján

Az UngParty portál weboldalai tematikus szájtok, amelyek témájuk kifejtése mellett keresőmarketing célokat is szolgálnak, így részt vesznek a kreativitásra és a minőségi honlap-tartalmak összefüggéseire épüló honlapoptimalizáló és linképító tevékenységemben. A honlapok keresőoptimalizálásban a Google-szempontok sokrétű érvényesítését tartom szem előtt, a linkhálózat felépítésben pedig olyan webrendszer megalkotására törekszem, mely lehetővé teszi ezt: google keresés első hely a kulcsszavas találatok rangsorában.
© bdk 2012