BDK – Balla D. Károly

< elérhetőségeim | fontos oldalaim | főblogom | üzenet nekem  >

bdk-balla-d-karoly

bdk – balla d. károly – posztumusz piréz író

Becsületes nevem BDK, de Balla D. Károly név alatt bujkálok az irodalmi berkekben, mint a legaktívabb posztumusz író. 30 könyvet követtem el, mostanában inkább a weben hemzsegek mint piréz blogfő nemes és önkéntes mérvadó. És ha már szerencsémül adatott akkor haldokolni e fizikai világban, amikor a Gutenberg-galaxis Neumann-univerzummá tágul, élek a lehetőséggel, hogy digitalizáljam és virtualizáljam magam: halálom után szövegállomány szeretnék lenni. Rólam többet: BDK | Részletes életrajz  | Önélet


bdk-manzardor

Balla Dé a Duna TV-ben

A Duna TV 41 perces portréfilmet készített rólam 2007-ben. Fontos év volt az! Ötvenedik születésnapon alkalmából akkor hajtottam végre sikeres virtuális öngyilkosságot (lásd alább részletesebben), s abban az évben lettem piréz. Az Egy manzárd-őr feljegyzései c.  film naplósorozatom címét vette át. Hosszan beszélek benne főleg  különböző írói meg internetezős és kisebb részt magánéleti dolgokról, elhangzik sok aforizmám, de vers, regény- és esszérészlet is. Jól sikerült anyag, szokásomtól eltérően kevéssé vagyok benne maníros,  kihozták belőlem az őszintét: Portréfilm rólam, 2007


kő és árnyék - versek

Legutóbbi verskötetembe 33 év terméséből válogattam be a 200-nál is több legjobbnak gondolt költői opuszt. A könyv egy furcsa kiadói konstrukció miatt kereskedelmi forgalomba nem kerül (csak könyvtárak és társadalmi szervezetek, hivatalok kaptak belőle), ezért is kezdtem el verseit a weben érhetővé tenni a Balládium Blogban.  2015 tavaszára még félszázig sem jutottam… Címek szerint kilistázva a már olvashatókat itt találod: >> Kő és árnyák // Korábbi könyvem, a Tejmozi regény posztmodern gesztusból fogant, mégis vallomásos aparegény lett belőle. // Utolsó esszékötetemben sokakat ingerelve magyarul beszélő magyarokat emlegetek. További részletek >> KÖNYVEIM


bdkblogA BDK napi BLOGban teszem közzé friss jegyzeteimet. Ez élcelődéseim, internetes akcióim, dohogásaim, játékaim színtere, itt írok filmekről, irodalomról, művészetről, de témám a közélet és politika is. Figyelem az internetet, tűnödöm a web lehetőségeiről, számot adok halálaimról. | Újabban számos más blogot is indítottam, de a főblog lehetőséget ad olvasómnak arra, hogy másutt írt frisseimet is megtalálják: blogom jobb hasábján ott sorakoznak az új posztok linkjei. Aki tudni akar rólam, itt követ – és itt mondhat véleményt hozzászólásaiban: BDK BLOG


tejmozi - regény, könyvTejmozi című regényem egy posztmodern szövegjátékban fogant. 2004-ben arra kértem idegen nyelveket is beszélő kollégáimat, hogy valamely kortárs prózaműből fordítsanak le számomra egy-egy általuk fontosnak tartott mondatot. Harmincan reagáltak felkérésemre és 19 nyelvből 53 szövegrészt tolmácsoltak számomra. Ezek felhasználásával én hosszú elbeszélést írtam. Aztán kimetszettem a vendégmondatokat és ezzel egy tömörebb novellát kaptam, amely azonban magán viselte az inspiráló mondatok hiányát. Később a szöveget regénnyé fejlesztettem: vallomásos aparegény lett a multi-kulti szövegjátékból. A Magvető 2010-ben adta ki, külön blogot szenteltem neki: Tejmozi – könyv, regény


bdk posztumusz2007-től vagyok posztumusz író. 50. születésnapomon sikeres virtuális öngyilkosságot követtem el. Azóta minden posztumusz… A sokak számára érthetetlen posztmodern írói gesztuson túl ennek az akciónak igen komoly irodalomtörténeti háttere is volt, Szembesülés c. regényem is ezt készített elő, amely egy kritikusom szerint „nem mű, hanem emlékmű (…) megalkotása nem a szó hagyományos értelmében vett írás, hanem inkább performance. … míg a performance-művész fizikai jelenlétével, testének műtárggyá, jellé alakításával sokkolja közönségét, addig Balla D. éppen a jelenlét, az (ön)azonosság minden formájának felszámolásával gyakorol gesztust: követ el virtuálisan rituális öngyilkosságot.” – bővebben: BDK posztumusz


pirez - pirézek2007-ben lelkiismereti okokból piréznek nyilvánítottam magam, bizonyos mértékben elindítva vagy legalábbis megelőzve azt, hogy a pirézekkel szembeni ellenszenv nyilvánosságra kerülését (Tárki 2006, 2007) követően a fogalom a kirekesztés, az idegengyűlölet elleni fellépés szimbólumává vált. Piréznek lenni annyi – vallom azóta -, mint szembefordulni az előítéletekkel. Annyi, mint a másságot értéknek tekinteni, a hátrányosan megkülönböztetett kisebbségekkel elvi alapon szolidaritást, ha kell: ezonosságot vállalni. Piréznek lenni annyi, mint szemébe röhögni az összes fajvédőnek, rasszistának, antiszemitának, sovinisztának, nácinak. Piréznek lenni annyi, mint átélni a szabad identitásgyakorlás felemelő érzését. – A piréz mivolttal kapcsolatos bizonyos írások itt érhetők el: Pirézek – Piréz blog | Illetve van egy ilyen webhelyem is: Egy piréz Kárpátalján


 

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.