Virtuális könyv – virtuális könyvbemutató

A virtuális könyv a róla alkotott vélekedések összessége révén képződik meg; nem megjelenik, hanem létrejön, nincs létező szövegteste, de van létező virtuális valósága.

Az ungvári Vár utca 8. alatti Manzárdból az internetre felmenekített Pánsíp Irodalmi Szalon hat kollektív interjú és egy internetes konferencia mellett két virtuális könyvbemutatóval írta be nevét a digitális irodalom történetébe. Mielőtt a bemutatókról írnék, lássuk:

mi a virtuális könyv?

Ennek a  forradalmi újításnak lényege abban áll, hogy értelmezésemben a virtuális könyv mint olyan merőben különbözik az e-könyvek bármilyen formájától. Az elektromos, digitális, online stb. könyvek közös tulajdonsága, hogy van szövegtestük, amely megjeleníthető, amely olvasható és a kár ki is nyomtatható. A virtuális könyvnek azonban nincsen hagyományos értelemben vett szövege, továbbá pedig létezése csupán és kizárólag a virtuális térben, valóságban ragadható meg, onnan kiemelni lehetetlen – egy ilyen kísérlet során a virtuális könyv megszűnnek virtuális könyvként létezni.

Amit tehát tárgyalunk, az nem elektronikus, nem digitalizált, nem internetes, nem hálózati, nem lemezen,  pendrive-on vagy más adathordozón elhelyezett, nem .pdf vagy más létező formátumban megjeleníthető – hanem virtuális, a szó eredeti értelmében. Tehát:  nem valóságos, hanem imaginárius, nem fizikailag létező, hanem képzetes, lehetséges.

A virtuális könyv a róla alkotott vélekedések összessége révén jön létre.

A régi UngParty NetCafé Pánsip-szalonjában a megfelelő aloldalon ez a meghatározás és leírás olvasható:

virtualis-konyv-kiado

A virtuális könyvbemutatók nyitó oldala régi honlaprendszeremben

Virtuális könyv: Olyan könyv, amely csupán és kizárólag a virtuális térben nyeri el létezését, onnan nem emelhető ki. Ezt nem törvény vagy szabály tiltja, hanem a lényegéből fakad, mint ahogy a felhő lényege is saját felhőségében foglaltatik: amint lecsapódik vagy feloszlik, már nem felhő többé, hanem eső, hó, jég – vagy láthatatlan páratartalom. A ~ is ugyanígy megszűnik önmaga lenni saját életterén kívül.
A ~ nem csupán minden nyomtatott társától különbözik élesen – ugyanígy nem téveszthető össze semmilyen digitális kiadvánnyal vagy e-bookkal sem, nem is hasonlít rájuk, lényegét illetően különbözik tőlük, azoknak ugyanis van valamilyen szövegteste (ha digitális jellegű is), amelyet akár ki is lehetne nyomtatni – míg ilyennel a ~ nem rendelkezik. A hiányzó szövegtesten kívül azonban a ~ szinte az összes többi olyan tulajdonsággal rendelkezik, mint hagyományosabb társai. A ~nek van szerzője, címe, szerkesztője, összeállítója – és természetesen kiadója is. Van borítója, hátlapja, utóbbin a szerző fotója és a nyúlfülnyi farkszöveg (vagy hogy is). Továbbá: a ~ katalogizálható, szerepeltethető a legkülönfélébb bibliográfiákban; ennél is fontosabb, hogy lehet rá hivatkozni, utalni rá, illetve akár idézni belőle, szerepeltetni lábjegyzetekben és irodalomjegyzékekben. Lehet továbbá reagálni rá, írni róla rövid ismertetést, hosszabb kritikát vagy terjedelmes tanulmányt. Feldolgozható keletkezéstörténete, elemezhető tartalma, formája, stílusa. Lehet róla beszélni, interjút adni, vitát folytatni, konferencia témájául kitűzni. Szolgálhat szakdolgozat, diplomamunka vagy doktori értekezés témájául. Lefordítható más nyelvekre, készülhetnek belőle adaptációk. Érhetik elismerések, adhatók rá díjak, beleértve a legmagasabb virtuális díjakat is.

A virtuális megjelenését virtuális könyvbemutató teszi visszavonhatatlanná.

Virtuális könyvbemutató: olyan világhálós esemény, amelynek során a virtuális könyv bemutatásra kerül. Helyszíne valamely internetes honlap. Résztvevők: a kiadó képviselői és munkatársai; a könyv szerkesztője, a kézirat gondozásában és megjelentetésében, valamint a könyvbemutató megszervezésében szerepet vállaló szakemberek; a szerző; továbbá meghívott írótársak, akik bemutatják a könyvet: elmondják gondolataikat róla, ismertetik tartalmi, formai, stiláris sajátságait, rámutatnak jelentőségére, szólnak várható fogadtatásáról stb. Szükség esetén természetesen idéznek a könyvből, utalnak konkrét szöveghelyekre. Megszólalásaik egyaránt lehetnek szakmai expozék és/vagy személyes hangú felszólalások. Elképzelhető egyes részletek felolvasása-előadása is színészek vagy a pályatársak, barátok részéről.
Szót kapnak a kiadó munkatársai, a szerkesztők, lektorok és más közreműködők, beszélnek a kézirat keletkezéséről, a kiadás szükségességéről, a kiadó további terveiről, netán magáról a szerzőről, aki a végén maga is szót kaphat, vallhat műhelytitkairól. A bemutatót követően a résztvevők a sajtó rendelkezésére állnak, majd kötetlen beszélgetés és végül virtuális fogadás következik.

A Pánsíp-szalonban ezek a könyvbemutatók a maguk teljes szervezettségében és komolyságában két alkalommal is megestek 2003-ban olyan jeles írótársak, kritikusok és tudós elmék aktív közreműködésével, mint Dalos György, Fekete J. József, György Péter, Nógrádi Gábor, Petőcz András, Váncsa István – hogy csak néhányukat említsem.  A sok tekintetben már elavult honlapon a vissza már csak bajosan követhető aktuális kommentek hiányában is még jól böngészhető a teljes anyag az előzetes hírektől, megtekinthető könyvborítóktól és és olvasható fülszövegektől kezdve az írótársaknak a bemutatón elhangzott méltatásain és a műrészleteken át a dedikálásig és az igen fényűző és nagy formátumú fogadásokig bezárólag.

A virtuális könyvkiadó

Bár a könyvbemutatóknak és maguknak a könyveknek volt némi szakmai visszhangja és sajtónyilvánossága is, nem keltettem velük akkora feltűnést, mint szerintem az ötlet megérdemelte volna. De hát akkor még nem volt Facebook, közönséget toborozni leginkább levelezőlistákkal lehetett – és nyilván én sem voltam eléggé agilis.


 

Olvasd el ezt is:

liberall

A virtuális könyvek kiadója – Liber-All logó


az arany könyvtől a virtuális könyvigvirtuális szerver kiadó ungvár

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.