Szépen alakul a múlt év novemberében nyitott “írói segédblogom”, a PraePost nézettsége. A blog egészét eddig közel négyezer egyéni látogató böngészte, a napi egyéni látogatók száma az utóbbi napokban 100 körül, a letöltések száma pedig 200 körül alakult. (A jelen blogé egyelőre meg sem közelíti ezt, egyedül komplex blogom büszkélkedhet ennél is magasabb számokkal, kb 134 látogató, 210 letöltés.)
A PraePost nyilvánvalóan annak köszönheti magas látogatottságát, hogy egy nagyobb rendszer, a PraeBlog portál alá tartozik, s címlinkjei magán a Prae oldalán is megjelennek (amely igen népszerű irodalmi gyűjtőhely), így a portál olvasói szinte belebotlanak az én posztjaimba, míg komplex vagy napi blogomat csak az olvassa, aki direkt ide látogat (a Facebookon mindegyiket azonos mértékben népszerűsítem).
Előnye tehát, hogy sokan olvassák, hátránya, hogy alig-alig szabható testre, a fejlécén és menüjén kívül szinte semmi más nem alakítható, nem lehet az oldalsávokat újabb dobozokkal gazdagítani, nem lehet feedeket beolvasni, scripteket elhelyezni… Vagyis eléggé fapados, így az én túlbonyolító szándékaimnak erősen ellenáll.
Abban viszont múlhatatlan érdeme van a PraePostnak, hogy az új blog kedvéért indítottam nemrégiben új projektumomat, az Oresztész-sorozatot (amelynek darabjai a jelen blogon is olvashatók). Emellett főleg az utóbbi időben keletkezett verseimet adom ott közre. Ma éppen egy tavaly megjelent versemet tűztem be, ilyenkor persze mindig el is olvasom a szöveget, és észrevettem, hogy lenne még rajta javítani való. Két sorába Belenyúltam és jobb címet is találtam neki, az utóbbival került az oldalra. Itt most mindkét változatot bemutatom:
Láthatatlanulha átereszt a kényes tükrök fénye a legfőbb könyvnek fémbe mártott éle te is tudod, tavaszt hogy csalj a télbe ha átereszt a kényes tükrök fénye |
A kárhozat egészeha átereszt a kényes tükrök fénye a legfőbb könyvnek fémbe mártott éle blazírt mosollyal csalj tavaszt a télbe ha átereszt a kényes tükrök fénye |