Magyar badar újratöltve

2002-ben a Európa Kiadónál jelent meg először limerik-könyv a magyar nyelvterületen, ez 300 (nagyrészt pikáns) ötsorost tartalmazott. Az akkori szerkesztő, Várady Szabolcs most kicsit megrostálta ezeket és kiegészítette az anyagot másfél száz újabban keletkezett, részben az interneten fellelt limerikkel. A bővített kiadás a Syllabux Kiadó gondozásában a budapesti Könyvhétre jelenik meg. Nagy öröm számomra, hogy kárpátaljai helységnevekre írt limerikjeim közül öt versike helyet kaphatott a válogatásban. (Alább a könyv fülszövege és kis ízelítő.)

A limerik (vagy angolosan: limerick) abban a formában, ahogy ma ismerjük, a viktoriánus Anglia Janus-arcú terméke. Az egyik arcát Edward Lear, a nonszenszversek írója és illusztrátora tette olyan népszerűvé, hogy a vicclapokban valóságos népmozgalommá vált ilyen ötsoros, aabba rímképletű badar versikéket fabrikálni, melyeknek első sora általában személynévre végződött, vagy a várost nevezte meg, ahol a limerik szereplőjével a további négy sorban elbeszélt bámulatos badarság megesett. A Janus-arc másik fele a prüdériájáról híres korszak visszájáról tekint ránk. Ez az értelmiség obszcén folklórja, amely a XX. század közepéig csakis szájhagyomány útján terjedt. A műfaj illetve versforma valójában sokkal régebbi eredetű, csíráit már a középkori angol költészetben is kimutatták. Büszkék is rá az angolok, és annyira a nyelvükbe ágyazottnak tekintik, hogy azt tartják, jó limeriket írni csakis angolul lehet.

Mióta 2002-ben az Európa Könyvkiadónál megjelent a Magyar badar, bízvást elmondhatjuk, hogy a limerik életre kelt és vidoran tenyészik magyarul, igazi költők, leleményes műkedvelők és persze dilettánsok kezén is, kötetekben, interneten és magánúton. A kötet címe fogalom lett és hivatkozási alap. Ennek a régen elfogyott és gyakran keresett gyűjteménynek a zömét ebben a kötetben is megtalálja az olvasó, alaposan kiegészítve az azóta született limerikek javával. Akad köztük jó néhány malac, sőt bízvást disznónak is nevezhető példány, de a szemérmes olvasó is bőven találhat kedvére valót. A kötet előszava nemcsak a műfaj történetét meséli el, hanem a jó limerik készítésének receptjét is az olvasó kezébe adja.

Holnapra kéne egy limerik.
De honnan vegyem a rimeit?
Nincs ennél nyomasztóbb!
Nézem a fagyasztót,
hátha van itthon kis mirelit.

Imreh András

 

Volt egy úr, lakhelye Mozambik,
fenéken harapták a zombik.
Faggatták: „Nagyon fáj?”
Azt mondta: „Ugyanmár.
Eleve is volt már azon lik.”

Varró Dániel

 

Volt egy nő, úgy hívták, Emese.
Nem tudni, pór volt vagy nemes-e.
Egyszerre két úr jól
elölről-hátulról…
Mit mondjak? Nem rebbent szeme se.

Várady Szabolcs

 

Kihalta k-e a vizigótok?

Így szólt egy jány (neve Gizi vót),
miközben dugta egy vizigót:
„Aszongyák, kendtek, vizik
kihaltak mind egy izig.
Még ilyen élethű vizijót!

Várady Szabolcs

 

Tanti még sosem járt Moszkvában.
„Mennék, csak bírná a rossz lábam!”
Vigasztalja Iván:
„Ne sírjon, tantikám!
Lényeg, hogy Moszkva járt magában!”

Vadász Géza

 

Élt egy nő, lakhelye Tripolisz.
Kergette bíróság és Police,
mert bátran kimondta:
„A legjobb? Mi volna?
Férfinyelv izgatta klitorisz!”

Györe Gabriella

 

Egy úr – a lakhelye Kalkutta –
hogy mesteri módon nyal, tudta.
„Nemcsak élvezel –
szólt –, tiszta leszel”,
s a kurva árát lealkudta.

Kertész Iván

 

Ifmered a pöfe Gabikát?
Nem vifelt fohafem rabigát.
Döngetni nem kellett
fe kaput, fe mellet,
ő tárta ki farkig a likát.

Lator László

 

Így szól az asszonka: „Elemér!
ugorjá le má’ egy elemér’!
Ha jó a vibrátor,
nem
kellesz… ámbátor
ma este mindkettő belefér.”

Bognár Róbert
Kárpáti limerikek | Sírvers-limerikek
Facebook hozzászólások

“Magyar badar újratöltve” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!