Kárpátalja – Szomszédaink, a magyarok. Dokumentumfilm

Igencsak adta magát, hogy véleményemet a kárpátaljai riportfilmről – Szomszédaink, a magyarok – Kárpátalja, rendező/szerkesztő: Zámborszki Ákos, riporter/szerkesztő: Galán Angéla – Kárpátalja-blogomban jelentessem meg, ám ezzel az írás kicsit ki is esett a fősodorból. Bár a kárpátalja.net oldalnak magas a látogatottsága, de ez állandó oldalainak jó Google-hejezése miatt van, a gyéren felkerülő friss posztokat viszont igen kevesen olvassák. Ezért menjen innen egy kis ajánló, kedvcsináló részlet.

Első megközelítés: korrekt, hiteles

Az átfogó, összegző képet nyújtó alkotásról első megközelítésként megállapítható, hogy amit alkotói  létrehoztak, az a lehetőségeikhez képest és a külső adottságok keretein belül egy korrekt, tisztességes szándékú, pártatlan (bár kissé felületes hozzáállású) összefoglalása a magyarországi átlagnéző számára a mi kevéssé ismert, komplex (és a bemutatottnál is ellentmondásosabb) élethejzetünknek. […]

Második megközelítés: torzító hiányosságok

Szigorúbb olvasatban, második megközelítésként ehhez azonnal hozzá kell tenni, hogy, mint tudjuk, aki pártatlannak igyekszik mutatkozni, az ezzel a törekvésével mindig és mindenkor a hatalmon lévők politikáját szolgálja, mivel pártatlan magatartásával elfogadja, legitimálja a fennálló struktúrát (ahejett, hogy kritikával illetné). Ha ez a politikától távol eső területeken történik (művészet, tudomány, munkahej, szabadidő, háztartás…), akkor kevéssé feltűnő, de ha a pártpolitikától is méjen áthatott területet érint, akkor szemet szúr.

Kárpátalja magyarságáról beszélni úgy, hogy a kérdésnek a magyar (bel-, párt-, nemzet-)politikai vonatkozásairól ne essen érdemben szó, persze lehet, de innen közelítve a kép már csak a felületesség szintjén marad hiteles. […]

Harmadik megközelítés: hazugság elhallgatással

Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával – áll a film végén, és említést kap a Nemzetpolitikai Államtitkárság is. Tudva, hogy ma Magyarországon támogatottként mit jelent lojálisnak lenni, badarságnak tűnhet azt firtatni, hogy miért nem kérdez rá a riporter senkinél az úgynevezett nemzetegyesítés belpolitikai vonatkozásaira és következményeire.

Kormánytámogatással hátuk mögött nyilván lehetetlen lett volna azt a kérdést feszegetni, vajon a kormányerőket a kisebbségekért való aggodalom avagy inkább a szavazatvásárlási szándék vezérelte akkor, amikor az egyszerűsített honosítást bevezette, majd a határon túli állampolgároknak a szavazati jogot is megadta.

Nem kerülhetett szóba azt sem, hogy akiknek az állampolgárság megadásával a jelenlegi kormányzat menekülési útvonalat biztosított, azoknak megvásárolta a feltétlen hűségét és szavazatát, és ezek a szavazatok, ha kis mértékben is, de módosítják a ténylegesen Magyarországon élő lakosság – mint politikai nemzet – belső erőviszonyait. Erre célzás sem történt, holott a kettős állampolgárság vissza-visszatérő témája a filmnek. […]

A teljes szöveget lásd:

Szomszédaink, a magyarok – Kárpátalja
– Egy riportfilmről három megközelítésben –